Kavicsbányára hasonlít a Zöld-tó: miért fogyott el a víz a népszerű stájer kirándulóhelyről?
A stájerországi Grüner See-ben alig maradt víz, a polgármester szerint a tó egy kavicsbányára hasonlít. Elmagyarázzuk, hogyan táplálja a tavat a hóolvadás, és mit tudni az aszályról, amely a környező szurdokokat is kiszárította.
A stájerországi Zöld-tó, németül Grüner See, évek óta kedvelt kirándulócél, a Portfolio szerint a magyarok körében is. A kristálytiszta víz alatt látszó padok, utak és fák fotói bejárták a világot. Most viszont egészen más kép fogadja a látogatókat: a helyi polgármester szerint a tó egy kavicsbányára hasonlít. Elmagyarázzuk, hogyan működik ez a különleges tó, és mit tudni arról, miért fogyott el belőle a víz.
Mi történt a Zöld-tóval?
A Portfolio az osztrák Heute beszámolója alapján írt arról, hogy a Tragöß-St. Katharein községhez tartozó tóban alig maradt víz. Hubert Zinner, a község polgármestere a lapok szerint úgy fogalmazott: „A tó egy kavicsbányára hasonlít, el sem hinné az ember”.
A Portfolio szerint a tómeder 2025 márciusában hat évtized után először teljesen kiszáradt, és azóta sem telt meg rendesen. A lap címében is szereplő állítás, hogy „hat évtizede nem történt ilyen”, a Portfolio és osztrák forrásainak közlése, független adatsort nem láttunk róla. A beszámoló szerint idén nyár elején a tó mélysége mindössze 3 méter volt, holott korábban elérte a 11 métert is. Vagyis a tó már kora nyáron, amikor a vízszint általában a legmagasabb, alig több mint negyedét mutatta a korábbi legnagyobb mélységnek, és azóta tovább apadt.
Hogyan működik a Zöld-tó?
A Grüner See nem egy állandó vízszintű tó. A Portfolio leírása szerint karsztos tó, a vízszintje pedig évszakonként erősen változik.
- Tavasszal a hóolvadásból érkező víz tölti fel a medencét, ilyenkor a legmagasabb a vízszint.
- Nyáron és ősszel a víz fokozatosan visszahúzódik.
- Télen a tó szinte teljesen eltűnik.
A karsztos területeken a víz nagy része a felszín alatt, a kőzet repedésein és üregein keresztül mozog. Az ilyen tavak ezért nagyon érzékenyen reagálnak arra, mennyi csapadék és olvadékvíz érkezik a környező hegyekből. Ha kevesebb a hó, vagy hosszabb ideig nem esik eső, kevesebb víz jut a medencébe.
A helyiek a Portfolio szerint arra emlékeznek, hogy a korábbi évtizedekben a tavon mindig maradt valamennyi vízfelület, akkor is, amikor a szokásos módon visszahúzódott. A mostani helyzet ebben különbözik a megszokott évszakos ingadozástól.
Mi az a karszt?
Karsztnak azokat a területeket nevezzük, ahol a felszínt jól oldódó kőzet, leggyakrabban mészkő alkotja. A csapadékvíz idővel kioldja a kőzetet, repedések, üregek, barlangok és víznyelők alakulnak ki, így a víz nagy része nem a felszínen folyik el, hanem a mélyben. Magyarországon is vannak ilyen tájak, a legismertebb az Aggteleki-karszt a barlangjaival, de karsztos terület a Bükk és a Dunántúli-középhegység nagy része is.
A karsztvízrendszerek egyik jellemzője, hogy a felszíni vízfolyások, források és tavak gyorsan reagálnak a csapadék változására. Egy bő havú tél után a források és a tavak megtelnek, száraz időszakban viszont a víz a mélyben marad, és a felszínen eltűnik. A Zöld-tó ezért is mutatja ilyen látványosan, ha a térségben kevesebb a víz.
Miért fogyott el a víz?
A Portfolio a Heute.at beszámolójára hivatkozva a tartós aszályt nevezi meg okként. A lapok szerint nem csak a Zöld-tó érintett: a környező patakok és szurdokok is kiszáradtak, ami azt mutatja, hogy a térségben általános a vízhiány.
A Portfolio szerint a Laming-patakon működő kis vízerőműveket is le kellett állítani, amire korábban még nem volt példa. Ez is jelzi, hogy a probléma nem csak a turizmust érinti. A kis vízerőművek a patakok folyamatos vízhozamára épülnek: ha a mederben nincs elég víz, a turbinák nem tudnak áramot termelni, és a berendezéseket le kell állítani.
Nem csak a tó: a szurdokokban is alig van víz
A Mixnitz közelében lévő Bärenschützklamm, magyarul Medve-szurdok, szintén népszerű túraútvonal. Gerhard Jantscher, az Osztrák Alpesi Egyesület helyi szervezetétől a Portfolio szerint azt mondta, hogy tavasz óta gyakorlatilag nincs víz a szurdokban. A lap szerint egyes látogatók visszakérték a belépőjegy árát, a tűzoltóság szállít vizet, és egy menedékház leállította a vízszolgáltatást.
A Semriach közelében lévő Kesselfallklammban is alig van víz tavasz óta. Günther Steger, az Alpenverein munkatársa a Portfolio szerint azt mondta, hogy ez különösen a gyerekek számára csalódás.
Mit jelent ez a kirándulóknak?
Aki a következő hetekben a Zöld-tóhoz vagy a környező szurdokokhoz indulna, annak érdemes számítania arra, hogy a megszokott látvány most nem fogadja. A tó és a szurdokok vízszintje a hóolvadástól és a csapadéktól függ, ezért indulás előtt érdemes a helyi turisztikai oldalakon vagy a menedékházaknál tájékozódni az aktuális állapotról. A Medve-szurdokban a beszámoló szerint egy menedékház már nem szolgáltat vizet, ezért túrázáskor saját ivóvízzel érdemes indulni. Ez a szárazabb időszakokban más hegyi túráknál is jó szokás.
Visszatölthet a tó?
Arról, hogy a tó mikor telik meg újra, a forrásaink nem közölnek előrejelzést. A tó működéséből az következik, hogy a vízszint a tavaszi hóolvadáson múlik: ha a télen elegendő hó esik a környéken, tavasszal újra víz érkezhet a medencébe. Hogy ez elég lesz-e a korábbi mélység visszaállításához, azt a forrásaink alapján nem lehet megmondani.
Miért fontos ez a magyar olvasóknak?
A Zöld-tó a Portfolio szerint a magyarok közkedvelt turistacélpontja. A szomszédos Ausztriában tapasztalt vízhiány arra is emlékeztet, hogy az aszály nem áll meg az országhatárnál. Magyarországon is ismerős jelenség, hogy egy száraz időszak után patakok apadnak el, tavak vízszintje csökken.
Gyakori kérdések
Teljesen kiszáradt a Zöld-tó? A Portfolio szerint 2025 márciusában a meder hat évtized után először teljesen kiszáradt, és azóta sem telt meg rendesen. Nyár elején a mélység 3 méter volt a korábbi akár 11 méter helyett.
Mindig ilyen alacsony ősszel a víz? A tó vízszintje ősszel és télen természetesen csökken, a helyiek szerint azonban a korábbi évtizedekben mindig maradt valamennyi vízfelület.
Mi az oka? A Portfolio a Heute.at-re hivatkozva a tartós aszályt nevezi meg, amely miatt a környező patakok és szurdokok is elapadtak.
Hol van a Zöld-tó? Ausztriában, Stájerországban, Tragöß-St. Katharein község területén.
Mi a helyzet a környező szurdokokkal? A Portfolio szerint a Mixnitz melletti Medve-szurdokban és a Semriach melletti Kesselfallklammban is alig van víz tavasz óta. A Medve-szurdokban a tűzoltóság szállít vizet, és egy menedékház leállította a vízszolgáltatást.
Érdemes most odautazni? A megszokott látványra most nem érdemes számítani. Indulás előtt tájékozódj a helyi forrásokból.
Források
Kapcsolódó cikkek
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
Következő cikkek
Olvass tovább
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
A Wigner és az ELTE kutatói a nyilvános Meshtastic rádióhálózaton váltottak kvantumkulccsal védett üzeneteket, tudomásuk szerint a világon elsőként. Mutatjuk, hogyan zajlott, és miért különleges a módszer.
Bonni kutatók laboratóriumban egy 80 éves donor vérsejtjeiből olyan idegi őssejteket hoztak létre, amelyek molekuláris kora 20 év alá esett. Ez kémcsőben vizsgált sejtmodell, nem fiatalító kezelés – elmagyarázzuk, mit jelent valójában.
Egy brazil dinoszaurusz 115 millió éves csontjában vörösvértestre emlékeztető struktúrákat és hem-nyomokat találtak a Curtin Egyetem kutatói. Szerintük ez a vér nyoma, független szakértők szerint viszont nem bizonyított, hogy vérsejtek. DNS-t ebből nem lehet kinyerni.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat