Segítesz jobb cikkeket készíteni?

Engedélyeddel a Google Analytics méri az oldalmegtekintéseket és a cikkek olvasását. A weboldal mérés nélkül is használható. A választásodat itt bármikor módosíthatod.

Részletek

⌕ P
Film / Sorozat

Drága import és paksi bizonytalanság: ezekre figyelmeztet a GKI

2026. 10. 16. 3 perc olvasás
Írta: NapiInfo szerkesztőség Szerkesztői ellenőrzés: zoli
Bejelentkezés után elmentheted.
A cikk illusztrációja: Drága import és paksi bizonytalanság: ezekre figyelmeztet a GKI
A lényeg röviden

A GKI szerint nemcsak az import mennyisége, hanem az időzítése is gond: drága órákban vásárolunk, olcsó órákban exportálunk. Ettől külön kockázat a paksi kapacitás megőrzése.

Magyarország jellemzően a drága órákban szorul áramimportra, miközben a naperőművek megugró termelése az olcsó időszakokra összpontosítja az exportot – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató október 15-én közzétett elemzése. A kutatóintézet emellett a paksi üzemidő-hosszabbítás esetleges csúszását is energiabiztonsági kockázatnak tartja. Az értékelést az Index ismertette az MTI nyomán.

A GKI adatai szerint 2025-ben a magyar áramfogyasztás 37 százaléka importból származott. A hazai termelésben eközben az atomenergia 40, a földgáz 20, a napenergia 25 százalékot képviselt. Ezek eltérő alapú arányok: az import részesedése az összes elfogyasztott áramhoz, a termelési arányok pedig csak az itthon előállított mennyiséghez viszonyítanak. A napenergia 25 százalékos súlya tehát nem azt jelenti, hogy a teljes magyar fogyasztás negyedét fedezte.

Nemcsak az számít, mennyi áram készül, hanem az is, mikor. A GKI által leírt helyzetben a napos órák termelési többletét alacsonyabb áron lehet exportálni, ez azonban nem váltja ki automatikusan a más időpontokban szükséges, drágább behozatalt. Az elemzés szerint a reggeli és esti árcsúcsokban a drágább gázerőművek határozzák meg az árat. Az importarány önmagában ezért nem bizonyít ellátási bizonytalanságot; az árkockázat megértéséhez az időzítés is fontos.

A paksi kérdés más jellegű: a meglévő termelőkapacitás megőrzéséről szól. Az ismertetés szerint Paks I. engedélyei 2032 és 2037 között járnak le, a további működéshez engedélyezés és jelentős műszaki beavatkozások szükségesek. A GKI Paks II. megépítésének bizonytalansága mellett tartja komoly kockázatnak az üzemidő-hosszabbítás csúszását: ez feltételes figyelmeztetés, nem már bekövetkezett késés vagy ellátási zavar.

A kutatóintézet ezért többféle termelési forrást és tárolókapacitást sürget. Érvelésében ezek eltérő gondokat kezelnek: a változatosabb termelés mérsékelheti a napenergia túlsúlyából eredő ingadozást, a tárolás pedig segíthet a termelés és a felhasználás időbeli eltérésének áthidalásában. A közölt elemzésből ugyanakkor nem derül ki, mindez mekkora költséget jelentene, vagy hogyan változtatná meg a lakossági áramszámlákat.

Megosztás Facebookon Megosztás X-en Megosztás LinkedInen Megosztás emailben

Ajánló

Tetszett a cikk? Ezt is olvasd el