Johan Turi képein keresztül mutatják be a számi életet Kirunában

Johan Turi úttörő munkáit mutatja be a svédországi Kiruna Kin kortárs művészeti múzeumának 2026-os kiállítása. A Guardian 2026. szeptember 28-i beszámolója szerint a kiállítás a számikkal szemben elkövetett állami visszaéléseket vizsgáló igazságfeltáró bizottság jelentésének átadásához kapcsolódik.

A tárlat középpontjában egy olyan alkotó áll, aki már 1910-ben saját nyelvén próbálta megértetni a svéd társadalommal közössége életét és nehézségeit. A jelentéstől a jóvátételről és a megbékélésről szóló tárgyalások megalapozását várják; ez önmagában még nem jelent elfogadott jóvátételi intézkedést.

Rajzok és történetek a közösség saját nézőpontjából

Turi munkáiban a rénszarvasok részletes, több nézőpontot összekapcsoló ábrázolása ugyanúgy helyet kapott, mint a hiedelmek vagy a szülés leírása. Írásai így a mindennapi tapasztalatoktól a közösség belső világáig sokféle részletet őriznek a 20. század eleji számi életről.

Az 1910-ben megjelent Muitalus sámiid birra című könyvével a rasszista megkülönböztetés, a földviták és a terjeszkedő ipar közepette akart pontosabb képet adni népéről. Turit széles körben az első olyan számi szerzőként tartják számon, aki saját nyelvén írt a számi életről.

A könyv először számiul és dánul jelent meg, svéd fordítása hét évvel később követte. Maria Lind múzeumigazgató értelmezésében Turi a közösség életének kisebb és nagyobb dolgait, külső körülményeit és belső tapasztalatait egyaránt bemutatta.

A határok a rénszarvastartó család életét is átírták

Turi 1854-ben született Guovdageainnu, más néven Kautokeino településén, Sápmi norvégiai részén. Sápmi a számik hazájának elnevezése; Turi rénszarvastartó családja akkor költözött Kirunába, amikor a formális államhatárok egyre erősebben befolyásolták a közösség életét.

Lind a nehézségek között a telepesek érkezését, az ipar és különösen a bányászat megjelenését, valamint a vasutat emelte ki. Turi azért akart könyvet írni, hogy a svéd lakosság jobban értse, milyen körülmények között élnek a számik.

A múzeumigazgató szerint abban is reménykedett, hogy a király elolvassa a művét, és ez változást hozhat. Lind úgy véli, az uralkodó valószínűleg nem olvasta el, a könyv azonban sikeres lett.

Mit kapcsol össze a kiállítás és az igazságfeltárás?

A Kirunában bemutatott anyagban Turi írásai, rajzai és festményei mellett a duodji, vagyis a hagyományos számi kézművesség is szerepel. Munkáit két kortárs alkotó, Outi Pieski és Johanna Minde műveivel együtt állítják ki.

A tárlat címe, On the Ugly and the Beautiful – magyarul nagyjából „A csúnyáról és a szépről” – Turi egyik gondolatára utal. Az 1936-ban elhunyt szerző úgy tartotta, hogy a pozitív és a negatív dolgoknak egyaránt helyük van a bemutatásban.

A jelentés célja a jóvátételi és megbékélési egyeztetések megalapozása. Norvégiában és Finnországban is működtek hasonló bizottságok, de a beszámoló ezek eredményeit nem részletezi.

A táj mint az élet helye, nem pusztán látvány

Outi Pieski, aki Sápmi finnországi részén él, Turi írásain és rajzain nőtt fel. Számára ezekben az ábrázolásokban a papír maga a föld, amelyen az emberek, az állatok és minden más egymással kapcsolatban kap helyet.

Pieski értelmezésében ez a szemlélet eltér attól, amikor valaki távolról gyönyörködik egy szép tájban. Itt a táj az a hely, ahol az ember fizikailag jelen van, és résztvevője a földhöz kötődő kapcsolatoknak.

A kiállítás Pieski és Eeva-Kristiina Nylander közös kutatását is bemutatja a ládjogahpir nevű, hagyományosan számi nők által viselt fejfedőről. Munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a viselet újra használatba kerüljön; Pieski ezt a gyarmati örökséget megkérdőjelező feminizmus új jelképének tekinti.

Régi földviták, új környezeti nyomás

A Guardian a mai konfliktusok között a ritkaföldfémek keresését és a szélenergia terjeszkedését említi, amelyek nyomást gyakorolnak a rénszarvastartásra és a természetre. A lap emellett a számiellenes megszólalások erősödéséről ír, politikai vezetők részéről is.

Pieski szerint a föld ipari használata körüli küzdelmekben sok olyan nehézség él tovább, amelyet Turi is leírt. Ehhez mára az éghajlati válság fokozódó hatása társul, amely az északi és sarkvidéki térségekben különösen érzékelhető.

A művész Turi saját nézőpontból elmondott történeteit a mai igazságfeltárás fontos előzményének tartja. A kirunai kiállítás ezt a nézőpontot teszi hozzáférhetővé: a földről és a közösség életéről azok írásain és alkotásain keresztül beszél, akiknek az otthonáról van szó.