A MIND étrend követése lassabb agyi térfogatvesztéssel járt egy hosszú vizsgálatban

Egy, 1647 középkorú és idősebb felnőttet követő vizsgálatban a MIND étrendhez jobban igazodó résztvevőknél lassabb ütemű szürkeállomány-vesztést mértek agyi MR-felvételeken. A kutatók számítása szerint a MIND-pontszám hárompontos emelkedése évi 0,279 cm³-rel lassabb szürkeállomány-csökkenéssel függött össze. Ez a becslés 20 százalékkal kisebb életkorhoz kapcsolódó hanyatlásnak, illetve körülbelül 2,5 évnyi késleltetett agyi öregedésnek felelt meg.

A megállapítás figyelemre méltó, de nem azt jelenti, hogy egy adott étrend bizonyítottan megelőzi az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórt. A kutatás megfigyeléses volt: azt vizsgálta, hogyan alakult együtt az emberek étkezése és agyuk szerkezete, ezért nem tudja biztosan elkülöníteni az étrend hatását más életmódbeli, egészségi vagy öröklött tényezőktől.

Mit takar a MIND étrend?

A MIND elnevezés a mediterrán étrend és a magas vérnyomás csökkentésére kidolgozott DASH étrend elemeit kapcsolja össze. Az étkezési minta a zöld leveles zöldségeket, más zöldségeket, bogyós gyümölcsöket, dióféléket, teljes értékű gabonákat, halat, hüvelyeseket, olívaolajat és baromfit helyezi előtérbe. Mérsékelt borfogyasztás is szerepel benne, ez azonban nem értelmezhető alkoholfogyasztási ajánlásként.

A MIND étrend pontozása emellett a vaj vagy margarin, a sajt, a vörös hús, az édességek, péksütemények és a sült gyorsételek korlátozását is figyelembe veszi. A vizsgálat résztvevőinek átlagos MIND-pontszáma kevéssel 7 alatt volt a lehetséges 15-ből; a magasabb érték jelentette a mintához való szorosabb igazodást.

Évtizednyi MR-felvétel alapján követték a változásokat

A kutatás a Framingham Heart Study Offspring kohorszának tagjait elemezte. A résztvevők átlagéletkora a vizsgálat kezdetén 60 év volt. Egészségi állapotukat 4–8 évente értékelték, agyi MR-vizsgálatot pedig 1999-től 2–6 évente végeztek náluk. Mindenki legalább két MR-felvételen vett részt 1999 és 2019 között, és az első felvétel idején nem volt igazolt szélütése vagy demenciája.

Az étkezési szokásokat étkezési gyakorisági kérdőívekkel mérték fel az 1991–1995, 1995–1998 és/vagy 1998–2001 közötti ellenőrzéseken. Ezek a kérdőívek azt kérik számon, milyen gyakran fogyaszt valaki különféle ételeket. Hasznos eszközök nagy csoportok vizsgálatára, de az eredményük függ attól is, mennyire pontosan emlékeznek a résztvevők korábbi étkezésükre.

Az átlagosan 12 éves utánkövetés alatt a teljes agytérfogat, a szürkeállomány, a fehérállomány és a hippokampusz térfogata általában csökkent, miközben nőtt az agykamrák és az agy-gerincvelői folyadék térfogata. Ezek az életkor előrehaladtával gyakran megfigyelhető szerkezeti változások. A szürkeállományban sok idegsejttest található, ezért fontos többek között az emlékezés, a tanulás, a döntéshozatal és az információfeldolgozás szempontjából.

Agykamrák, bogyós gyümölcsök és többféle összefüggés

A magasabb MIND-pontszám az agykamrák lassabb tágulásával is együtt járt. Az agykamrák folyadékkal telt terek, amelyek tágulhatnak, amikor az agyszövet zsugorodik. Hárompontnyi különbség a MIND-pontszámban évi −0,071 cm³-rel lassabb kamratérfogat-növekedéssel társult. A szerzők ezt 8 százalékkal kisebb szövetvesztésnek és hozzávetőleg egy évnyi késleltetett agyi öregedésnek feleltették meg.

Egyes élelmiszercsoportoknál is találtak kapcsolatokat. A több bogyós gyümölcs fogyasztása lassabb kamratérfogat-növekedéssel, a baromfi fogyasztása pedig lassabb kamratágulással és lassabb szürkeállomány-vesztéssel függött össze. Az édességek gyakoribb fogyasztása ezzel szemben gyorsabb kamratágulással és nagyobb hippokampusz-sorvadással társult. A sült gyorsételeknél nagyobb hippokampusz-térfogatcsökkenést figyeltek meg.

A kutatók lehetséges magyarázatként említik, hogy a bogyós gyümölcsök antioxidáns vegyületei, illetve a baromfiból származó jó minőségű fehérje mérsékelheti az oxidatív stresszt és az idegsejtek károsodását. A sült gyorsételekben előforduló kedvezőtlen zsírok, transzzsírok és úgynevezett fejlett glikációs végtermékek pedig gyulladásos és érkárosító folyamatokkal hozhatók kapcsolatba. Ezek azonban értelmezések, nem közvetlenül bizonyított ok-okozati mechanizmusok ebben a vizsgálatban.

Nem minden eredmény illett a várt mintába

A részletek óvatosságra is intenek. A nagyobb teljesértékűgabona-fogyasztás több kedvezőtlen szerkezeti változással, köztük gyorsabb szürkeállomány- és hippokampuszvesztéssel társult. A sajtnál ennek ellenkezője látszott: a magasabb fogyasztás lassabb térfogatvesztéssel, kisebb kamratágulással és kevesebb, MR-en világos foltként látható fehérállományi eltéréssel függött össze.

Az ilyen, egyes élelmiszerekre bontott eredményeket különösen körültekintően érdemes kezelni. Nem bizonyítják, hogy a sajt védi, a teljes értékű gabona pedig károsítja az agyat; az étkezési szokások együtt mozoghatnak más, nem teljesen mérhető tényezőkkel is.

A kedvezőbb összefüggések erősebbek voltak az idősebb, a fizikailag aktív, valamint a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába nem tartozó résztvevőknél. Ugyanakkor a magasabb MIND-pontszámú csoportban eleve több nő és diplomás volt, kevesebben dohányoztak, ritkább volt az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri betegség. A kutatók több elemzésben igyekeztek figyelembe venni ezeket a különbségeket, de minden befolyásoló tényezőt nem lehetett kizárni.

Mit lehet biztosan levonni a kutatásból?

A tanulmány a MIND étrend és az agy szerkezeti változásai közötti hosszú távú kapcsolatot erősíti, nem egyéni előrejelzést ad. Korlátja az önbevalláson alapuló étrendi adat, az étkezés időközbeni változásának lehetősége, az enyhe kognitív zavar kezdeti teljes kizárhatatlansága és a genetikai kockázatok hiányos mérhetősége is. Mivel a csoport tagjai túlnyomórészt fehérek voltak, az eredmények más népességekre sem ültethetők át automatikusan.

A következő fontos lépést olyan vizsgálatok jelenthetik, amelyekben célzottan változtatják meg a résztvevők étrendjét, és így pontosabban tesztelhető az ok-okozati kapcsolat. Addig a mostani eredmény leginkább azt támasztja alá, hogy a zöldségekben, hüvelyesekben, halban, diófélékben és kevésbé feldolgozott élelmiszerekben gazdag étkezési minta az agyi egészség kutatásában is érdemes figyelmet kapjon.