Angliában már az általános iskola elején szóba kerülhetnek a szakmák

981 ezer, 16–24 éves fiatal nem vett részt sem oktatásban, sem munkában, sem képzésben az Egyesült Királyságban 2026 áprilisa és júniusa között az Office for National Statistics (ONS) legfrissebb adatai szerint. Ezt a csoportot angolul NEET-nek nevezik; a rövidítés az oktatásból, foglalkoztatásból és képzésből egyaránt kimaradó fiatalokat jelöli.

Erre a problémára keres korábbi megelőzési lehetőséget Alan Milburn volt brit miniszter, aki a NEET-helyzetről készülő, kormány által megrendelt felülvizsgálat szerzője. A BBC-nek arról beszélt: Angliában már az általános iskola kezdetétől, akár négyéves kortól érdemes lenne megismertetni a gyerekekkel a különböző foglalkozásokat. Elképzelése nem korai pályaválasztást jelentene, hanem azt, hogy a tanulók többféle életutat és munkát lássanak maguk előtt.

A javaslat két különböző korosztálynak szól

Milburn elképzelése két szinten változtatna a jelenlegi gyakorlaton. A kisebbeknél a munka világáról szóló rövid beszélgetések, vendégelőadások és bemutató alkalmak jelennének meg. Ebben a munkáltatók is szerepet kaphatnának: ellátogathatnának az iskolákba, és ízelítőt adhatnának a saját területükről.

A 14–16 éveseknél ennél konkrétabb javaslatról van szó. Milburn szerint számukra kötelezővé kellene tenni a valódi munkahelyen szerzett tapasztalatot, amelyhez a fogadó munkaadó visszajelzést is ad. A korosztály Angliában a Key Stage 4 oktatási szakasznak felel meg.

Fontos különbség, hogy ez egy ajánlás, nem hatályos szabály. Milburn felülvizsgálatának záró része ősszel várható. Az oktatás az Egyesült Királyságon belül nem egységesen szabályozott terület, ezért az oktatással kapcsolatos ajánlások kifejezetten Angliára vonatkoznak.

Mi változna az angliai rendszerben?

Angliában jelenleg a 11 és 18 év közötti tanulóknak kell pályaorientációs tanácsadást biztosítani, a munkatapasztalat viszont nem kötelező elem. A brit kormány korábban azt a célt fogalmazta meg, hogy minden angliai fiatal számára két hét munkatapasztalatot garantáljon.

Milburn szerint azonban sokaknál már jóval 16 éves kor előtt eldőlhet, mennyire érzik elérhetőnek a továbbtanulást vagy a munkát. A BBC-nek azt mondta, az általános iskolai megközelítés célja elsősorban a lehetőségek megmutatása lenne. Ez különösen azoknak a gyerekeknek lehet fontos, akik a közvetlen környezetükben kevésféle szakmával találkoznak.

Az általa említett akadály nagyon gyakorlati: becslése szerint a 14–16 évesek körülbelül tízből négyen egyáltalán nem jutnak munkatapasztalathoz. Egyes iskolákban a diákoknak maguknak kell helyet keresniük, ami nagyban függhet a szülők ismeretségi körétől. A kötelező rendszer egyik lehetséges előnye ezért az lenne, hogy kevésbé a családi kapcsolatok határoznák meg, ki jut be egy munkahelyre.

A korai tájékozódás nem azonos a korai döntéssel

A javaslat legérzékenyebb pontja a kisgyermekkori bevezetés. A pályaorientáció ebben az életkorban nem jelentene szakmaválasztást vagy munkahelyi gyakorlatot. Milburn elképzelése alapján inkább olyan találkozásokat jelentene, amelyekből a gyerekek megtudhatják, milyen munkák léteznek, és hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz az iskolában tanult tárgyak és a későbbi lehetőségek.

Mégis érthető az aggodalom, hogy az általános iskola ne kapjon újabb, nehezen teljesíthető feladatot. A BBC által megszólaltatott Emma, akinek három unokája jár az alsóbb évfolyamokba, túl korainak tartja, hogy a karrierekről beszéljenek velük. Szerinte a gyerekeknek ebben az időszakban meg kell hagyni a lehetőséget arra is, hogy egyszerűen gyerekek legyenek.

Az iskolák támogatást és egyenlő hozzáférést kérnek

A tanári és iskolaigazgatói érdekképviseletek alapvetően kedvezően fogadták, hogy a pályák világát korábban is meg lehetne mutatni a diákoknak. A megvalósítás feltételeire ugyanakkor határozottan felhívták a figyelmet.

Paul Whiteman, a National Association of Head Teachers főtitkára szerint az általános iskolák már most is jelentős nyomás alatt vannak. Új kötelező elvárásnál azt is tisztázni kell, mi szorulna háttérbe, illetve ki biztosítaná a szükséges időt és szervezést. Példaként a már működő Primary Futures programot említette, amelyben különböző szakmák képviselői látogatnak iskolákba, hogy bővítsék a gyerekek elképzeléseit és oldják a szakmákkal kapcsolatos sztereotípiákat.

Pepe Di’Iasio, az Association of School and College Leaders főtitkára szintén úgy látja, hogy egy-egy vendég a tanórán erősítheti a gyerekek motivációját. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy vidéki térségekben nehezebb lehet megfelelő munkahelyi lehetőségeket találni. Ez arra utal, hogy egy kötelező munkatapasztalati rendszer csak akkor lehet egyenlőbb, ha a helyekhez való hozzáférést is megszervezik.

A következő ellenőrizhető lépés Milburn jelentésének őszi megjelenése lesz: abból derülhet ki, milyen konkrét intézkedéseket javasol, és milyen feltételeket tart szükségesnek az angliai iskolák számára.