Minden koronabíróságon külön tárgyalótermet ígérnek szexuális bűncselekmények

Az angliai és walesi 84 koronabírósági épület mindegyikében legalább egy olyan tárgyalótermet akarnak kialakítani 2028-ig, amelyet nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények ügyeinek tárgyalására készítenek fel. A brit kormány bejelentése szerint az intézkedés célja, hogy a sértetteknek kevesebb, a bírósági eljáráshoz kapcsolódó megterheléssel kelljen szembenézniük.

A terv különösen azok számára lehet fontos, akik tanúként vagy sértettként vesznek részt egy büntetőeljárásban. Nem az ügyek külön jogrendjéről vagy új bírósági szintről van szó: a meglévő koronabíróságokon belül jelölnének ki és alakítanának át tárgyalótermeket, illetve szerveznék másként az érintettek fogadását és meghallgatását.

Videókapcsolat és elkülönített várakozás

A kormány elképzelése szerint az állítólagos sértettek távolról is követhetnék az eljárást, és egy külön helyiségből, videókapcsolaton keresztül tehetnének vallomást. A megoldás azt jelentheti, hogy a tanúvallomás idején nem kell ugyanabban a tárgyalóteremben tartózkodniuk a vádlottal.

A program része lenne külön bejáratok és váróhelyiségek biztosítása is, hogy a sértetteknek és a vádlottaknak lehetőleg ne kelljen találkozniuk a bíróság folyosóin. Ez azonban nem minden épületben valósítható meg ugyanúgy: a forrás szerint az adott bíróság építészeti adottságai szabhatnak határt a fizikai átalakításoknak.

Ahol nem lehet külön helyiségeket vagy útvonalakat kialakítani, ott szervezési megoldásokat ígérnek. Ilyen lehet például, hogy a feleket eltérő időpontban érkeztetik, vagy külön szobát jelölnek ki a vallomástételhez. Ezek a részletek azért lényegesek, mert a bejelentés nem csupán technikai fejlesztést, hanem az eljárás teljes környezetének átgondolását célozza.

A háttér röviden

A bírósági dolgozók a tervek szerint traumainformált képzést kapnak, és minden túlélőhöz egy kijelölt kapcsolattartó tartozna. A traumainformált működés itt azt jelenti, hogy az intézmény igyekszik felismerni: egy súlyos erőszakos cselekményről való beszámolás, az ismételt meghallgatás vagy a tárgyalásra várakozás különösen megterhelő lehet. A cél ennek megfelelő, kiszámíthatóbb és érzékenyebb ügyintézés kialakítása.

Ez nem változtatja meg a büntetőeljárás bizonyítási követelményeit, és nem ígér automatikus elmarasztaló ítéletet. A kezdeményezés a bírósági részvétel körülményeire koncentrál: arra, hogyan lehet a sértettek számára hozzáférhetőbbé és kevésbé megterhelővé tenni a folyamatot, miközben a vádlott eljárási jogai is megmaradnak.

A Rape Crisis England and Wales nevű segítő szervezet jelentős előrelépésnek nevezte a bejelentett intézkedéseket. Vezetője, Ciara Bergman szerint ezek olyan változtatások, amelyeket a szervezet régóta szorgalmazott, és amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bíróságok jobban megfeleljenek a sértettek és túlélők szükségleteinek.

Az ügyhátralékot nem oldja meg egyetlen intézkedés

A speciális tárgyalótermek terve egy olyan rendszerben született, ahol az ügyek elhúzódása továbbra is komoly gond. Március végén 80 098 ügy várt tárgyalásra a koronabíróságokon. A Rape Crisis England and Wales adatai szerint ebből 15 373, vagyis 19 százalék szexuális bűncselekményhez kapcsolódott.

Alex Davies-Jones áldozatügyi miniszter is arról beszélt, hogy a külön tárgyalótermek önmagukban nem elegendők az ügyhátralék felszámolásához. A kormány ezért más, a bíróságok működését érintő törvényi és szervezési változtatásokkal együtt kezeli a programot.

A tervek szerint a következő hónaptól a tárgyalásoknak rögzített időpontot adnának a korábbi, bizonytalanabb „lebegő” tárgyalási listák helyett. Ez kiszámíthatóbbá teheti az érintettek számára, mikor kerül sor az ügyükre, de a forrásból nem derül ki, hogy ez a változtatás milyen gyorsan és mekkora mértékben csökkenti majd a várakozási időket.

Alacsony vádemelési arány, kevés feljelentés

A reform hátterét súlyos mutatók is jelzik. A rendőrség által rögzített nemi erőszakos ügyeknek a 2024 márciusával zárult évben 2,8 százaléka jutott el vádemelésig. Ezek az ügyek a leghosszabb ideig vizsgált bűncselekmények közé tartoztak.

Egy korábbi, a brit statisztikai hivatal, az ONS 2017 és 2020 közötti adataira épülő kutatása arra utalt, hogy a nemi erőszak és a nemi erőszak kísérlete sértettjeinek csak mintegy egyhatoda tett feljelentést. A feljelentést nem tevők több mint egyharmada azt mondta: úgy vélte, a rendőrség nem tud segíteni, vagy az eljárást megalázónak érezte volna.

Ezek az adatok nem mondják meg, hogyan alakul majd a speciális tárgyalótermek hatása. Azt azonban megmutatják, miért került előtérbe a bírósági eljárás emberi oldala is: sok érintett számára már az is komoly akadály lehet, hogy éveken át tartó, kiszámíthatatlan folyamatban kell részt vennie.

A politikai vita a zsűritárgyalások körül folytatódik

A program várható költsége körülbelül 23 millió font a brit igazságügyi minisztérium költségvetéséből. A kormány szerint a fejlesztések a szexuális erőszak sértettjeinek jobb támogatását és az igazságszolgáltatás működésének javítását szolgálják.

A bejelentés ugyanakkor egy másik, vitatott reformtól nem választható teljesen el. A Courts and Tribunals Bill javaslata korlátozná a zsűritárgyalások körét azokra az ügyekre, ahol várhatóan legalább három év szabadságvesztés szabható ki. A Konzervatív Párt szerint a speciális bírósági fejlesztések régóta esedékesek, de nem szabad összekapcsolni őket a zsűritárgyalások számának visszaszorításával.

A most bejelentett, két év alatt induló országos kiépítés így elsősorban gyakorlati változást ígér a bírósági épületekben és az ügyintézésben. Hogy mindez csökkenti-e a késedelmeket, növeli-e a sértettek bizalmát, vagy javítja-e az ügyek kimenetelét, azt csak a megvalósítás tapasztalatai és későbbi adatok mutathatják meg.