A „cionizmus rasszizmus” indítvány körül éleződött vita az angol-zöldeknél

Egy, a cionizmust rasszizmusnak nevező indítvány került az Anglia és Wales Zöld Pártjának éves konferenciája elé Brightonban. A Guardian beszámolója szerint a szöveg a tagság szavazásán került az első helyre a megvitatandó szakpolitikai ügyek között. Elfogadása esetén a párt hivatalos álláspontjává válhatna, és a lap szerint azokat a tagokat is fegyelmi eljárás veszélye fenyegethetné, akik a cionizmust támogatják.

Az ügy azért érzékeny, mert egyetlen politikai fogalom eltérő értelmezései ütköznek benne. A cionizmust támogatói a zsidó nemzeti otthon, illetve zsidó állam melletti politikai törekvésként írják le. Bírálói viszont olyan gyarmatosító politikai projektként tekintenek rá, amely a palesztinok kiszorításához vezetett. A két nézet közötti vita régóta része az izraeli–palesztin konfliktusról szóló közéletnek, de pártpolitikai szabályzatba emelve közvetlenül érintheti a tagságot is.

Mit tartalmaz az indítvány?

A Guardian által ismertetett javaslat egyetlen palesztin állam létrehozását is szorgalmazza. A vitát kiváltó mondata szerint „a cionizmus rasszizmus”. A lap értelmezése alapján, ha a szöveget változtatás nélkül elfogadják, a cionizmust támogató párttagokkal szemben rasszizmusra hivatkozva fegyelmi eljárás indulhatna.

Ez egyelőre nem hatályos pártszabály: a beszámoló a konferenciára kerülő indítványról szól. A pontos jogi és belső pártfegyelmi következményeket a nyilvánosságra került szöveg alapján sem lehet teljes részletességgel megítélni, különösen azért, mert módosító javaslatok is napirenden vannak.

Zack Polanski, az Anglia és Wales Zöld Pártjának vezetője a Guardian szerint korábban anticionistának nevezte magát, és azt mondta, hogy a cionizmus a palesztinok elűzésével és népirtásával járó rasszizmus. Ugyanakkor támogatta az indítvány enyhítését célzó módosításokat. Ez arra utal, hogy a pártvezetésen belül sem kizárólag az a kérdés, milyen álláspontot képviseljenek Izrael politikájáról, hanem az is, milyen megfogalmazás és milyen pártbeli következmény vállalható.

Miért váltott ki aggodalmat a kezdeményezés?

Egyes zöldpárti tagok attól tartanak, hogy a pártot külső, radikálisabb aktivisták próbálják egy konkrét irányba terelni. A Guardiannek név nélkül nyilatkozó zsidó párttagok arról beszéltek, hogy az indítvány elfogadása esetén nehéznek éreznék a pártban maradást. Ez az érintettek személyes állítása és félelme, nem pedig előre eldöntött következmény, de jelzi, hogy a vita a tagság egy részének pártbeli biztonságérzetét is érinti.

A beszámoló szerint a Greens for Palestine (GfP) nevű szervezet arra bátorította támogatóit, hogy kifejezetten e politikai cél támogatására lépjenek be a pártba. A csoport egyik vezető tagja, Lubna Speitan társszerzője volt az indítványnak, és elutasította annak enyhítését. A GfP-nek és Speitannak kapcsolatai vannak az Anti-Zionist Movement (AZM) nevű csoporttal is, amely a Guardian leírása szerint harciasabb hangot üt meg, és a „zsidó állam”, valamint cionista szervezetek felszámolását hirdeti.

David Miller, az AZM egyik meghatározó alakja közösségimédia-bejegyzésekben azt állította, hogy cionisták „beépülőként és felforgatóként” jutottak be brit politikai pártokba, illetve a médiába, a jogi és pénzügyi szférába, a szórakoztatóiparba és a sportba. Az ilyen, kiterjedt rejtett befolyást feltételező állításokat a cikk az ő nézeteként ismerteti. Különösen kényesek, mert a „cionista” szót antiszemita beszédben olykor a zsidók helyettesítőjeként használják.

Kapcsolat nem azonos azonosulással

A GfP és az AZM közösen is készített közösségimédia-tartalmakat, Speitan pedig részt vett az AZM idei londoni rendezvényén. A GfP szóvivője ugyanakkor a Guardiannek azt mondta: elutasítják az anticionizmus és az antiszemitizmus összemosását, és a palesztinok önrendelkezéshez való jogát hangsúlyozták. Arra a kérdésre, miként értékelik az AZM-hez fűződő kapcsolatot, azt válaszolták, hogy indítványuk elfogadását minden antirasszista szervezettől, párttól és szakszervezettől üdvözölnék.

A Zöld Párt szóvivője szerint a párt demokratikus szervezet, tagsága pedig azért is nőtt, mert többen a teljes szakpolitikai programját támogatják. Hozzátette: a tagok túlnyomó többsége már a mostani, célzott mozgósítás előtt belépett, és a párt nem támogatja az AZM nézeteit.

Ez a megkülönböztetés lényeges: a Guardian által feltárt együttműködések és közös fellépések politikai vitát válthatnak ki, de önmagukban nem bizonyítják, hogy a Zöld Párt vagy a GfP minden AZM-állítással egyetértene. A konferencia döntése, az esetleges módosítások szövege és a párt későbbi alkalmazási gyakorlata mutathatja meg, milyen irányt vesz végül az ügy.

A vita tétje a párton belüli határhúzás

A cionizmus, az izraeli kormányok politikájának bírálata, az anticionizmus és az antiszemitizmus nem azonos fogalmak. Egyik sem magyarázható ki automatikusan a másikkal, miközben a közbeszédben gyakran összecsúsznak. A mostani indítvány körüli konfliktus ezért túlmutat egy szavazáson: arról is szól, hogy egy politikai párt miként fogalmaz meg erős, vitatott erkölcsi állításokat úgy, hogy közben meghatározza, kik és milyen nézetekkel maradhatnak teljes jogú tagjai.

A következő ellenőrizhető lépés a brightoni konferencia határozata és az elfogadott szöveg lesz. Addig az indítvány várható következményeiről csak feltételesen lehet beszélni.