Andy Burnham ingyenesebb angliai szociális ellátást ígérne, de a finanszírozás még nyitott

Andy Burnham azt javasolja, hogy Angliában a felnőttek szociális ellátása az NHS-hez, vagyis a brit állami egészségügyhöz hasonló elvek szerint működjön: mindenki hozzájárulna a fenntartásához, és mindenki jogosult lenne rá. A cél az lenne, hogy az ellátás a használat pillanatában ingyenes legyen. Ez jelentős fordulatot hozna egy olyan rendszerben, ahol sok embernek jelenleg saját vagyonából kell fedeznie a segítség költségét.

A bejelentésből azonban nem egy azonnal életbe lépő intézkedés rajzolódik ki. Burnham egy hosszabb távú politikai tervről beszél, amelyet a következő parlamenti választáson kíván a választók elé vinni. A konkrét finanszírozási modell, a jogosultsági szabályok és az indulás időpontja még nem ismert.

A háttér röviden

A felnőtteknek nyújtott szociális ellátás azokat a szolgáltatásokat foglalja magában, amelyek segítenek valakinek önállóbban élni. Ide tartozhat az otthoni segítség is. Ez nem azonos az NHS által nyújtott orvosi ellátással: miközben az NHS szolgáltatásai főszabály szerint ingyenesen vehetők igénybe, a szociális ellátásnál az érintett anyagi helyzete számít.

Angliában és Észak-Írországban azok, akiknek megtakarítása meghaladja a 23 250 fontot, jelenleg nem jogosultak az önkormányzat gondozási költségekhez adott támogatására. Walesben és Skóciában más szabályok érvényesek. A különbség különösen azok számára lehet fontos, akiknek tartós, mindennapi segítségre van szükségük, vagy akik egy családtagjuk ellátását próbálják megszervezni.

Burnham szerint a mostani berendezkedés túl nagy pénzügyi terhet rakhat azokra, akik kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hiányos szociális ellátás az egészségügy működésére is hat: szerinte sokan azért nem hagyhatják el a kórházat, mert otthon vagy más ellátási formában nincs meg számukra a szükséges támogatás.

Az NHS-elv nem azonos a kész rendszerrel

A politikus az „everyone contributes, everyone is covered”, vagyis a mindenki hozzájárul, mindenki fedezetet kap elvet emelte ki. Ez azt jelenti, hogy a rendszer közös finanszírozásból működne, és nem kizárólag az adott pillanatban segítségre szoruló ember fizetőképességén múlna az ellátás.

Az elv alapján még nem lehet megmondani, pontosan milyen szolgáltatások járnának díjmentesen, ki milyen felmérés után lenne jogosult rájuk, illetve hogyan változna a helyi önkormányzatok szerepe. Burnham maga is jelezte, hogy nem kívánja elsietni az átalakítást, és hogy a közpénzekre nehezedő többletterhet is mérlegelni kell.

Skóciában már létezik olyan modell, amelyben a személyes gondozás térítésmentes a segítségre szorulóként felmért felnőttek számára. A személyes gondozás például az étkezéshez vagy a tisztálkodáshoz nyújtott támogatást jelentheti. Burnham erre is utalt, amikor arról beszélt, hogy Angliában sem tartja elfogadhatónak az eltérő helyzetet. Ettől még nem derült ki, hogy az angliai terv mennyiben követné a skót szabályozást.

A legfontosabb kérdés: ki és miből fizetne?

A terv körüli legnagyobb bizonytalanság a finanszírozás. A BBC-ben felvetett becslés szerint egy egész Angliára kiterjedő, a használatkor ingyenes rendszer évi 18 milliárd fontjába kerülhetne az adófizetőknek. Burnham ezt az összeget túl magasnak nevezte, de saját részletes számítást nem ismertetett.

Arra a kérdésre, hogy kizárható-e az adóemelés, nem adott egyértelmű nemet. Azt mondta, a finanszírozás minden lehetősége az asztalon van, bár a változtatást óvatosan kell végrehajtani. Ez azért politikailag érzékeny ügy, mert a Labour 2024-es választási programja vállalta, hogy nem emeli a nemzeti biztosítási járulékot, a jövedelemadót és az áfát.

Burnham szerint a részleteket Baroness Casey szociális ellátási felülvizsgálata segíthet kidolgozni. A felülvizsgálat eredetileg 2028-ra készült volna el, ő azonban azt kérte, hogy a jelentés már a következő nyárra elkészüljön. Azt is mondta, pártok közötti egyeztetéseket szeretne, mert szerinte tartós reformhoz szélesebb politikai megállapodás szükséges.

Ellenzéki kritikák és korábbi kudarcok

A javaslat máris politikai vitát váltott ki. Chris Philp, az árnyékkormány belügyi minisztere azt állította, hogy a Labour újabb adóemelésekből fedezné a változtatást, amit a Konzervatív Párt nem támogatna. Szerinte ha több pénzre lenne szükség például a szociális ellátáshoz, azt más kiadások megtakarításaiból kellene előteremteni.

Darren Jones munkáspárti képviselő ugyanakkor bátornak nevezte Burnham felvetését, de hangsúlyozta: a költségekről és a szakpolitikai részletekről még többet kell tudni. Felvetette azt is, hogy a nyugdíjak úgynevezett hármas zárjának eltörlése a vizsgálandó lehetőségek közé kerülhet. Ez a szabály jelenleg azt garantálja, hogy az állami nyugdíj az átlagbér-növekedés, az infláció vagy 2,5 százalék közül mindig a legmagasabb mértékkel emelkedjen.

A szociális ellátás átalakítása korábban is nehéz politikai terepnek bizonyult. Burnham Gordon Brown kormányának egészségügyi minisztereként már készített országos gondozási szolgálatra vonatkozó tervet. Akkor felmerült egy kötelező hozzájárulás, amely az elhunytak hagyatékát is érinthette volna; az ellenfelek ezt „haláladónak” nevezték, a javaslat pedig a 2010-es választási vereség után nem valósult meg. A 2017-es kampányban Theresa May otthoni ellátásra vonatkozó terve is komoly tiltakozást váltott ki.

Most tehát egy cél és egy alapelv ismert: Burnham széles körű, a használatkor díjmentesebb szociális ellátást szeretne Angliában. A következő kézzelfogható lépés Baroness Casey előrehozott felülvizsgálata lehet. Addig a legfontosabb nyitott kérdések változatlanok: mennyibe kerülne a rendszer, milyen hozzájárulásból működne, és milyen ellátásokra terjedne ki.