NAIH: a nyilvános adat sem használható politikai célú listázásra

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkatársait listázó oldalról szóló sajtóhírek és újságírói megkeresések nyomán adott ki közleményt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Álláspontja szerint a diszkriminatív, politikai célzatú listázás a GDPR szinte valamennyi alapelvét sérti. A közlemény általános jogi állásfoglalás, nem az adott oldal ügyében hozott, jogsértést megállapító határozat.

A hatóság érvelésének kulcsa: attól, hogy egy személyes adat törvény alapján közérdekből nyilvános, még személyes adat marad. Megismerhetősége tehát nem jelent korlátlan felhasználási engedélyt. Az adat összegyűjtése és továbbterjesztése is adatkezelés, amelynek meg kell felelnie az adatvédelmi szabályoknak.

Mely alapelveket érinti a listázás?

A NAIH három követelményt külön is kiemel. A jogszerű és tisztességes adatkezelés azt jelenti, hogy a nyilvánosság önmagában nem teszi jogszerűvé az adatok bármilyen felhasználását. A célhoz kötöttség a felhasználás rendeltetésére vonatkozik: a közfeladatok ellenőrizhetőségét szolgáló adatok terjesztésének is tiszteletben kell tartania ezt az elvet. Az adattakarékosság pedig azt követeli meg, hogy az adatkezelés a céljához szükséges adatokra korlátozódjon.

Ezért nem ugyanaz a közfeladat ellátásának bemutatása és az alkalmazottak politikai szempontú listába rendezése. A hatóság a közhatalom működésének, a közfeladatoknak és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, valamint a sajtó- és véleményszabadságot nevezi meg a nyilvánosságot igazoló célok között; ezekbe álláspontja szerint pártpolitikai érdek nem érthető bele.

A NAIH arra is kitér, hogy egy közfeladatot ellátó szerv munkatársa pusztán a foglalkoztatási jogviszonya miatt nem válik közszereplővé. A hatóság jogellenesnek tartja az olyan adatközlést, amely célja vagy módja révén alkalmas a magánéletbe való beavatkozásra, illetve arra, hogy az érintettet zaklatásnak tegye ki. A kifogás tehát nem a közfeladatok átláthatósága, hanem az adatok ettől eltérő, az érintettek magánszféráját veszélyeztető felhasználása.