500 milliárdos egészségügyi többletet terveznek a 2027-es magyar költségvetésben

Plusz 500 milliárd forintot szánna a magyar kormány az egészségügynek 2027-ben – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Portfolio 2026. október 9-i összefoglalója szerint. A készülő költségvetéshez nyugdíjváltoztatások, vállalkozásokat érintő támogatások és új adótervek is kapcsolódnak, de ezekből még nem áll össze elfogadott, egységes szabályrendszer.

A betegek, a nyugdíjasok és a vállalkozások számára ezért az összegek mellett az is fontos, milyen szakaszban tart egy-egy intézkedés. Az egészségügyi többlet kormányzati bejelentés, a vagyonadó társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet, Budapest támogatásáról viszont már megjelent a kormányhatározat a Magyar Közlönyben.

Egészségügy és nyugdíjak: két külön kiadási terv

Magyar Péter a kormányzati sajtótájékoztatón beszélt az egészségügynek szánt 500 milliárd forintos többletről. Hegedűs Zsolt ágazati miniszter október 9-én este ismertette a pénz felhasználására vonatkozó terveit. A bejelentett ágazati keretből önmagában nem következik egy adott intézmény finanszírozása vagy valamely ellátás változása.

A nyugdíjrendszer átalakítására Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint 123 milliárd forintot fordítana a kormány. Az ismertetett csomagban a nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra emelése, valamint a kisnyugdíjak sávos korrekciója szerepel.

A miniszter mintegy 700 ezer érintettről beszélt. A sávos korrekció különböző nyugdíjösszegekhez eltérő emelést rendelhet; a közlés így nem jelent minden nyugdíjas számára azonos összegű növekedést. A nyugdíjminimum tervezett változását is külön kell kezelni az egyes embereknek folyósított ellátás összegétől.

Vagyonadó egymilliárd forint felett

A Pénzügyminisztérium háttérbeszélgetésén ismertetett vagyonadó-terv az egymilliárd forint feletti magánvagyont terhelné. Kövesdy Attila államtitkár szerint 15–25 ezer adóalany lehet érintett, a kormány pedig éves szinten mintegy 200 milliárd forintos bevétellel számol.

A minisztériumi tájékoztatás szerint az adónak nem lenne visszaható hatálya, az első bevallás határidejét pedig 2027 augusztusára tervezik. Ezek a tervezethez kapcsolódó közlések, ezért jelenleg nem kezelhetők már hatályos adózási kötelezettségként.

Kármán András azzal indokolta az új adónemet, hogy Magyarországon a fogyasztást nagyobb adóteher éri, mint a vagyont. Érvelésében arra is hivatkozott, hogy a 100 leggazdagabb magyar vagyona tíz év alatt 325 százalékkal nőtt, míg a háztartások átlagos vagyona 170 százalékkal.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége jelenlegi formájában nem támogatja a tervezetet. Az érdekképviselet a termelőtőke védelmét, alacsonyabb adókulcsokat és fokozatos bevezetést kér. A vita így az adó tervezett bevétele mellett arra is kiterjed, hogyan érintené a vállalkozásokban működő vagyont.

Külföldre költözéshez kapcsolódó adó is készül

A vagyonadó mellé úgynevezett exit taxot is tervez a minisztérium a személyi jövedelemadóban. Ez az adóügyi illetőség külföldre helyezéséhez kapcsolódó adóztatást jelentene: az 500 millió forintos értékhatár felett vélelmezett értékesítéssel számolnának, vagyis tényleges eladás nélkül is megállapítanának nyereséget.

A terv szerint ezt a nem realizált nyereséget a hatályos, 15 százalékos szja-kulccsal adóztatnák. Az EU-ba költözők tízéves fizetési halasztást kapnának, az Egyesült Államokba költözésnél viszont akár azonnali fizetési kötelezettség is felmerülhetne. Ez is tervezett szabályozás, nem már alkalmazandó előírás.

Vállalkozási források és budapesti támogatás

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-videójában arról számolt be, hogy megállapodás született a 2027-es kutatás-fejlesztési és innovációs keret érdemi növeléséről. A kutatás-fejlesztés, röviden K+F támogatásával a kormány a hazai vállalkozások versenyképességét kívánja erősíteni.

A fuvarozóknál rövidebb időtávra szóló könnyítést jelentett be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. Közlése szerint 2026 végéig literenként 25 forinttal emelnék a visszaigényelhető jövedéki adót, ami összesen 6,3 milliárd forintos ágazati támogatást jelentene. A NiT Hungary fuvarozói érdekképviselet üdvözölte a bejelentést.

Budapest esetében már közzétett döntésről számolt be a Portfolio: a főváros 120 milliárd forintos központi költségvetési támogatásáról szóló kormányhatározat október 9-én megjelent a Magyar Közlönyben. Ez más döntési szakasz, mint a következő évi ágazati keretek tervezése.

A hiánycél és a következő költségvetési lépések

A Bank of America közgazdászai budapesti látogatásuk után kedvezően értékelték Magyarország kilátásait. Elemzésük szerint a kormány várhatóan 5 százalék alatti GDP-arányos hiánycélt tűz ki 2027-re: ez az éves gazdasági teljesítményhez viszonyított költségvetési hiányt jelöli. A bank elemzői ehhez javuló euróövezeti csatlakozási esélyeket társítottak; ez előrejelzés, nem csatlakozási döntés.

Kármán András közlése szerint a 2027-es költségvetési terv 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, és a kormány október közepén tárgyalhatja második olvasatban. Ettől külön parlamenti lépés a 2026-os költségvetés módosítása, amelyet a miniszter szerint október 19-én fogadhatnak el.