14 szenátusi helyet szerzett a francia Nemzeti Tömörülés

A francia Nemzeti Tömörülés (RN) és szövetségesei összesen 14 helyet szereztek a szenátus részleges megújításán. Ez azért számít fordulatnak a párt számára, mert először érhetik el a tízfős küszöböt, amely szükséges egy önálló szenátusi csoport létrehozásához.

A változás elsősorban a parlamenti láthatóság és a szervezeti mozgástér miatt fontos. A 348 tagú francia szenátusban továbbra is a hagyományos jobboldal és a centrumjobboldal maradt a meghatározó erő, így a 14 hely nem jelent többséget, és önmagában nem írja át a felsőház vezetését. Mégis jelzi, hogy az RN olyan helyi politikai hálózatokban is erősödött, amelyek korábban kevésbé voltak hozzáférhetők számára.

Nem közvetlenül a választók döntöttek a mandátumokról

A szenátusi választás Franciaországban nem olyan országos, közvetlen voksolás, mint az elnök- vagy a nemzetgyűlési választás. A szenátorokról helyi választott tisztségviselők – többek között polgármesterek és önkormányzati képviselők – döntenek. A felsőház felét háromévente választják újra, a szenátorok mandátuma hat évre szól.

Ez a rendszer különösen érzékeny arra, hogy egy pártnak milyen beágyazottsága van a települési politikában. A Guardian beszámolója szerint a vasárnapi eredmény részben azt tükrözte, hogy az RN a márciusi helyhatósági választásokon közepes méretű városokban is növelte támogatottságát, és független vidéki polgármesterek körében is szerzett támogatókat.

Az RN kilenc szenátort választatott meg most, ehhez jön a három, 2023-ban mandátumot szerző politikusa. Éric Ciotti, az RN szövetségesének számító Union of the Right for the Republic pártja két helyet nyert. Így áll össze a 14 fős eredmény. Az RN először 2014-ben jutott be a szenátusba, akkor még Front National néven, két mandátummal.

Mit változtat egy önálló szenátusi csoport?

A szenátusi csoport nem egyszerűen közös politikai címke. A forrás szerint az RN számára nagyobb nyilvánosságot és több finanszírozást jelenthet a parlament második kamarájában. Ez megkönnyítheti, hogy a párt saját kezdeményezéseit és álláspontját következetesebben jelenítse meg a törvényhozási munkában.

A francia rendszerben ugyanakkor a szenátus összetétele és a kormányzati hatalom nem azonos kérdés. A felsőház a Nemzetgyűlés mellett működik, de a mostani eredmény nem adott többséget az RN-nek. Gérard Larcher, a jobboldali Les Républicains politikusa, aki több mint egy évtizede vezeti a kamaráját, a beszámoló szerint várhatóan újra indul a szenátus elnöki tisztségéért.

Marine Le Pen az eredményt történelmi győzelemnek és fontos mérföldkőnek nevezte. Pártja képviselői is a 2027-es elnökválasztási kampány szempontjából értelmezik a sikert. Ez politikai értékelés, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a szenátusi mandátumok előre eldöntenék az elnökválasztást.

A 2027-es versenyben a helyi hálózatok is számítanak

Emmanuel Macron tíz év után távozik az elnöki posztról, ezért a következő elnökválasztás nyitottabb versenyt ígérhet. Az RN már most jelentős parlamenti jelenléttel rendelkezik: a forrás szerint a Nemzetgyűlésben ez a legnagyobb egyetlen ellenzéki párt, és a francia európai parlamenti képviselők között is nekik van a legtöbb mandátumuk.

A szenátusi áttörés ettől eltérő típusú eredmény. Nem országos szavazatarányt mér, hanem azt mutatja meg, hogy a párt mennyire tud támogatást szerezni a helyi tisztségviselők körében. Jordan Bardella, az RN elnöke a hagyományos jobboldal politikusait együttműködésre hívta. Hogy ez a felhívás vezet-e tartós politikai átrendeződéshez, abból az egy választásból még nem lehet biztos következtetést levonni.

Laurence Rossignol szocialista szenátor szerint a következő időszak kulcskérdése az lesz, közeledik-e a szenátus jobboldala és centrumjobboldala az RN álláspontjaihoz, például a bevándorlás vagy a szociális juttatások ügyében. A felsőház három nagyobb ereje továbbra is a jobboldal, a centrum és a szocialisták.

Bardella ügyében egymásnak ellentmondó állítások hangzottak el

A választási eredmény napjaiban a Mediapart francia oknyomozó oldal arról is írt, hogy Jordan Bardella 2013-ban, fiatal párttagként állítólag antiszemita kijelentéseket tett írásban egy csevegésben. A Mediapart közlése szerint hitelesítette az üzeneteket.

Bardella az X közösségi oldalon határozottan visszautasította a vádakat, azokat durva hamisítványnak nevezte, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Mivel az állításokat ő vitatja, az ügyet nem lehet lezárt tényként kezelni. A szenátusi eredménytől elkülönülő kérdésről van szó, amelynek esetleges jogi vagy politikai következményeiről a forrás nem közöl további részleteket.

A mostani választás biztosan annyit mutat: az RN jelenléte a francia felsőházban a korábbiaknál érezhetően nagyobb lesz. A párt előtt álló valódi próba azonban nem a szenátusi csoport megalakítása, hanem az, hogy ezt a helyi és parlamenti erősödést képes-e tartós országos támogatássá alakítani a 2027-es elnökválasztásig.