570 kilométer út újulhat meg, de a hálózat egészéhez ez kevés

Az idén tervezett 570 kilométernyi útfelújítás a magyar közúthálózat mindössze 1,7 százalékát fedi le. A 32,7 ezer kilométeres hálózat méretéhez mérve ez azt jelenti, hogy változatlan ütem mellett 59 év kellene valamennyi út felújításához. Ez különösen azoknak lényeges, akik naponta nem autópályán, hanem főutakon, bekötőutakon és mellékutakon közlekednek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 16 évet áttekintő elemzése szerint Magyarország sokat költött közúti infrastruktúrára, és közben a hálózat hossza 2013 óta közel 1400 kilométerrel nőtt. A teljes úthálózat burkolatának állapotában azonban nem következett be hasonló léptékű javulás: 2025-ben az utak 43 százaléka még mindig a legalacsonyabb, „rossz” minőségi kategóriába esett.

Az új utakból több lett, a régi utaknál lassabb a javulás

A fejlesztések látványos része a gyorsforgalmi hálózat bővülése volt. A 2013 óta épült közel 1400 kilométerből nagyjából 330 kilométer autópálya, a magyar autópálya-kapacitás pedig elérte az 1871 kilométert. Ez régiós összevetésben kiemelkedő: a GKI szerint a magyar hálózat kiterjedtsége a többi V3-országét és Ausztriáét is meghaladja.

Ez ugyanakkor nem oldja meg automatikusan a hétköznapi közlekedés gondjait. Egy település elérhetőségét, a munkába járást vagy egy vidéki szolgáltatás megközelítését sokszor nem az dönti el, milyen gyorsan lehet haladni az autópályán, hanem az utolsó néhány vagy néhány tucat kilométer állapota. A GKI ezért a fő- és alsóbbrendű úthálózat minőségét is a gazdasági és területi kapcsolatok fontos feltételének tekinti.

A romlás megállítására volt előrelépés, de az arányok makacsak. Míg 2013-ban a teljes hálózat 49 százaléka volt rossz burkolatállapotú, 2025-re ez 43 százalékra csökkent. A jó minőségű útszakaszok hossza 7 ezer kilométerrel nőtt, a „nem megfelelő” kategóriába sorolt utaké pedig 12 év alatt ezer kilométerrel rövidült. Utóbbi csoport ma a hálózat 8 százalékát teszi ki, további 12 százalék pedig tűrhető minőségű.

Hová ment a közúti pénz?

Magyarország 2010 és 2024 között átlagosan évente a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára. Ez a régióban és uniós összevetésben is magas arány. A költés azonban erősen ingadozott: a 2010-es évek elején Magyarország jellemzően a legkevesebbet fordította erre a V4-országok közül, 2017 és 2021 között viszont kiugróan sok pénz jutott utakra, majd 2020-tól újra erősen szűkültek a források.

A GKI által idézett megoszlás szerint az állam közúti kiadásainak 28 százaléka ment a meglévő hálózat karbantartására, 72 százaléka pedig beruházásokra és új utakra. Az intézet ezt az arányt tartja a probléma egyik kulcsának: a nagy projektekre könnyebben érkezhetett uniós támogatás, és a nagy értékű kivitelezések a beruházói oldalnak is vonzóbbak lehettek, mint sok kisebb felújítás.

Miért számít ez az utasoknak és a szállításnak?

A közút szerepe különösen nagy Magyarországon. A belföldi áruszállításban árutonna-kilométerben mérve 81 százalék a közút részesedése. Ez a mutató nem pusztán az áru tömegét, hanem a megtett távolságot is figyelembe veszi. A helyközi személyszállításban a vonat és a busz aránya 34–66 százalék a busz javára.

Vagyis az utak állapota nem csak az autósokat érinti. A buszos eljutás, az áruszállítás kiszámíthatósága és a települések közötti kapcsolatok is nagyrészt a közútra támaszkodnak. A GKI szerint a jobb burkolat rövidebb tranzitidőt, vagyis gyorsabb és hatékonyabb közlekedést segíthet.

A kutatóintézet becslése szerint ahhoz, hogy az úthálózat egésze legalább megfelelő állapotú legyen, több mint 9,4 ezer milliárd forintra lenne szükség. Egy tízéves programhoz ez évente a 2016-os közúti költségvetés 6,3-szeresét igényelné, ráadásul e számítás még nem veszi figyelembe, hogy a jelenleg elfogadható állapotú utak egy része közben szintén leromolhat.

Hasznos ellenőrzés indulás előtt: ha rendszeresen használt útvonalon számít felújításra, érdemes nem általános országos számokból kiindulni, hanem megnézni, szerepel-e az adott útszakasz az idei felújítási tervekben és a forgalmi korlátozásokat jelző tájékoztatásokban.