Esther Rantzen öröksége: a tévéműsortól a Childline segélyvonalig

86 éves korában meghalt Dame Esther Rantzen brit műsorvezető és társadalmi kampányoló, akinek legismertebb kezdeményezése a Childline gyermeksegélyvonal volt. A szolgálatot 1986-ban alapította, miután a That’s Life! című tévéműsorban gyermekbántalmazási és elhanyagolási ügyeket mutattak be, és azt tapasztalta, hogy sok gyereknek nincs kihez fordulnia.

Rantzen pályája azért több egy ismert televíziós arc történeténél, mert a képernyőn felvetett ügyekből tartós intézményeket próbált létrehozni. Munkásságában a gyermekek védelme, az idősek elszigeteltsége és élete végének nehéz döntései egyaránt megjelentek – három olyan terület, ahol a nyilvános figyelem önmagában ritkán old meg mindent.

A Childline egy műsorban felvetett problémából született

Rantzen 21 éven át vezette a BBC fogyasztóvédelmi és közéleti That’s Life! című műsorát, amely fénykorában több mint 20 millió nézőt ért el. A programban szóba kerülő gyermekvédelmi esetek nyomán alapította meg a telefonos Childline-t 1986-ban.

A segélyvonal célja az volt, hogy a bajban lévő gyerekek és fiatalok bizalmas keretek között kérhessenek segítséget. Shaun Friel, a Childline vezetője a BBC Breakfast műsorában úgy emlékezett rá: Rantzen képes volt embereket lelkesíteni és meggyőzni, és ha változtatni akart valamin, „komoly erőt” képviselt.

A Childline 2006-ban egyesült az NSPCC-vel, a gyermekek bántalmazásának megelőzésével foglalkozó brit szervezettel. Chris Sherwood, az NSPCC vezetője szerint Rantzen rendkívüli erőfeszítéseket tett azért, hogy az Egyesült Királyságban élő gyerekek és fiataloknak legyen hová fordulniuk, amikor segítségre van szükségük.

Ez a történet azt is megmutatja, miért számít a hozzáférhető segítség lehetősége. Egy tévéműsor felhívhatja a figyelmet egy problémára, ám a segítségkéréshez olyan tartós csatorna kell, amelyet a rászorulók akkor is elérhetnek, amikor nincs mellettük biztonságos felnőtt vagy támogató közeg.

Az időskori magány is a kampányai közé került

Rantzen 2013-ban alapította meg a The Silver Line nevű kezdeményezést, amely az elszigeteltséget és magányt megélő idősebb emberek támogatását célozta. A gyermeksegélyvonal és az időseket segítő szolgálat más élethelyzetre válaszolt, közös bennük mégis az, hogy a magány és a kiszolgáltatottság gyakran kevésbé látható, mint maga a krízis.

Emellett közlekedésbiztonságról, szervdonációról és zaklatásról is kampányolt. Pályatársa, Michael Grade a BBC-nek adott nyilatkozatában azt emelte ki, hogy Rantzen a televíziós ismertségét különösen sok ember, főként gyermekek segítésére használta. Más megszólalók a kitartását, energiáját és együttérzését hangsúlyozták.

Nyíltan beszélt a tüdőrákról és az asszisztált halálról

Élete utolsó szakaszában Rantzen az asszisztált halál legalizálásának ismert szószólója lett. Az asszisztált halál olyan, életvégi döntéseket érintő fogalom, amelynek pontos jogi és gyakorlati tartalma országonként eltérhet, ezért a vita rendszerint szigorú feltételekről, betegjogokról és garanciákról szól.

Rantzen gyógyíthatatlan tüdőrákban szenvedett. 2023-ban nyilvánosságra hozta, hogy csatlakozott a svájci Dignitashoz, amelyet a BBC asszisztált halállal foglalkozó klinikaként írt le. A múlt hónapban azonban arról beszélt, hogy fizikailag már túl törékeny ahhoz, hogy megtegye az utat Svájcba.

Az, hogy valaki egy ilyen szervezethez fordul vagy annak tagjává válik, önmagában nem írja le a későbbi egészségügyi döntéseit és nem helyettesíti az egyéni orvosi, jogi vagy lelki támogatást. Rantzen saját helyzetéről való nyíltsága ugyanakkor a nyilvános vita része lett: Kim Leadbeater munkáspárti képviselő, az asszisztált halálról szóló törvényjavaslat támogatója szerint Rantzen továbbra is inspirálni fogja az ügy kampányolóit.

Mi marad meg ebből a pályából?

A róla szóló megemlékezésekben gyakran együtt szerepel a televíziós karrier és a társadalmi szerepvállalás. Matt Brittin, a BBC főigazgatója szerint Rantzen képernyőn látott igazságérzete a műsor vége után is tovább dolgozott, egész életét átfogó kampánymunkában.

Rantzen örökségének legkézzelfoghatóbb része azokban a segítő szolgálatokban érhető tetten, amelyekhez gyermekek vagy magányos idősek fordulhatnak. A nyilvános megszólalásnak lehet figyelemfelkeltő ereje, de az általa létrehozott kezdeményezések azt a nehezebb feladatot vállalták, hogy a figyelmet elérhető segítséggé alakítsák.