A nettó nulla után is a trópusok várhatnak tovább a lehűlésre

A nettó nulla kibocsátás elérése nem azt jelenti, hogy a Föld minden pontján egyszerre és ugyanolyan mértékben enyhül a felmelegedés. A Melbourne-i Egyetem kutatóinak számítógépes modelljei szerint a trópusi, jellemzően szegényebb országok a klímaváltozás hatásainak egyenlőtlen eloszlását akkor is sokáig viselhetik, ha a világ eljut a nettó nulláig.

Ez a részlet azért különösen fontos, mert a „nettó nulla” könnyen úgy hangzik, mint egy világméretű kikapcsológomb. Valójában azt jelenti, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást összességében ugyanannyi eltávolítás vagy elnyelés ellensúlyozza. A korábban a légkörbe került szén-dioxid és a felmelegedés következményei azonban ettől még nem tűnnek el azonnal.

Nem mindenhol ugyanazt jelenti egy fok változás

A kutatás az Environmental Research Letters folyóiratban jelent meg. Dr. Andrew King és a Melbourne-i Egyetem munkatársai három számítógépes kísérletsorozatban vizsgálták, hogyan alakulhat a hőmérséklet, ha a világ eléri a nettó nulla kibocsátást. Az eredményeket az országok bruttó hazai termékével is összevetették.

A modell egyik lényeges megfigyelése, hogy a trópusi térségekben a felmelegedés a helyi, történetileg megszokott hőmérsékleti tartományhoz mérve erősebb eltolódást jelentett, mint a magasabb földrajzi szélességeken, például Európa vagy Észak-Amerika sok részén.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy adott napon mindig a trópusokon mérik a bolygó legnagyobb abszolút hőmérséklet-emelkedését. A kutatók állítása a helyi viszonyítási pontról szól: arról, mennyire mozdul el az éghajlat attól a hőmérsékleti sáv­tól, amelyhez egy régió élővilága és társadalma hosszú idő alatt alkalmazkodott.

A korábbi kibocsátás „hosszú árnyéka”

King szerint a jelenlegi egyenlőtlenség a nettó nullához közeli pályán is tartósan fennmaradhat. Ha a világ a nettó nulla után már nettó negatív kibocsátásra váltana – vagyis több szén-dioxidot vonna ki a légkörből, mint amennyit kibocsát –, az aránytalanság enyhülése akkor is csak sok évtized múlva kezdődhetne.

A magyarázat egyszerű, mégis könnyű szem elől téveszteni: mire a nettó nulla megvalósul, már nagy mennyiségű szén került a légkörbe. Hatása évszázadokon át érezhető maradhat. Ezért a kutatás alapján nemcsak a végcél számít, hanem az is, mennyi további üvegházhatású gáz kerül a levegőbe addig, amíg a világ eléri azt.

A kutatók értelmezésében a korábbi nettó nulla kisebb hosszú távú felmelegedési terhet hagyna maga után, így a térségek közötti különbséget is korlátozhatná. Ez modellezési eredmény, nem pontos előrejelzés arról, hogy egy-egy országban mikor változik meg az időjárás vagy a hőmérséklet.

A korallzátonyok szűkebb mozgástere

A trópusi ökoszisztémák sérülékenységét az is fokozhatja, hogy sok közülük szűkebb hőmérsékleti tartományhoz alkalmazkodott. King példaként egyes korallzátonyokat említett. Számukra már a helyi átlaghoz képest viszonylag kis, de tartós elmozdulás is komoly terhelést jelenthet.

Ez teszi szemléletessé a kutatás furcsa, de fontos részletét: a globális átlag nem mond el mindent. Olyan, mintha ugyanazt a hangerő-emelést két különböző helyiségben hallanánk. Az egyikben csak kissé feltűnő, a másikban már elnyom minden mást, mert eleve csendesebb volt a környezet.

A felmelegedéshez jogi kiszolgáltatottság is kapcsolódhat

A tanulmánnyal egy időben az ENSZ menekültügyi szervezetének megbízásából, a Peter McMullin Centre on Statelessness közreműködésével készült külön jelentés is megjelent. Ez arra figyelmeztetett, hogy az éghajlati válság növelheti a hontalanná válás kockázatát, például a tengerszint-emelkedés miatt területet vesztő csendes-óceáni szigetországok esetében.

A jelentés mintegy 4,5 millió hontalan emberről tesz említést, de hozzáteszi: a tényleges szám valószínűleg magasabb, mert sok érintett nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban. Javaslatai között szerepel az állampolgársági nyilvántartások digitalizálása, illetve annak biztosítása, hogy katasztrófa után szülő nélkül maradó gyerekek se essenek el az állampolgárságtól.

A nettó nulla tehát elengedhetetlen fordulópont lehet a kibocsátások szempontjából, de nem radírozza ki a múltat. A kutatás legemlékezetesebb tanulsága éppen ez: ugyanaz a globális cél egészen más időrendben hozhat könnyebbséget a világ különböző részein.