Az Egységes Oroszország újra alkotmányos többség felé tart

Az előzetes eredmények szerint az Egységes Oroszország, a Vlagyimir Putyin elnök által támogatott kormánypárt ismét alkotmányos többséget szerezhet az orosz Állami Dumában, ráadásul a BBC beszámolója szerint nagyobbat, mint az előző választáson. A végeredmény még nem végleges, de a fő politikai irány már kirajzolódott: a parlamentben várhatóan ismét elsöprő fölényben lesznek a Kreml politikáját támogató erők.

Ez azért lényeges, mert az alkotmányos többség nem pusztán kényelmes parlamenti előny. Azt jelenti, hogy egy párt a törvényhozásban olyan erős pozícióba kerül, amellyel a kiemelt jelentőségű döntésekhez szükséges támogatást is könnyebben biztosíthatja. Hogy a mostani eredményt pontosan milyen konkrét intézkedésekhez használják majd, egyelőre nem ismert.

A várható eredmény egy erősen ellenőrzött rendszerben született

A BBC tudósítása szerint a választás előtt sem számított szoros versenyre sok megfigyelő. Az Egységes Oroszország maradt messze a legerősebb szereplő egy olyan politikai rendszerben, amelyet a Kreml szorosan ellenőriz. A parlamentbe bekerülő, az 5 százalékos küszöböt átlépő többi párt is szerepelt már az előző Dumában.

Ez az előző parlament teljes mértékben támogatta a Kreml Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos politikáját, amelyet az orosz állami nyelvhasználat „különleges katonai műveletnek” nevez. Emiatt a mostani összetétel várhatóan nem jelent éles politikai fordulatot: a választás inkább a már meglévő erőviszonyok megerősítésének tűnik.

A háttérben közben súlyos terhek is megjelentek Oroszországban. A háború több mint négy és fél éve tart, az orosz hadsereg jelentős harctéri veszteségeket szenvedett, és gazdasági nehézségek is érzékelhetők. A BBC beszámolója szerint ukrán dróntámadások az utóbbi időben orosz olajipari létesítményeket is értek, ami üzemanyaghiányhoz vezetett több helyen.

Az egyetlen engedélyezett háborúellenes párt nem jutott mandátumhoz

A választás egyik fontos, de korlátozott mozgásterű szereplője a Jabloko volt. A párt volt az egyetlen háborúellenes politikai erő, amely kezdetben indulhatott a választáson. Ez az engedély azonban rövid ideig tartott: a Legfelsőbb Bíróság tizenkét nappal a nyilvántartásba vétel után törölte a pártot az országos pártlistáról.

A Jabloko körülbelül száz jelöltje ettől még egyéni választókerületben indulhatott. Az előzetes eredmények alapján egyikük sem szerzett mandátumot. A párt elnöke, Nyikolaj Ribakov a BBC-nek azt mondta, jelöltjeiket tartós nyomás érte: egyesek börtönben vannak, másokat nem engedtek indulni, és állítása szerint választási megfigyelőik közül sem tudtak mindenkit regisztrálni.

Ezek a Jabloko állításai; a forrásban nem szerepel részletes, független vizsgálat arról, hogy az egyes esetekben pontosan mi történt. A politikai következmény ugyanakkor az előzetes mandátumadatok alapján jól látszik: a következő Dumában a háborúellenes pártnak nem lesz képviselete.

Háromnapos szavazás, háborús környezetben

A háromnapos választás utolsó napja előtt Ukrajna nagyszabású dróntámadást indított Moszkva térsége ellen. A BBC szerint a Moszkvai területen három ember meghalt, Moszkvában pedig találat érte a város olajfinomítóját.

A tudósító egy, a finomító közelében működő szavazókörben beszélt választókkal. Beszámolója szerint a megszólalók nem meglepetéssel, inkább beletörődéssel fogadták a támadást. Ez nem mérhető közvélemény-kutatási eredmény, hanem néhány helyszíni tapasztalat, mégis érzékelteti, hogy a háború következményei az orosz nagyvárosok mindennapjaiban is egyre közvetlenebbül jelennek meg.

A háttér röviden

A választási eredmény értelmezése legalább annyira fontos lehet, mint maga a mandátumarány. A BBC elemzése szerint a Kreml várhatóan azt hangsúlyozza majd, hogy a többség támogatja Putyin elnököt, és ezt későbbi politikai döntések, köztük a háború folytatásának igazolására használhatja.

Ez azonban nem teszi előre kiszámíthatóvá a konkrét döntéseket. Putyin nemrég kizárta egy újabb mozgósítási hullám lehetőségét, mondván, jelenleg nincs olyan helyzet, amely ezt indokolná. A BBC szerint ugyanakkor az orosz társadalomban továbbra is erős aggodalom él egy esetleges újabb mozgósítás miatt.

A mostani választás ezért elsősorban nem új parlamenti irányt jelez, hanem a Kreml mozgásterének megerősítését. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy ezt a politikai felhatalmazásként bemutatott eredményt milyen intézkedésekhez kapcsolják majd, különösen az Ukrajna elleni háború ügyében.