Az orosz finomítók elleni csapások is szűkítik a dízelpiacot, de nem ezek

Ukrajna csütörtökön újabb oroszországi olajipari létesítmény elleni csapásról számolt be a déli Szamara régióban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint egy fekete-tengeri orosz hajót, valamint az Orjol régióban támadó drónok indító- és tárolóhelyét is találat érte. A hadműveletek már nem kizárólag katonai jelentőségűek: a dízel üzemanyag nemzetközi kínálatára és árára is hatással lehetnek.

Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az ukrán támadások különösen erősen szorítják a dízelpiacot, mert az orosz finomítók kiesése gyors ütemű. Energiapiaci elemzők ugyanakkor az iráni háborút és az olajkereskedelem szélesebb körű zavarait nevezik az áremelkedés fő mozgatóinak. A két állítás nem feltétlenül zárja ki egymást: egy eleve feszes globális piacon egy nagy exportőr feldolgozókapacitásának sérülése további nyomást jelenthet.

Miért számítanak a finomítók?

A nyersolaj önmagában még nem dízel, benzin vagy repülőgép-üzemanyag. A finomítókban választják szét és dolgozzák fel olyan termékekké, amelyek a közlekedésben, a mezőgazdaságban és az áruszállításban használhatók. Ha egy finomító működése leáll vagy korlátozottá válik, az nem azt jelenti, hogy az ország teljes olajtermelése eltűnik, viszont kevesebb kész üzemanyag kerülhet a piacra.

A dízel ebből a szempontból különösen érzékeny termék. Teherautók, hajók, munkagépek és sok helyen a fűtési rendszerek is használják, ezért hiánya vagy drágulása könnyen továbbgyűrűzhet a szállítási és termelési költségekbe. A globális árakat ráadásul nem egyetlen ország eseménye alakítja: számít a feldolgozókapacitás, a kereskedelmi útvonalak működése, a készletszint és a kereslet is.

Az ukrán becslés 45 százaléknál nagyobb kiesésről szól

Ukrajna szerint az elmúlt hónapok nagy hatótávolságú csapásai Oroszország finomítói kapacitásának több mint 45%-át iktatták ki. Ez ukrán becslés, amelyet a cikkben nem támasztanak alá független, teljes körű adatok, ezért a tényleges mértéket óvatosan kell kezelni. Az állítás jelentőségét azonban erősíti, hogy a forrás szerint egyes orosz régiókban üzemanyag-korlátozások és benzinkutaknál kialakult sorok is megjelentek.

Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitaklubban elismerte, hogy a finomítók elleni ukrán támadások hozzávetőleg Oroszország bruttó hazai termékének 1%-ába kerültek. Ez a megfogalmazás az orosz elnök értékelése, és önmagában nem ad részletes számítást arról, pontosan milyen gazdasági károkat, kieső bevételeket vagy helyreállítási költségeket foglal magában.

Oroszország hagyományosan a világ második legnagyobb dízelexportőrei közé tartozik. A kormány a hét elején október végéig meghosszabbította a dízel kivitelének tilalmát. Ez a döntés érthetően a belföldi ellátás védelmét szolgálhatja, ám a nemzetközi piacon kevesebb elérhető áruval járhat. A finomítói károk és az exportkorlátozás így ugyanazon irányba hathatnak, de a hatásuk pontos aránya a rendelkezésre álló információkból nem állapítható meg.

Trump és az elemzők mást emelnek ki

Trump szerint a dízelpiacot inkább az oroszországi finomítók kiesése sújtja, mint a közel-keleti helyzet. Az amerikai dízelárak az utóbbi hetekben rekordmagasságba emelkedtek a forrás szerint, ami az Egyesült Államokban a megélhetési költségeket is növeli. Az elnök korábban egy magántelefonbeszélgetésben is arra kérte Zelenszkijt, hogy állítsa le az orosz finomítók elleni támadásokat.

Az energiapiaci szakértők ezzel szemben elsősorban az iráni háború és a világpiaci olajellátás zavarait tekintik az áremelkedés vezető okának. Ez azért lényeges különbség, mert a dízelár nem egyetlen katonai akció közvetlen következménye. A piacot egyszerre érintheti a termelés, a feldolgozás, a szállítás és a geopolitikai bizonytalanság. Az ukrán támadások ezek között egy további, nehezen számszerűsíthető tényezőt jelentenek.

A katonai cél és az energiamegállapodás esélye

Mykola Bielieskov, az ukrán állami Nemzetstratégiai Kutatóintézet katonai elemzője szerint Kijevnek kevés oka lenne visszafogni az olajinfrastruktúra elleni támadásokat, amíg Oroszország naponta támad ukrán célpontokat. Értékelése szerint Ukrajnának az orosz bevételeket is csökkentenie kell. Ez szakértői vélemény, amely az ukrán katonai és gazdasági célokat tükrözi.

Zelenszkij eközben amerikai közvetítéssel létrejövő energetikai tűzszünetet szorgalmaz. Putyin azonban kevés nyitottságot mutatott erre, és a beszámoló szerint további ukrajnai csapásokat helyezett kilátásba. A Valdaj fórumon abszurdnak nevezte azt az általa felvetett javaslatot, amelyben Oroszország felhagyna ukrán hajók támadásával, ha Ukrajna leállítaná az orosz finomítók elleni akcióit.

Az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy első alkalommal vetették be a FirePoint által fejlesztett, 200 km hatótávolságú FP-7 taktikai ballisztikus rakétát. Zelenszkij rakétaindításról készült felvételt tett közzé, de nem közölte, mikor és hol használták a fegyvert. Emiatt a konkrét bevetés részletei nem ellenőrizhetők a nyilvánosság számára.

A következő hetekben ezért nemcsak az lesz fontos, hogy történnek-e újabb támadások, hanem az is, milyen hosszan esnek ki finomítói egységek, mennyi dízel marad az orosz belföldi piacon, és meddig tart az exporttilalom. Ezek az adatok mutathatják meg pontosabban, hogy a háborús károk mekkora részt tesznek ki a már eleve feszült globális dízelhelyzetből.