Hároméves korlátot kérne a bérleti díjak emelésére a brit Zöldek vezetője

Három évig korlátozná a magánlakások bérleti díjának emelését Zack Polanski, az angliai és walesi Zöld Párt vezetője. A brightoni pártkonferencián ismertetett elképzelés szerint a bérbeadók egy adott évben legfeljebb az infláció, a bérek növekedése vagy 2% közül a legalacsonyabb mértékkel emelhetnék a lakbért.

A javaslat nem hatályos intézkedés, hanem a Zöld Párt politikai követelése. Mégis jól mutatja, hogy Polanski milyen ügyekben igyekszik nyomást gyakorolni a kormányzó Munkáspártra: a lakhatás, az energiaipar és a vagyonadó is a beszédének központi témái közé került.

Mit jelentene a javasolt „vészfék”?

Polanski „nemzeti méltányos lakbérgaranciának” nevezte az elképzelést. A szabály a magánbérleti szektorban fékezné meg a díjemeléseket, vagyis azoknál a lakásoknál, amelyeket nem önkormányzat vagy más közintézmény ad bérbe.

A konstrukció lényeges eleme, hogy nem egyetlen, előre rögzített százalékot használna. Évről évre három adatot kellene összevetni: a fogyasztói árindexet, a bérnövekedés ütemét és a 2%-os plafont. Ezek közül mindig a legalacsonyabb határozná meg a megengedett lakbéremelést.

Ha például az infláció és a bérek növekedése is 2% felett lenne, a felső határ 2% maradna. Ha viszont valamelyik mutató ennél alacsonyabb, akkor az alacsonyabb érték számítana. A BBC beszámolója alapján Polanski ezt a rendszert három évre vezetné be.

A beszédben nem szerepeltek részletek arról, pontosan milyen lakásokra terjedne ki a szabály, milyen kivételek lennének, illetve miként ellenőriznék a betartását. Ezek egy esetleges törvényjavaslatnál alapvető kérdések lennének, de a konferencián ismertetett politikai célkitűzésből még nem rajzolódik ki teljes szabályozási terv.

A Munkáspárt bírálata állt a beszéd középpontjában

Polanski azt állította, hogy a Munkáspárt nem lépett fel kellő eréllyel a nagy ingatlanfejlesztők és bérbeadók érdekeivel szemben. A megélhetési költségekről szóló kormányzati üzeneteket is bírálta, és azt mondta, pártja nyomása változtatásra késztetheti a kormányt.

Ez a megállapítás Polanski politikai értelmezése: szerinte a Zöldek tartós nyomása már a klímaügyben és Izrael megítélésében is elmozdította a Munkáspárt álláspontját. A BBC cikke nem közöl olyan független elemzést, amely számszerűen vagy egyértelműen kimutatná e hatást.

A pártvezető a nyári, rekordmeleg és száraz időszakra is hivatkozott. Azt mondta, a Zöldek nyomása nyomán Andy Burnham rendkívüli Cobra-ülést hívott össze. A Cobra a brit kormány válságkezelési mechanizmusa, amelyet súlyos, országos jelentőségű helyzetekben alkalmazhatnak.

Olaj- és gázmezők ügye is napirenden van

Polanski éles választóvonalat húzott a kormánnyal az olaj- és gázkitermelés kérdésében is. A brit kormány előtt két, még meghozandó döntés áll: engedélyezze-e a Rosebank olajmező és a Jackdaw gázmező fejlesztését.

Andy Burnham a Munkáspárt választási ígéretéhez tartja magát abban, hogy nem adnak ki új olaj- és gázkitermelési engedélyeket. A BBC szerint ugyanakkor nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a két konkrét helyszín ügyében jóváhagyás szülessen. Polanski ezt bírálta, és a nyári erdőtüzeket úgy értékelte, hogy azoknak az új olaj- és gázprojektek lezárását kellene sürgetniük.

A Zöldek vezetője ismét felhozta az általa „szélsőséges vagyonnak” nevezett vagyon megadóztatását, valamint a rendkívüli nyereségre kivetett különadó gondolatát is. Utóbbi kérdésben a brit kormányt szakszervezeti nyomás is éri. A beszéd azonban nem részletezte, milyen adókulcsokat vagy pontos feltételeket támogatna a párt.

Megosztó indítvány a konferencián

A konferencia előtt egy másik, érzékeny vita is napirendre került. A párttagok által benyújtott indítvány a cionizmust a rasszizmus egyik formájaként írná le, és a történelmi Palesztina egészére kiterjedő, egységes demokratikus palesztin állam támogatását javasolná.

Az indítvány a jelenlegi formájában bírálatokat kapott a párton belül és zsidó szervezetektől is. Rachel Millward pártelnökhelyettes korábban problémásnak nevezte a szöveget. Caroline Lucas volt pártvezető pedig a BBC-nek arról beszélt, hogy a cionizmusnak nincs egyetlen definíciója, az indítvány pedig megosztó lehet, és azt az érzetet keltheti, hogy zsidó emberek nem szívesen látottak a pártban.

Polanski módosítást szeretne. Egyik javaslata szerint a szabályt nem lehetne arra használni, hogy fegyelmi eljárást indítsanak olyan zsidó párttagok ellen, akik cionistának tekintett zsinagógákba járnak. A másik változtatás az egységes palesztin államra vonatkozó részt egy olyan tartós rendezés támogatására cserélné, amely mindenki számára egyenlő jogokat ad, és amelynek formáját a palesztinok alakítják ki.

A pártszabályok értelmében egy elfogadott indítvány hivatalos pártpolitika lenne, de nem következne automatikusan, hogy a következő választási programba is bekerül. A konferencia ezért nemcsak a Zöldek lakhatási és klímapolitikai követeléseiről szól, hanem arról is, hogyan kezeli a párt a saját tagságát megosztó külpolitikai kérdéseket.

Az eddig ismert biztos pont, hogy a lakbérekre javasolt hároméves fék még nem törvény, a Rosebank és Jackdaw ügyében pedig a kormány döntése várat magára. Ezeken múlik, hogy a konferencián elhangzott követelésekből lesz-e gyakorlati politikai változás.