31 ősi kvazár ad nyomot a korai fekete lyukak kialakulásához
A 2026 júliusában közölt kutatás 31 ősi kvazárt azonosított. A két legkorábbi példát a világegyetem első 670 millió évéből figyelték meg.
Harmincegy különösen ősi kvazárt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport a 2026 júliusában közölt kutatásban. A két legkorábbi példát a világegyetem első 670 millió évéből figyelték meg; az akkori közlés ezeket nevezte a legkorábbi ismert kvazároknak.
Ez kozmikus léptékben nagyon korai időpont. A legkorábbi példák körülbelül egybillió Nap fényével ragyoghattak. A nagy távolságuk miatt még így is nehéz észlelni őket és megkülönböztetni a csillagok fényétől.
Miért ilyen furcsa egy ennyire fiatal univerzumban?
A kvazárok az univerzum legfényesebb és legerősebb objektumai közé tartoznak. A hátterükben szupernagy tömegű fekete lyukak állnak, amelyek a galaxisok központjában anyagot nyelnek el. Ahogy ez az anyag a fekete lyuk körül felhevül, hatalmas energia szabadul fel.
A csavar ott van, hogy ezekhez a fényes kvazárokhoz már nagyon nagy fekete lyukak kellettek. Némelyik ilyen „szörnyeteg” akár a Nap tömegének milliárdszorosát is elérhette. A kérdés tehát nem az, hogy létezhetnek-e kvazárok, hanem az, hogyan nőhettek ekkorára ilyen gyorsan az ősrobbanás után.
Nem cáfolat, inkább erős fejtörő
A felfedezés az Astronomy & Astrophysics folyóiratban jelent meg, és nem arról szól, hogy a csillagászoknak most mindent el kell dobniuk, amit eddig tudtak. Inkább arról, hogy a korai fekete lyukak kialakulását magyarázó modelleknek számolniuk kell ezekkel a nagyon korai, nagyon fényes objektumokkal.
Az ilyen objektumok különösen jó támpontot adhatnak ahhoz, hogyan formálódtak a szupernagy tömegű fekete lyukak. Magyarul: ezek nem egyszerűen távoli fényfoltok, hanem időgépszerű jelek az univerzum egyik legkorábbi korszakából.
Amit ebből érdemes megjegyezni
A két legkorábbi kvazárnál különösen éles a kérdés: a világegyetem első 670 millió évében már egybillió Napnyi fény keletkezhetett ezekben az objektumokban. A kutatás nem végleges válasz, de újabb kapaszkodó ahhoz, hogyan lett a fiatal kozmoszból az a hatalmas, galaxisokkal teli világegyetem, amelyet ma látunk.
Ajánló
Tetszett a cikk? Ezt is olvasd el
Közös tulajdonba kerültek a stúdiók. A magyar előfizetőket érintő változásokról külön döntések szükségesek.
Virtuális útvesztőben mozgó egerek agyi aktivitása arra utal, hogy az érzékelés és a választás nem válik élesen külön. Ez nem bizonyítja, mikor dönt az ember.
A Wild Pets programja képzéssel és felszereléssel vonna be 8–13 éves gyerekeket a törpeegerek szaporításába. A kezdeményezés már látott biztató eredményt egy természetvédelmi területen, de felveti, mennyire vihető az állatvédelem a családi otthonokba.