Húsz devoni gyerek otthon nevelhet törpeegereket a vadonba való visszaengedéshez

Húsz, 8 és 13 év közötti devoni gyereket keres a Wild Pets, hogy otthonukban törpeegereket neveljenek, majd az utódok egy részét visszaengedjék a vadonba. A cél, hogy 2027 szeptemberében 250 apró rágcsáló kerülhessen ki természetes élőhelyre. A programhoz nem pusztán egy egérpárt adnak: képzés és teljes felszerelés is jár hozzá.

Az ötlet elsőre szokatlannak tűnhet. Egy vadon élő állat szaporítása rendszerint szakemberekhez és intézményekhez kötött feladatnak látszik, itt viszont családok otthona is a természetvédelmi munka részévé válna. A Wild Pets eddigi tapasztalata ugyanakkor azt mutatja, hogy a terv nem csak elmélet: a két alapító, Eva Wishart és Emily Smith már több száz, fogságban született törpeegeret engedett szabadon egy devoni természetvédelmi területen.

Az apró fészkek jelezték, hogy a populáció megmaradt

A két 14 éves lány garázsokban elhelyezett tartályokban tenyésztette az állatokat, mielőtt a természetvédelmi területen elengedték őket. A beszámoló szerint az új állomány túlélte a szabadon engedést, és 2026-ban nőstények által készített fészkeket is találtak. Ezek a jellegzetes, gömbszerű fűfészkek sűrű gyepben vagy bozótosban függnek.

A törpeegér Nagy-Britannia legkisebb őshonos rágcsálója. Különlegessége a kapaszkodásra alkalmas farka: ezzel tud a fűszálakon felmászni. Az ilyen állatok számára alkalmas mezők, rétek és bozótosok azonban az intenzívebb mezőgazdaság miatt jóval ritkábbá váltak, ezért egy visszatelepítésnél nemcsak az számít, hány egér születik, hanem az is, hogy megfelelő élőhely várja-e őket.

Képzés után kezdődhet az otthoni gondozás

A bővített program résztvevői 2027 tavaszán, Derek Gow devoni Rewilding Coombeshead központjában tartott képzési nap után kapják meg az egérpárt és a szükséges eszközöket. Gow ökológus és természetvédelmi szakember, aki korábban hódok, vízipockok, gólyák, valamint más emlősök és madarak fogságban történő szaporítási programjain is dolgozott.

A törpeegerek a nyár során több almot is világra hozhatnak. A program alapvető feladata ezért rendszeres gondozást, figyelmet és felelősséget kíván, még ha az állatok mérete alapján könnyű volna egyszerű házi kedvencként gondolni rájuk. Eva Wishart szerint elsősorban lelkes jelentkezőket keresnek, akik segítséggel vállalni tudják ezt a munkát.

A kezdeményezést Gow mellett a Devon Environment Foundation, a Mid Devon District Council és a Naturesave Trust is támogatja. A Wild Pets 2025-ben döntős volt Vilmos herceg junior Earthshot versenyén; az első törpeegér-visszaengedést közösségi finanszírozás segítette. Chris Packham természetfilmes és természetvédő a BBC Springwatch műsorában „igazán szenzációsnak” nevezte az elképzelést.

Nevelési élmény vagy szakmai feladat?

A program vonzereje éppen abban áll, hogy a természetvédelem kézzelfoghatóvá válik. A gyerekek nem csak hallanak az élőhelyek fogyatkozásáról, hanem egy világos, korlátozott feladatban vehetnek részt. Emily Smith szerint a kisebb léptékű cselekvés is enyhítheti azt az érzést, hogy az ember tehetetlenül nézi a környezeti károkat.

Másfelől a vadonba szánt állatok gondozása nem ugyanaz, mint egy hörcsög tartása. A projekt hitelessége azon múlik, hogy a képzés, az eszközök és a szakmai irányítás valóban végigkísérje a családokat, a visszaengedés pedig alkalmas területen történjen. A Wild Pets eddigi eredménye biztató, de egy húsz háztartásra kiterjedő program már szervezési próba is lesz.

A két alapító később más, Nagy-Britanniában ritkuló őshonos fajokkal is foglalkozna, köztük közönséges gyíkokkal, szarvasbogarakkal, lótücskökkel és szentjánosbogarakkal. A program a szakmai felügyelettel szervezett brit visszatelepítésről szól. A törpeegér Magyarországon is őshonos, és az állami természetvédelmi fajadatlap szerint védett; az otthoni szaporítás és a szabadon engedés ezért nem egyszerűen átvehető háziállattartási ötlet.

A bővített program képzését és a 2027 őszére tervezett szabadon engedést a támogató Devon Environment Foundation projektleírása is részletezi.