Kamu hirdetések lepik el a közösségi oldalakat – az EU szerint a nagy platformok sem lépnek eleget

Nem minden hirdetés biztonságos attól, hogy fizetett

A közösségi oldalakon sokan még mindig hajlamosak nagyobb bizalmat adni egy hirdetésnek, mint egy sima posztnak. Pedig attól, hogy valami reklámként jelenik meg a Facebookon, Instagramon, TikTokon vagy Google-felületeken, még nem biztos, hogy valódi és biztonságos ajánlat.

Az utóbbi években rengeteg pénzügyi csalás épült fizetett hirdetésekre. Ezek lehetnek hamis befektetési lehetőségek, kamu támogatások, álbanki ajánlatok, gyanús kriptós oldalak, nyugdíjasokat célzó átverések vagy hírességek nevével visszaélő reklámok.

A legnagyobb gond az, hogy ezek sokszor már nem amatőrnek tűnnek. Van bennük logó, ügyes dizájn, sürgető szöveg, ismert arc, és néha még kommentek is, amelyek azt a látszatot keltik, hogy mások már sikeresen kipróbálták.

Miért lett ebből európai ügy?

Európai fogyasztóvédelmi szervezetek panaszt tettek a Google, a Meta és a TikTok ellen, mert szerintük a nagy platformok nem tesznek eleget a pénzügyi csalásos hirdetések ellen.

A fogyasztóvédők hónapokon át figyelték és jelentették a gyanús reklámokat. A beszámolók szerint közel 900 gyanús hirdetést küldtek be a platformoknak, de ezeknek csak kisebb részét távolították el. A jelzések jelentős részét állításuk szerint figyelmen kívül hagyták vagy elutasították.

A panasz azért fontos, mert az Európai Unió Digitális Szolgáltatásokról szóló szabályozása, a DSA, komolyabb felelősséget ír elő a nagy online platformoknak az illegális és káros tartalmakkal szemben.

Miért veszélyesebb egy csaló hirdetés, mint egy gyanús poszt?

Egy sima gyanús posztnál sokan hamarabb óvatosak. Egy fizetett hirdetés viszont hivatalosabbnak tűnhet. Az emberek azt gondolhatják: ha ezt a Facebook vagy a Google megjeleníti, akkor biztosan átnézték.

Ez veszélyes feltételezés. A hirdetési rendszerek hatalmas mennyiségű reklámot kezelnek, a csalók pedig folyamatosan változtatják a módszereiket. Egy hamis oldal akár rövid ideig is elég lehet ahhoz, hogy sok ember kattintson, adatot adjon meg vagy pénzt utaljon.

A csalók gyakran pont arra építenek, hogy a hirdetés biztonságérzetet ad. Ha ráadásul az ajánlat időkorlátosnak tűnik, vagy azt sugallja, hogy “csak most” lehet jelentkezni, az emberek könnyebben döntenek kapkodva.

Milyen hirdetésekre kell különösen figyelni?

• Túl jó befektetések: garantált, gyors vagy kockázatmentes hozamot ígérnek.
• Hírességekkel reklámozott pénzügyi ajánlatok: ismert emberek képével próbálnak bizalmat kelteni.
• Kamu állami támogatások: nyugdíjasoknak, családoknak vagy autósoknak ígérnek pénzt.
• Banki vagy kártyás sürgetés: azt állítják, azonnal azonosítani kell magad.
• Privát üzenetbe terelés: a hirdetés után Messengeren, WhatsAppon vagy Telegramon folytatnák.
• Ismeretlen oldalra mutató link: a webcím nem egyezik a valódi cég hivatalos oldalával.

A hírességek nevével visszaélő reklám különösen alattomos

Sok csaló hirdetés ismert magyar vagy nemzetközi személyek képét használja. A módszer egyszerű: ha egy ismert arc látszik a reklámban, az ajánlat hitelesebbnek tűnik.

Gyakran hamis interjúkat, kitalált tévéműsor-részleteket vagy kamu híroldalakat készítenek hozzá. A cél az, hogy az olvasó azt érezze: “ha ő is benne van, akkor ez biztosan működik”.

Ilyenkor mindig érdemes külön ellenőrizni, hogy az adott személy valóban beszélt-e erről. Ha csak egy hirdetésben vagy furcsa oldalon találkozunk vele, az erős intő jel.

Mit tegyél, mielőtt kattintasz?

A legjobb védekezés az, ha nem a hirdetésből indulsz ki, hanem külön ellenőrzöd az ajánlatot.

• Ne azonnal kattints: előbb keresd meg a cég hivatalos oldalát külön böngészőből.
• Nézd meg a webcímet: egyetlen furcsa betű, kötőjel vagy végződés is gyanús lehet.
• Keress rá a cég nevére + “csalás” szóra: sok átverésről már írnak fórumokon vagy figyelmeztető oldalakon.
• Ne adj meg bankkártyaadatot első kattintásra.
• Ne telepíts alkalmazást hirdetésből jövő kérésre.
• Ne utalj előre ismeretlen pénzügyi ajánlatra.

Miért nem elég csak jelenteni?

Természetesen érdemes jelenteni a gyanús hirdetéseket, mert ezzel másokat is védhetünk. De a fogyasztóvédők most éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés önmagában nem mindig vezet gyors törléshez.

Ezért a felhasználói óvatosság továbbra is kulcsfontosságú. Nem lehet abból kiindulni, hogy ami még látható a platformon, az biztosan ellenőrzött és biztonságos.

Mit mondanak a platformok?

A nagy techcégek általában azt hangsúlyozzák, hogy komoly rendszerekkel, mesterséges intelligenciával, ellenőrzésekkel és jelentési lehetőségekkel küzdenek a csalások ellen. A Meta például azt állítja, hogy rengeteg csaló hirdetést eltávolít, sokat még azelőtt, hogy bárki jelentené.

A fogyasztóvédők viszont azt mondják: a felhasználók oldaláról nézve még mindig túl sok átverős reklám jut át a szűrőkön, és túl lassú vagy elégtelen a reakció.

Magyar felhasználóként mi ebből a tanulság?

A probléma nem csak nyugat-európai vagy amerikai. Magyar felhasználók is rendszeresen találkoznak kamu nyereményjátékokkal, hamis támogatásokkal, álbanki üzenetekkel, gyanús befektetési ajánlatokkal és hírességeket használó csaló hirdetésekkel.

Idősebb felhasználóknál különösen veszélyes lehet, ha egy hirdetés nyugdíj-kiegészítést, állami pénzt, gyors támogatást vagy “biztos hozamot” ígér. Ezeknél mindig érdemes családtaggal, bankkal vagy hivatalos forrással ellenőrizni az információt.

Mit vihetsz el ebből a hétköznapokra?

A legfontosabb szabály egyszerű: attól, hogy valami hirdetésként jelenik meg, még nem biztos, hogy megbízható.

Ha egy ajánlat túl szépnek tűnik, sürget, pénzt kér, adatot kér, privát üzenetbe terel vagy ismeretlen oldalra visz, érdemes megállni. Egy perc ellenőrzés sokkal kevesebbe kerül, mint egy rossz kattintás.

A platformoknak is nagyobb felelősségük van, de a saját pénzünket és adatainkat végső soron nekünk kell a legóvatosabban védenünk.