Egy 20 fős vizsgálatban javultak a depressziós tünetek az ultrafeldolgozott ételek

Húsz depresszióval élő felnőtt részvételével készült, kis létszámú vizsgálatban a depressziós tünetek több mérés szerint is mérséklődtek, miután a résztvevők több mint 85 százalékkal visszafogták az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását. A UC San Francisco kutatóinak eredménye érdekes, mert ugyanazokat az embereket követték a megszokott étrendjük és az alacsony ultrafeldolgozott-élelmiszer tartalmú étrend időszakában.

Ez azonban még nem bizonyítja, hogy az étrendváltás önmagában kezelné a depressziót. A tanulmány mindössze 20 fővel zajlott, ezért az eredmények előzetesek. Inkább azt jelzik, hogy érdemes nagyobb, alaposabb vizsgálatban is megnézni: van-e mérhető lelki egészségi előnye annak, ha valaki jelentősen csökkenti az ilyen ételek arányát.

Mit vizsgáltak pontosan?

A JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent, a National Institutes of Health által finanszírozott kutatás résztvevőinek átlagéletkora 44 év volt, 70 százalékuk nő. Mindannyiuknál depresszió állt fenn, és magas volt a testtömegindexük, emellett legalább egy anyagcsere-eltérésük is volt. Ilyen lehetett például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy az emelkedett LDL-koleszterinszint.

Tizennégy résztvevőnél szorongás is jelen volt a depresszió mellett. Ez fontos körülmény: a vizsgálat eredménye elsősorban erre a szűkebb csoportra vonatkozik, nem pedig minden depresszióval élő emberre vagy az általános népességre.

A kutatók két csoportra osztották a résztvevőket. Az egyik csoport négy hétig a korábbi módon étkezett, a másik négy hétig olyan étrendet követett, amelyben kevés ultrafeldolgozott étel szerepelt. Ezután cseréltek. A résztvevők maguk választották ki és vették meg az élelmiszereket, a kutatócsoport útmutatásával.

Ez a felépítés azért lehet hasznos, mert nem kizárólag két különböző embercsoport eredményeit vetették össze. Ugyanannak a résztvevőnek az állapota is összehasonlíthatóvá vált a két eltérő étkezési időszakban. A szerzők szerint ez lehet az első olyan vizsgálat, amely a depressziós tüneteket ilyen módon, ugyanazon embereknél követte a megszokott ultrafeldolgozott étrend és az egészségesebb étrend közötti váltás során.

Milyen változást mértek?

Amikor a résztvevők jelentősen csökkentették az ultrafeldolgozott élelmiszereket, három különböző depressziós tünetmérő skálán közepes vagy nagy mértékű javulást mutattak. A szorongás pontszámai is szerényen javultak.

A közepes vagy nagy mértékű javulás itt nem azt jelenti, hogy minden résztvevő tünetmentessé vált, és a forrás nem közöl egyénenkénti eredményeket sem. Azt mutatja, hogy a vizsgált csoportban a pontszámok érdemben kedvezőbb irányba mozdultak el az étrendi változás időszakában.

Andrew Krystal, a kutatás vezető szerzője szerint a pilotvizsgálat azt igazolta, hogy egy nagyobb léptékű kutatás kivitelezhető. A következő, második fázis résztvevőinek toborzását a kutatók várakozása szerint 2028-ban kezdhetik meg.

Mit neveznek ultrafeldolgozott ételnek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek közé a kutatók például a csomagolt rágcsálnivalókat, a gyorsételeket és a cukrozott italokat sorolják, valamint más, iparilag előállított termékeket. Ezek tartalmazhatnak tartósítószereket, mesterséges színezékeket, ízfokozókat vagy emulgeálószereket is.

A fogalom nem azonos egyszerűen azzal, hogy egy étel csomagolt, illetve hogy valamely összetevője önmagában káros lenne. A vizsgálatban a lényeg a teljes étrendben elfoglalt arány volt: a résztvevők a korábbi bevitelükhöz képest több mint 85 százalékkal kevesebb ultrafeldolgozott ételt fogyasztottak.

Nyasha Chagwedera, a tanulmány levelező szerzője szerint az átállás azért is nehéz lehet, mert ezek az ételek általában ízletesek, olcsók és kényelmesen elérhetők. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a cukor, só és zsír kombinációja fokozhatja a kívánósságot. Ez segíthet megérteni, miért nem pusztán akaraterő kérdése az étrendi szokások megváltoztatása.

A bélrendszer szerepe egyelőre feltételezés

A kutatók egyik lehetséges magyarázata a bélrendszer állapota. Chagwedera szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek károsíthatják a bél védőrétegét, ami alacsony fokú, tartós gyulladással járhat a szervezetben. Elképzelésük szerint ez a folyamat közvetlenül hozzájárulhat a depresszióhoz, vagy fogékonyabbá tehet rá.

Ez a mechanizmus azonban ebben a vizsgálatban nem bizonyított tény, hanem a kutatók által felvetett lehetséges magyarázat. A tanulmány a tünetpontszámok és az étrendi váltás együttjárását mérte; a bélfal állapotáról vagy a gyulladás konkrét biológiai változásairól a közölt beszámoló nem ad adatot.

Mit lehet ebből felelősen levonni?

A kutatás nem ad alapot arra, hogy valaki a depresszió kezelését kizárólag étrendi változtatásra cserélje. A depresszió sokféle tényezővel összefüggő állapot, és az érintettek ellátása egyéni helyzettől is függhet. Aki már kezelés alatt áll, annak gyógyszereléséről vagy terápiájáról nem egy ilyen előzetes vizsgálat alapján érdemes döntenie.

Az eredmény gyakorlati jelentősége inkább az, hogy a táplálkozás lehetséges szerepe komolyabban vizsgálható a mentális egészség kutatásában. A következő fontos ellenőrzési pont a nagyobb létszámú, 2028-ra tervezett kutatás lesz: az mutathatja meg megbízhatóbban, hogy a most látott javulás mennyire ismételhető meg, és mely csoportoknál lehet jelentősége.