Csaló hirdetések miatt tettek panaszt a fogyasztóvédők: így ellenőrizd az ajánlatot
AI-val készült illusztráció; nem helyszíni felvétel.
A BEUC és tagszervezetei májusban fordultak az uniós és nemzeti hatóságokhoz. A panasz nem hatósági ítélet, a fizetett hirdetés pedig önmagában nem garancia.
A közösségi médiában és a keresőkben szinte naponta szembejön egy-egy túl szép ajánlat: befektetés garantált hozammal, ismert arc ajánlásával, vagy egy termék feltűnően olcsón. A BEUC, az európai fogyasztóvédelmi szervezetek ernyőszervezete a tél és a kora tavasz folyamán azt próbálta kideríteni, mit tesznek a nagy platformok, ha valaki jelenti az ilyen hirdetéseket. Az eredmény nem túl biztató, de a panasz legalább abban segít, hogy jobban lássuk, mire kell figyelnünk.
Mit jelentettek a platformoknak?
A BEUC és tagszervezetei 2026. május 21-én panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz és a tagállami digitális szolgáltatási koordinátorokhoz a Google, a Meta és a TikTok ellen. Szerintük a három cég nem tesz eleget a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletnek (DSA), amely előírja, hogy a nagy platformok hatékonyan lépjenek fel a csaló hirdetések ellen.
A panasz egy adatgyűjtésre épül. A BEUC összefoglalója szerint a szervezet és 13 tagszervezete 2025 decembere és 2026 márciusa között 13 országban 893 csalásgyanús hirdetést jelentett a három platformon. A BEUC közleménye szerint ezek 27 százalékát törölték, a jelentések 52 százalékát pedig elutasították vagy figyelmen kívül hagyták. Platformonként is nagy a szórás: a Meta a bejelentett hirdetések közel 43 százalékát utasította el, a TikTok 21 százalékot távolított el, a Google pedig 60 százalékot. A TikTok az esetek 37 százalékában azt válaszolta, hogy a hirdetést már azelőtt eltávolították, hogy átnézhették volna.
Fontos, hogy ezek a jelentett hirdetésekre vonatkozó arányok, nem az összes reklámé. A panasz a fogyasztóvédők álláspontja, nem hatósági ítélet.
Mi lett a panasz sorsa?
A BEUC azt kéri a Bizottságtól és a nemzeti hatóságoktól, hogy vizsgálják ki, hogyan kezeli a három cég a pénzügyi csalások kockázatát, és kötelezzék őket a DSA betartására. Az akciót magyar részről a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) is támogatta.
Nyilvános bizottsági döntést arról, hogy a panasz nyomán új eljárás indult volna, nem találtunk. A Bizottság ugyanakkor már korábban is foglalkozott a témával: 2025. szeptember 23-án tájékoztatást kért az Apple App Store-tól, a Booking.comtól, a Binget üzemeltető Microsofttól, valamint a Google Playtől és a Google Keresőtől arról, hogyan azonosítják és kezelik a pénzügyi csalások kockázatát. A keresőknél ez kifejezetten azokra a linkekre és hirdetésekre vonatkozott, amelyek csaló oldalakra visznek.
A DSA szerint a nagyon nagy online platformoknak és keresőknek fel kell mérniük és csökkenteniük kell a jogellenes tartalmakkal és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat. A Bizottság a hirdetési adattárakról is kérdezett. Ezekben az adatbázisokban minden hirdetés adatait tárolni kell, és hozzáférhetővé kell tenni őket. A Bizottság szerint ezekből a hatóságok, a kutatók és a nyilvánosság is kiszűrheti a csaló hirdetéseket és a csalók által használt mintázatokat.
A reklám címkéje helyett az ajánlatot ellenőrizd
A „szponzorált” megjelölés csak annyit jelent, hogy hirdetést látsz. Arról semmit nem mond, hogy megbízható-e az, aki fizetett érte. Az eladó kilétét, a céloldalt és a fizetési feltételeket mindig külön kell ellenőrizni.
Keresd meg a cég hivatalos oldalát a hirdetéstől függetlenül, és nézd meg, egyezik-e a domain és a cégadat. Ha egy híresség ajánlja a terméket, nézd meg az illető saját, hiteles felületét, mert a reklámban látható arc és idézet könnyen hamisítható. Befektetési ajánlatnál a szolgáltatót és az engedélyét ellenőrizd, ne a hirdetésben mutatott nyereséget. Sürgető hirdetés kérésére ne telepíts távoli hozzáférést adó programot, és senkinek ne diktálj be banki kódot.
Mit jelent ez itthon?
Magyarországon is ismert a hamis hírességes befektetési hirdetés. Az MNB csalásmegelőzési oldala szerint a hamis befektetési lehetőségeket gyakran közismert emberek, sportolók, modellek képeivel és ajánlásával hirdetik, az érintettek tudta és beleegyezése nélkül. A jegybank szerint gyanakodni kell, ha az ajánlat túl szépnek tűnik, ha a közösségi médiában újra és újra felbukkan, ha gyors és biztos megtérülést ígér, ha csak korlátozott ideig él, vagy ha arra kérnek, senkinek ne szólj róla. Az MNB azt tanácsolja, hogy pénz befizetése előtt kérj tanácsot egy független szakértőtől, gyanú esetén pedig értesítsd a rendőrséget. Arra is figyelmeztet, hogy aki egyszer már befektetési csalás áldozata lett, azt a csalók valószínűleg újra megkeresik, vagy eladják az adatait más bűnözőknek.
A csaló hirdetést először magán a platformon érdemes jelenteni. Ha a platform panaszkezelése nem vezetett eredményre, az NMHH tájékoztatója szerint bárki panaszt tehet az NMHH elnökénél, aki a DSA alapján jár el az online közvetítő szolgáltatókat érintő ügyekben. Ha fizetési adatot adtál meg vagy gyanús terhelést látsz, azonnal hívd a bankodat a bank ismert, hivatalos elérhetőségén.
Jelentéshez ments bizonyítékot
Írd fel a platformot és a dátumot, készíts képernyőképet, és mentsd el a hirdetés és a céloldal webcímét. Ha fizettél, a tranzakció adatait és az eladóval folytatott üzenetváltást is őrizd meg. Ezekre a bankodnak, a hatóságnak és a rendőrségnek is szüksége lehet. A hirdetés gyakran gyorsan eltűnik, a céloldal pedig napokon belül elérhetetlenné válhat, ezért a mentést ne halaszd későbbre.
A legjobb védekezés továbbra is az, ha a gyanús ajánlatnál megállsz egy percre. A platformok szűrése a BEUC adatai szerint lyukas, ezért a döntő ellenőrzést nekünk kell elvégeznünk.
Források
Kapcsolódó cikkek
A Microsoft novemberi frissítése több mint ezer sérülékenységet javít, köztük egy már támadott Outlook-hibát. A javítás az Office-ban is ott van, ezért a Windows Update mellett azt is nézd meg.
Hamis bázisállomásról, mozgó autóból küldtek rendőrségnek álcázott, bírságos adathalász SMS-eket. A rendőrség a határozatot ügyfélkapura vagy postára küldi, üzenetben nem kér adatot, és nem küld fizetési linket.
A Google hétfőn kiadta a Chrome 157-es asztali frissítését, amely kilenc biztonsági hibát javít. A cég szerint az egyikre létezik élesben használt kihasználó kód. Így ellenőrzöd a verziószámot.
Következő cikkek
Olvass tovább
Hamis bázisállomásról, mozgó autóból küldtek rendőrségnek álcázott, bírságos adathalász SMS-eket. A rendőrség a határozatot ügyfélkapura vagy postára küldi, üzenetben nem kér adatot, és nem küld fizetési linket.
A Google hétfőn kiadta a Chrome 157-es asztali frissítését, amely kilenc biztonsági hibát javít. A cég szerint az egyikre létezik élesben használt kihasználó kód. Így ellenőrzöd a verziószámot.
A fogyasztóvédelmi hatóság alszámlához kötött virtuális kártyát, alacsony limitet és azonnali értesítést javasol az online vásárláshoz. A pénztárcába mentett hagyományos kártya nem ad elkülönített fedezetet.
Csalók hatóság nevében hívnak, és előre adót kérnek az elcsalt pénz visszautalásáért. Az MNB és a rendőrség szerint ezt a megkeresést utasítsd el, és tegyél feljelentést.
Csalók MNB-nek vagy banknak kiadva kincstári online hozzáférést nyittatnak, majd ellopják az állampapír-megtakarítást. Az MNB júliusi figyelmeztetése alapján: mit kérnek, és mit ne adj meg.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat