Felülvizsgálat alatt a trieszti magyar kikötő: még nincs döntés a folytatásról

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium részletesen felülvizsgálja a trieszti magyar kikötőberuházást, és csak ezután dönt a folytatásról. Ez azt jelenti, hogy a 2018-ban elhatározott, eredetileg 2028-ra tervezett fejlesztés sorsa jelenleg nem tekinthető lezártnak: a tárca a pénzügyi, műszaki és piaci megalapozottságot is vizsgálja.

A kérdés azért fontos, mert egy nagyszabású, közpénzzel is összefüggő külkereskedelmi infrastruktúráról van szó. A terv célja az volt, hogy Magyarország exporttevékenységét segítse egy saját tengeri kikötői kapacitás Triesztben. A felülvizsgálatból derülhet ki, hogy a projekt milyen formában és milyen feltételekkel érdemes a folytatásra.

Régi iparterületen épülne kikötő és logisztikai központ

A fejlesztés helyszíne az egykori Aquila olajfinomító területe, vagyis egy olyan régi ipartelep, amely kármentesítésre szorul. A magyar állam egy 60 évre szóló koncesszió keretében 31 millió euróért szerezte meg a terület használati jogát.

A koncesszió itt nem tulajdonszerzést jelent, hanem hosszú időre biztosított jogot arra, hogy a magyar fél a kijelölt területet a megállapodás feltételei szerint használja és fejlessze. Egy ilyen konstrukciónál különösen lényeges, hogy a kikötő a rendelkezésre álló idő alatt valóban gazdaságosan működtethető legyen.

A korábbi terv szerint első lépésben egy 250 méteres partfalszakasz készülne el, ehhez 50 ezer köbméterrel töltenének fel területet a tengerben. Később a kikötő összesen 650 méter partszakaszt kaphatna. Emellett 30 hektáron logisztikai központ épülne, a tengeri áruforgalomhoz szükséges létesítményekkel.

A beruházásnak már vannak költségei, a végleges irány még kérdéses

A megvalósító és tulajdonos az állami Adria Port Zrt. A Hvg.hu korábbi számítása szerint a társaság 2025-ig már 2 milliárd forintos mínuszt halmozott fel a munkákkal összefüggésben. Ez nem azonos a teljes beruházási költséggel, de jól mutatja, hogy a projektnek a tényleges üzemelés előtt is vannak pénzügyi terhei.

2026 februárjában Magyar Levente akkori külügyi államtitkár arról beszélt, hogy az építkezés látványos szakaszba lépett: épült az új partfal, zajlott a mederkotrás, és előkészítették a parti területet. A mederkotrás a hajóforgalom számára szükséges vízmélység kialakítását jelenti.

Az államtitkár akkor azt is közölte, hogy a beruházás magyar–olasz együttműködésben valósul meg, és az olasz kormány több mint 20 milliárd forintnyi összeggel járult hozzá. A mostani kormányzati tájékoztatás szerint ez az együttműködés továbbra is fennáll, az olasz fél által finanszírozott kikötői fejlesztés halad.

A háttér röviden

A KBM közlése alapján nem egyszerű adminisztratív ellenőrzés zajlik. A tárca azt nézi át, hogy a beruházás műszakilag kivitelezhető-e a tervek szerint, pénzügyileg vállalható-e, és a piac indokolja-e a létrehozandó kapacitást. Utóbbi különösen lényeges: egy kikötő és a hozzá kapcsolódó logisztikai központ akkor tölti be a szerepét, ha az áruforgalom és a fuvarozási igények ezt valóban alátámasztják.

A projekt a kormányváltás után a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz került. A tárca szerint bármilyen döntés csak a vizsgálat lezárása után születhet. Ez alapján jelenleg nem lehet kész tényként kezelni sem a korábbi tervek változatlan megvalósítását, sem azok elvetését.

A következő hivatalos döntést érdemes figyelni

A trieszti fejlesztés nem közvetlenül a háztartások szolgáltatásait vagy kiadásait változtatja meg, hanem a magyar export és áruszállítás jövőbeli infrastruktúráját érintheti. A konkrét következmény azonban attól függ, milyen eredményre jut a minisztériumi felülvizsgálat, és milyen döntés követi azt.

Érdemes azt ellenőrizni a következő hivatalos bejelentésben, hogy a döntés a teljes, 650 méteres kikötő- és 30 hektáros logisztikai tervre vonatkozik-e, vagy csak egyes elemei folytatódnak.