Mi az a leucizmus? Részben fehér széncinegét fotóztak Nógrádban
Egy somoskőújfalui kertben olyan széncinegét fotóztak, amelynek a fekete sapkája szürkésfehér lett. A jelenség neve leucizmus. Elmagyarázzuk, mi ez, miben más, mint az albinizmus, és mennyire ritka.
Különös madarat fotóztak a Nógrád megyei Somoskőújfaluban: egy széncinegét, amelynek tollazata a megszokottnál jóval világosabb, több helyen fehér. Az Index beszámolója szerint a jelenség neve leucizmus. Mit jelent ez pontosan, miben különbözik az albinizmustól, és mennyire ritka? Elmagyarázzuk.
Mi történt Somoskőújfaluban?
Az Index szerint a madarat Miskolczi Timea Panny, a Sokszínű Vidék újságírója fotózta le a madárbarát kertjében. A cinegét először nagyjából egy héttel korábban látta, amint a madáritatóban fürdött, majd néhány nappal később a talajon táplálkozott. A fotók alapján a madár nem teljesen fehér: a jellegzetes fekete sapkája szürkésfehérré vált, a szárnyán és a farkán fehér foltok látszanak, a háta viszont megőrizte a fajra jellemző olívzöld színt.
Mi az a leucizmus?
A leucizmus az Index összefoglalója szerint genetikai eredetű pigmenthiány, amely miatt a madár tollazatának egy része vagy egésze elveszíti a színét. A cikk szerint ez a vadon élő madaraknál a leggyakoribb pigmentációs rendellenesség, jóval gyakoribb a valódi albinizmusnál. A széncinegéknél ugyanakkor ritkán fordul elő.
A leucizmus neve a görög leukosz, azaz fehér szóból ered, és arra utal, ami a megfigyelőnek elsőre feltűnik: a madár a megszokottnál világosabb vagy foltokban fehér. A név tehát a látványt írja le, a háttérben pedig a pigmentek eloszlásának öröklött zavara áll.
A leucizmusnak részleges és teljes formája is van. A részleges változatnál csak egyes testtájak vagy tollak színe halványul el vagy lesz fehér, a teljes formánál az egész tollazat fehér lehet. A somoskőújfalui madár a részleges forma példája: egyes részei kifakultak, mások megőrizték az eredeti színüket.
Miben más, mint az albinizmus?
A két jelenséget gyakran összekeverik, mert mindkettő világos vagy fehér tollazattal járhat. A különbség a legjobban a szemen, a csőrön és a lábon látszik.
- Leucizmusnál a madár szeme, csőre és lába megőrizheti a normális színét, és csak a tollazat egy része vagy egésze színtelenedik el.
- Albinizmusnál a melanin nevű sötét festékanyag termelése teljesen hiányzik, ezért a szem is érintett.
A melanin az a pigment, amely a madarak tollazatában a fekete, barna és szürke árnyalatokért felel. Ha a szervezet egyáltalán nem termel melanint, az a test minden részén meglátszik, a szemen is. A leucizmus ezzel szemben nem a melanintermelés teljes hiányát jelenti, hanem azt, hogy a pigment nem jut el a tollazat egészébe vagy egyes részeibe. Ezért lehet, hogy egy leucisztikus madár szeme sötét marad, miközben a tollai fehérek.
Mennyire ritka?
Az Index szerint nagyjából 30 ezer vadon élő madárból egy születik leucisztikus vagy albínó tollazattal. Fontos, hogy ez a szám a két jelenséget együtt jelöli, nem csak a leucizmust. A cikk szerint a leucizmus a kettő közül a jóval gyakoribb, de egy adott fajnál, például a széncinegénél, ritkán látni ilyen madarat.
Ez azt is jelenti, hogy aki sokat figyeli a kertjébe járó madarakat, ritkán, de találkozhat ilyen példánnyal. Ilyenkor érdemes fotót készíteni, mert a kép alapján a szakemberek is meg tudják ítélni, leucizmusról vagy albinizmusról lehet-e szó.
Milyen hátránnyal jár a madárnak?
Az Index szerint a világos tollazat a madár számára nem csak külsőség. A feltűnőbb, fehér foltos madarat a ragadozók könnyebben észrevehetik, mint a környezetébe jobban beleolvadó társait. A tollazat színe a párválasztásban is szerepet játszhat, így a leucizmus a cikk szerint ezt is befolyásolhatja.
A somoskőújfalui cinege a beszámoló alapján egyelőre életképesnek tűnik: fürdött a madáritatóban és táplálkozott, vagyis a megszokott módon viselkedett.
Egy fotó és egy megfigyelés: mit tudunk biztosan?
A somoskőújfalui esetről annyit tudunk, amennyit az Index beszámolója és a fotók elárulnak. A madarat ugyanabban a kertben legalább kétszer látták: először fürdés közben a madáritatóban, néhány nappal később a földön táplálkozva. A tollazat alapján részleges leucizmusról van szó, mert a madár egyes részei megtartották az eredeti színüket. Arról viszont nincs adat, hogy a madár mióta él a környéken, hány éves, vagy hogy a következő hetekben is visszajár-e a kertbe.
Az ilyen egyedi megfigyelések azért értékesek, mert a ritka színváltozatokról sokszor éppen a kertjüket figyelő emberek fotói adnak hírt. Egy hétköznapi faj, mint a széncinege, sok kertben megfordul, ezért egy-egy eltérő példány is könnyebben feltűnik.
Így figyeld a kertedbe járó madarakat
Ha szeretnéd te is jobban megismerni a kertedbe járó madarakat, néhány egyszerű szokás segít:
- Figyeld őket rendszeresen, lehetőleg mindig ugyanabban a napszakban, például reggel az etetőnél vagy az itatónál.
- Jegyezd fel a dátumot, a helyet és azt, mit csinált a madár, ahogy a somoskőújfalui megfigyelésnél is kiderült, hogy a cinege fürdött, majd a talajon táplálkozott.
- Ha valami szokatlant látsz, készíts fotót távolról, és figyeld meg a szemét, a csőrét és a lábát is, mert ezek segítenek elkülöníteni a leucizmust az albinizmustól.
- Ne próbáld megfogni vagy megközelíteni a madarat, mert a zavarás felesleges stresszt okoz neki.
Hogyan ismered fel a széncinegét?
A széncinege az egyik legismertebb kerti madarunk, télen gyakori vendég az etetőkön. A megszokott színezetű madárnak fekete a feje teteje és a torka, fehér az arcfoltja, sárga a hasa, a háta pedig olívzöld. Éppen ezért feltűnő, ha egy példányon a fekete sapka helyén szürkésfehér tollak látszanak, ahogy a somoskőújfalui madárnál.
Mit tehetsz, ha ilyen madarat látsz?
Ha a kertedben vagy a környéken a megszokottól eltérő színű madarat látsz, a legjobb, ha távolról figyeled és fényképezed, nem zavarod. A madárbarát kert, amelyben a somoskőújfalui cinegét is fotózták, általában etetőt, itatót és búvóhelyet kínál a madaraknak. Az itató különösen fontos, mert a madarak nem csak isznak belőle, hanem fürdenek is benne, ahogy ez a cinege is tette.
Gyakori kérdések
A leucisztikus madár beteg? A leucizmus az Index szerint genetikai eredetű pigmenthiány, nem fertőző betegség. A hátránya az, hogy a madár feltűnőbb lehet a ragadozók számára.
Honnan tudom, hogy leucizmus vagy albinizmus? Leginkább a szemről: albinizmusnál a szem is érintett, leucizmusnál a szem, a csőr és a láb megőrizheti a normális színét.
Csak a cinegéknél fordul elő? Nem. Az Index szerint a leucizmus a vadon élő madaraknál a leggyakoribb pigmentációs rendellenesség, a széncinegéknél viszont ritka.
Hol fotózták a madarat? A Nógrád megyei Somoskőújfaluban, egy madárbarát kertben, az Index beszámolója szerint.
Mennyire gyakori? Nagyjából 30 ezer vadon élő madárból egy születik leucisztikus vagy albínó tollazattal, a két jelenséget együtt számolva.
Források
Kapcsolódó cikkek
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
Következő cikkek
Olvass tovább
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat