Ukrán kukorica importját kérik az állattartók és a takarmánygyártók

Az ukrán kukorica behozatalának engedélyezését kérték az agrárminisztertől az állattartók és a takarmánygyártók szakmai szervezetei. Az Agroinform a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közlésére hivatkozva számolt be a közös levélről: a kezdeményezők az aszály miatt szűkülő kínálatot és a növekvő takarmányköltségeket enyhítenék az importtal. Egyelőre kérelemről, nem engedélyezési döntésről van szó.

A szervezetek szerint 1,5–2 millió tonna kukorica beszerzésére lenne szükség, amelyet Ukrajnából kedvező költséggel lehetne megoldani. Ez beszerzési igény, nem igazolt országos takarmányhiány: a közlés nem adja meg sem a mennyiséghez tartozó időszakot, sem a számítás módját.

A hiány kialakulását az eltérő terméseredményekkel magyarázzák. Miközben az őszi kalászosok elfogadható termést adtak, a tavaszi vetésű növények, különösen a kukorica, súlyos aszálykárokat szenvedtek. A szűkülő hazai kínálat így a takarmány beszerzését és az állattartás költségeit egyszerre terheli.

Az importjavaslatnak tehát két célja van: a szükséges mennyiség pótlása és a beszerzési költség mérséklése. A szervezetek szerint az ukrán kukorica mintegy 15–20 százalékkal olcsóbb a térség jellemző árszintjénél; ehhez azonban nem közöltek konkrét árjegyzést vagy pontos összehasonlítási alapot. Ez az állított kukoricaár-különbség nem jelent ugyanekkora csökkenést a kész takarmány vagy az élelmiszerek árában.

A kérődzőtartóknál külön gond a szálas- és tömegtakarmányok hiánya. A beszámoló szerint a Duna–Tisza köze egyes területein a megszokott szénamennyiség mindössze 10–20 százalékát takarították be. Ez helyi adat, nem országos arány, és azt is mutatja, miért nem oldaná meg önmagában a kukoricabeszerzés a teljes takarmányellátási problémát.

A kezdeményezők az import mellett is változatlan élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményeket szorgalmaznak: a behozott és a hazai takarmányok toxintartalmát, illetve minőségi paramétereit egyaránt ellenőrizni kell.