A védelemnél is több klímapénzt sürget a COP31 török házigazdája

A gazdag országoknak a védelemnél „jóval többet” kellene költeniük a klímaválság kezelésére – mondta Murat Kurum török klímaügyi miniszter, a COP31 kijelölt elnöke az október 5–8-i fidzsi előkészítő találkozón. A novemberben Antalyában rendezendő ENSZ-klímacsúcs házigazdája a Guardiannek a biztonsági kockázatokkal és a katasztrófák megelőzésének alacsonyabb költségével indokolta sürgetését.

Kurum a NATO-tagok vállalását hozta fel összehasonlításként. A 2035-re vállalt 5 százalékos GDP-arányos keret a NATO szerint legalább 3,5 százaléknyi szűken vett védelmi és legfeljebb 1,5 százaléknyi tágabb védelmi-biztonsági kiadást foglal magában. Kurum szerint ehhez képest jóval kevesebbet vállaltak a még nagyobb veszélyt jelentő klímaválság kezelésére. „A klímakérdés maga a biztonsági kérdés” – fogalmazott.

Érvelésének lényege, hogy a klímavédelemre fordított pénz is biztonsági kiadás: a károk megelőzését szolgálja, nem pusztán környezetvédelmi célokat. Kurum ezt azzal szemléltette, hogy a katasztrófa előtt el nem költött egy pénzegység helyett utána tízet kell kiadni. Ez azonban szemléltető miniszteri állítás, nem minden helyzetre igazolt megtérülési számítás.

A NATO-párhuzam így politikai prioritásokról szól, nem kész költségvetési átcsoportosításról. Kurum nem adott meg GDP-arányos klímaköltési küszöböt vagy finanszírozási tervet; a közlésből a védelmi és klímakiadások összehasonlítható köre és összege sem derül ki.

A finanszírozás elosztását Chris Bowen ausztrál klímaügyi miniszter is bírálta. Szerinte a globális klímafinanszírozás mindössze 0,2 százaléka jut a kis fejlődő szigetállamok alkalmazkodásának támogatására. A közölt arányhoz nem szerepel referenciaév vagy módszertan, de Bowen ezzel azt hangsúlyozta: a leginkább veszélyeztetett országok támogatása a COP31 egyik fő feladata.

A több pénz sürgetése mellett Kurum és Bowen egy konkrét célhoz is támogatást keres Antalyában: 2035-re az otthonok, vállalkozások, gyárak és járművek energiaigényének 35 százalékát villamos energia fedezze. Ez egyelőre javaslat, és az elektrifikáció arányát jelenti, nem a megújuló energia részarányát.

A fosszilis energiahordozóktól való eltávolodás tárgyalási megfogalmazásában ugyanakkor Kurum óvatosabb. Bár Törökország és Ausztrália támogatta az ezt szorgalmazó fidzsi nyilatkozatot, szerinte a világ már átmenetben van, és a szövegezés körüli vitával nem feltétlenül érhető el további előrelépés. A házigazda tehát nagyobb finanszírozást és mérhető elektrifikációs célt sürget, miközben a fosszilis átmenet újabb tárgyalási rögzítését kevésbé tartja célravezetőnek.