Legalább 32 gyermek halt meg Balaghat falvaiban

Legalább 32 gyermek halt meg május óta India Madhya Pradesh államának Balaghat körzetében, egymáshoz közeli, nehezen megközelíthető falvakban. A helyi tisztviselők szerint az esetek hátterében elsősorban kanyaró és malária állhatott, miközben az alultápláltság, a több fertőzés együttes jelenléte, valamint az egészségügyi ellátás késedelmes elérése is növelhette a kockázatot.

A történtek nem írhatók le egyetlen okkal. A vizsgálatok és a helyszínen dolgozó orvosok beszámolói alapján olyan térségben alakult ki súlyos egészségügyi válság, ahol a beteg gyermek kórházba juttatása, a megfelelő táplálás, az oltások elfogadása és az orvosi segítségbe vetett bizalom egyszerre jelentett nehézséget.

A kanyaró jelenlétét minták is jelezték

A Balaghat körzet érintett falvaiban az áldozatok néhány hónapos csecsemőktől 18 éves fiatalokig terjedtek, többségük a Baiga közösséghez tartozott. A Baiga India 75, hivatalosan különösen sérülékenynek minősített őslakos közösségének egyike.

Az ICMR-National Institute for Tribal Health Research augusztus 7-én tíz, az érintett falvakból származó mintát vizsgált meg. Hat minta pozitív lett kanyaróra, négy negatív eredményt adott. Ez fontos jelzés, de önmagában nem dönti el minden egyes haláleset pontos okát.

A tisztviselők becslése szerint nyolc-tíz haláleset lehetett összefüggésben a kanyaróval, nagyjából további tíz a maláriával. Több gyermeknél egynél több fertőzés is fennállhatott. Az egyes esetekben a pontos kiváltó ok nem mindenütt tisztázott.

A kanyaró rendkívül fertőző vírusos betegség. Magas lázzal, köhögéssel, orrfolyással, vörös, könnyező szemmel, majd kiütésekkel járhat. Sok gyermek felgyógyul belőle, ám az alultápláltság különösen veszélyessé teheti: növelheti többek között a tüdőgyulladás, a súlyos hasmenés, a kiszáradás és az agygyulladás kockázatát. A fertőzés átmenetileg az immunrendszert is gyengítheti, így a gyermek más betegségekkel szemben is védtelenebbé válhat.

A hasonló tünetek nem mindig ugyanazt jelentik

A helyi egészségügyi dolgozók lázat, kiütéseket, gyengeséget, kiszáradást és egyes esetekben görcsöket tapasztaltak. Ezek a tünetek ijesztőek, de nem kizárólag egyetlen betegségre jellemzőek. A térségben a malária endémiás, vagyis tartósan jelen van, ezért egy lázas állapotnak többféle oka lehet. Egyes gyermekeknél rühesség, gombás vagy bakteriális bőrfertőzés is társult a feltételezett kanyaróhoz vagy maláriához.

Nimish Gautam kormányzati orvos szerint ezért nem helyes automatikusan egymásból levezetni a fertőzéseket. A malária például nem feltétlenül a kanyaró következménye. Inkább több, egymást erősítő egészségügyi és szociális kockázat találkozott: fertőzések, alultápláltság, elégtelen higiénés körülmények, valamint az ellátás késése.

A forrásban szereplő egyik különösen súlyos adat szerint egy nemrég kanyaróban elhunyt ötéves gyermek tömege körülbelül 5 kilogramm volt. Ez nem egy teljes közösség egészségi állapotát jellemző adat, de érzékelteti, milyen mértékű alultápláltsággal találkoztak a vizsgálatban részt vevő szakemberek.

Az út a kórházig sok családnak elérhetetlennek bizonyult

Az érintett települések erdős, dombos területen fekszenek. A monszun idején a földutak sárossá, csúszóssá, olykor járhatatlanná válnak. Az orvosoknak is traktorral kellett eljutniuk egyes falvakba, a BBC tudósítója pedig közel két kilométert gyalogolt emelkedőn, hogy elérjen távoli házakat.

A Birsa városában működő, 100 ágyas állami kórház mintegy 70 kilométerre van. Autó nélkül ez a távolság nem csupán kilométereket jelent: sáros utakat, motorkerékpáros vagy bambuszhordágyas szállítást, illetve egy napi kereset elvesztését is. A Matla faluban élő Mahasingh Parte például arról beszélt, hogy jó napon körülbelül 200 rúpiát keres mezőgazdasági napszámosként, a monszun alatt pedig kevés a munka.

A családok döntéseit kulturális hiedelmek is befolyásolták. Egyes Baiga családok bizonyos betegségeket egy betegségistennő érkezéseként értelmeznek. Ilyenkor hét-kilenc napos szertartást végeznek, fürdetéssel, hűvös vízzel és neemlevelekkel. Többen úgy hiszik, hogy a kezelés még a rituálé lezárása előtt halált okozhat. Ez a meggyőződés több családnál késleltette az orvosi vizsgálatot vagy a kórházba szállítást.

Amikor július végén a helyi vezetők felismerték, milyen sok gyermek beteg, az egészségügyi csapatok több helyen ellenállásba ütköztek. Gautam beszámolója szerint egy súlyosan lázas, kiütéses kamaszlány családja először még a vizsgálatot is elutasította. A lányt végül megfigyelés alatt tartották, és felépült. Egy másik faluban öt súlyosan beteg gyermeket vittek kórházba; a helyi vezető szerint mindannyian felgyógyultak.

Szűrés, kórházi beutalás és rendkívüli oltási program indult

A járvány felismerése után az egészségügyi dolgozók házról házra járó szűrést kezdtek. A mobil egységeket oxigénnel, porlasztó készülékekkel, váladékleszívó eszközökkel, maláriatesztekkel és gyógyszerekkel szerelték fel. Neeraj Sharma mobilorvos szerint a csapatok rendszeresen naponta több mint 50 beteget láttak el, akiknek körülbelül a fele gyermek volt.

Gautam adatai szerint végül több mint 6200, többségében gyermekkorú beteget kezeltek otthon, több mint 630 embert pedig körzeti kórházakba utaltak. Mintegy 600-an hazatérhettek, körülbelül 30 beteg pedig még kórházi ellátás alatt állt a beszámoló idején.

Az oltás is a sürgősségi válasz része lett. Bár a hivatalos nyilvántartások egyes területeken 90–95 százalékos átoltottságot mutattak, a terepen olyan gyermekeket is találtak, akiknek nem volt oltási dokumentációjuk, és olyan családokat, amelyek vonakodtak az oltástól. Ezért a hatóságok minden 15 év alatti gyermeknek felajánlották a kanyaró-rubeola, vagyis MR-oltást, a korábbi nyilvántartástól függetlenül.

Birsában körülbelül 40 ezer gyermeket azonosítottak, közülük nagyjából 27 ezren kapták meg az oltást a jelentés idejéig. A körzet 180 falujából hozzávetőleg 67 túlnyomórészt Baiga lakosságú, ezek a települések a leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak.

A halálesetek megszűnni látszanak, a hosszabb távú kérdések maradtak

A tisztviselők késő szeptemberi értékelése szerint a legutóbbi gyermekhalál több mint két héttel korábban történt, és a járvány lecsengőben volt. Kundekasa faluban egy egészségügyi tábor korábban naponta körülbelül 120 gyermeket látott, később már tíznél kevesebbet.

Ez kedvező fordulat, de nem oldja meg automatikusan a háttérben lévő gondokat. Egy 2024-es indiai állami ellenőrzés súlyos szabálytalanságokat tárt fel Madhya Pradesh hazavihető táplálékkiegészítőinek rendszerében. Ezeket a hat hónapos és hároméves kor közötti gyermekeknek, valamint várandós és szoptató anyáknak szánják; az ellenőrzés problémákat jelzett a jogosultak azonosításánál, a gyártásnál, a szállításnál és a kiosztásnál is.

Balaghat esete azt mutatja, hogy egy fertőzés elleni fellépés nem választható el a tápláltsági állapottól, a közlekedéstől, a bizalomtól és az alapellátás tényleges elérhetőségétől. Az egészségügyi csapatok továbbra is járják a falvakat; a következő fontos lépés annak biztosítása lehet, hogy a sürgősségi beavatkozás után a megelőző ellátás és a megfelelő táplálás is tartósan eljusson a leginkább veszélyeztetett családokhoz.