Mindenszentek vagy halottak napja? 6 tény, amit kevesen tudnak november 1-jéről és 2-áról
Mindenszentek a mennyország szentjeinek ünnepe, halottak napja az összes elhunyté, és csak az egyik munkaszüneti nap. Hat tény arról, honnan erednek, miért november 1-jén megyünk a temetőbe, és milyen régi a sírok feldíszítése.
A november 1-je és 2-a a naptárban egymás mellett áll, a temetőkben pedig sokan egyetlen hosszú emlékezésként élik meg a kettőt. Pedig mindenszentek és halottak napja két külön ünnep, más eredettel és más jelentéssel. A Magyar Katolikus Lexikon szerint november 1-je a mennyország szentjeiről szól, november 2-a pedig az összes elhunytról. Az alábbi hat tény azt is megmutatja, miért éppen november 1-jén telnek meg a temetők, és milyen régi a sírok virágos feldíszítése. A tényekhez a Magyar Katolikus Lexikon, a Munka törvénykönyve és az Alon összefoglalója szolgált alapul.
1. Két ünnep, két különböző emlékezés
A két nap közötti legfontosabb különbség az, hogy kikről emlékezik meg az egyház. A Magyar Katolikus Lexikon „halottak napja” szócikke szerint mindenszentek ünnepén az egyház a mennyország szentjeire emlékezik, vagyis nemcsak a naptárban név szerint szereplő szentekre, hanem mindazokra, akik a hit szerint már Isten színe előtt vannak.
Halottak napja, vagyis november 2-a ezzel szemben az összes megholt emléknapja. A lexikon megfogalmazásában ez a földön küzdő egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Mindenszentek tehát elsősorban ünnep, halottak napja pedig a gyász és az elhunytakért mondott ima napja. A lexikon azt is megjegyzi, hogy a szerzetesrendek külön napon emlékeznek meg saját halottaikról, a november 2-i emléknap pedig az egész egyházé.
2. Halottak napját egy francia apát találta ki ezer évvel ezelőtt
A lexikon szerint az ötlet Szent Odiló clunyi apáttól származik. Azt kezdeményezte, hogy miután mindenszentekkor az egyház a mennyország szentjeiről emlékezik meg, másnap az összes megholtról is emlékezzenek meg. Az ünnepet 998-ban kezdték tartani a clunyi bencés monostorokban.
Innen terjedt tovább: a lexikon szerint az 1000-es években a clunyi bencések hatására vált széles körben ismertté, Róma pedig az 1300-as években fogadta be. A halottakról való gondoskodás ennél jóval régebbi: a vallástörténeti kutatások szerint ősidők óta mindenütt jelen van, az ókori Rómában például a feralia volt a halottak ünnepe. A bizánci szertartású egyházakban a „lelkek szombatja” felel meg a halottak napjának.
A lexikon egy újabb kori változást is megemlít: XV. Benedek pápa 1915-ben engedélyezte, hogy halottak napján minden pap három szentmisét mondhasson. Egyet egy konkrét elhunytért, egyet általában a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, egyet pedig a pápa szándékára.
3. Csak az egyik nap munkaszüneti nap
Hiába tartozik össze a két nap, a munkajog szerint nem egyformák. A Munka törvénykönyve a munkaszüneti napok között sorolja fel november 1-jét, november 2-át viszont nem. Az Alon összefoglalója szerint mindenszentek 2000 óta munkaszüneti nap Magyarországon.
Ennek gyakorlati következménye van: idén november 1-je vasárnapra esik, ezért nem jár miatta külön szabadnap, november 2-a, hétfő pedig rendes munkanap. A nagy áruházláncok boltjai vasárnap zárva tartanak, hétfőn viszont a szokásos rend szerint nyitnak ki. A temetők nyitvatartásáról, a sűrített villamosjáratokról és a behajtási tilalmakról külön gyakorlati útmutatót írtunk.
4. Ezért megyünk november 1-jén a temetőbe
Sokan azért tartják furcsának a magyar szokásokat, mert a temetőlátogatás csúcsa nem halottak napjára, hanem mindenszentekre esik. A Magyar Katolikus Lexikon erre is magyarázatot ad: a jámborságtörténet különös fejlődése során mindenszentekből a gyakorlatban halottak napjának vigíliája, vagyis előestéje lett.
Ehhez az is hozzájárult, hogy az archaikus felfogás szerint a nap alkonyattól a következő nap alkonyatáig tart. Ezért mindenszentek estéjét „halottak estéjének” is nevezik. A lexikon szerint ilyenkor a halottak emlékezetére országszerte egy, esetleg két órán át szólnak a harangok. Tápén azt tartották, hogy ez alatt az idő alatt a tisztítóhelyen lévő lelkek megpihennek, és nem szenvednek. A lexikon szerint ez a jámbor hiedelem már a középkori legendavilágban felbukkan, először Damiani Szent Péter említi, aki 1072-ben hunyt el.
A halloween is ehhez az időszakhoz kötődik: október 31-re, a mindenszentek előtti estére esik. Hogy honnan ered, és hogyan lett belőle magyar szokás is, arról korábban részletesen írtunk.
5. Régi magyar neve „lölkök napja” volt
A lexikon szerint a régi magyar népnyelv halottak napját „lölkök napjának” vagy „lelkeknek emlékezetének” is nevezte. A szegedi nép ajkán annak a hétnek, amelybe halottak napja esik, „halottak hete” a neve.
Ezt is olvasd el: Guy Fawkes-éj: 5 tény arról, miért gyújtanak máglyát november 5-én a britek
Az ünnephez sok helyen az adakozás kapcsolódott. A szegedi tájon a hagyományőrző családok mindenszentek ünnepén fehér, üres kalácsot sütöttek, ez volt a „mindönszentök kalácsa”, más néven kúdúskalács. A temetőbe menet a kapuban várakozó koldusoknak osztották szét azzal a kéréssel, hogy ők is emlékezzenek meg a család halottairól. Göcsejben és Zala más falvaiban a lexikon szerint halottak estéjén az elhunyt hozzátartozóknak is terítettek, mert úgy hitték, hogy a halott ezen az éjszakán hazajár.
6. A sírok virágos díszítése csak mintegy 150 éves szokás
Ma szinte elképzelhetetlen mindenszentek krizantém és koszorú nélkül, a lexikon szerint azonban a sírok ünnepi felvirágozása, a sírkeresztek megkoszorúzása a katolikus nép körében alig több mint 150 éves szokás. A szegedi magyarság körében az 1800-as évek első felében vált egyre általánosabbá, a betelepült német polgárság hatására.
A szokást a protestánsok is átvették, pedig a lexikon szerint számos idős református lelkész még az 1800-as évek végén is „pápista szokásként” hadakozott ellene. A sírokon való gyertyagyújtás egyes közösségekben még újabb keletű: a békéscsabai szlovák evangélikusok körében az első világháború idején jelent meg, a távolban elesett hozzátartozók emlékére.
Gyakori kérdések
Mi a különbség mindenszentek és halottak napja között?
A november 1-jei mindenszentek a Magyar Katolikus Lexikon szerint a mennyország szentjeinek ünnepe, a november 2-i halottak napja pedig az összes elhunyt emléknapja, amelyen a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkoznak.
Melyik nap munkaszüneti nap?
Csak november 1-je, a Munka törvénykönyve a munkaszüneti napok között sorolja fel, november 2-a viszont rendes munkanap.
Miért november 1-jén megyünk a temetőbe, ha halottak napja november 2-án van?
A lexikon szerint mindenszentek a gyakorlatban halottak napjának előestéje lett, és mivel a régi felfogás szerint a nap alkonyattól alkonyatig tart, mindenszentek estéjét halottak estéjének is nevezik.
Mióta tartják a halottak napját?
Szent Odiló clunyi apát kezdeményezésére 998-ban kezdték ünnepelni a clunyi bencés monostorokban, Róma pedig az 1300-as években fogadta be.
Források
Kapcsolódó cikkek
Ma este máglyák és tűzijátékok világítják be Nagy-Britanniát: november 5. a Guy Fawkes-éj. Öt tényben mutatjuk be, mi történt a lőporos összeesküvés napján, miért gyújtanak tüzet, és hogyan lett a maszk a popkultúra része.
A mogging jelentése: valakit lenyomni, túlszárnyalni, főleg külsőben vagy magabiztosságban. A Collins English Dictionary ezt választotta 2026 szavának – elmagyarázzuk, honnan ered, hogyan használják ma, és mi került még a listára.
A norvég Rjukan főterét a hegyek miatt nagyjából szeptember végétől március közepéig nem éri napfény. A megoldás három, a nap járását követő óriási tükör a hegyoldalban. Mutatjuk, hogyan működik, és kinek az ötlete volt.
Következő cikkek
Olvass tovább
Ma este máglyák és tűzijátékok világítják be Nagy-Britanniát: november 5. a Guy Fawkes-éj. Öt tényben mutatjuk be, mi történt a lőporos összeesküvés napján, miért gyújtanak tüzet, és hogyan lett a maszk a popkultúra része.
A mogging jelentése: valakit lenyomni, túlszárnyalni, főleg külsőben vagy magabiztosságban. A Collins English Dictionary ezt választotta 2026 szavának – elmagyarázzuk, honnan ered, hogyan használják ma, és mi került még a listára.
A norvég Rjukan főterét a hegyek miatt nagyjából szeptember végétől március közepéig nem éri napfény. A megoldás három, a nap járását követő óriási tükör a hegyoldalban. Mutatjuk, hogyan működik, és kinek az ötlete volt.
Karl Bushby egykori brit ejtőernyős 1998-ban indult gyalog a chilei Punta Arenasból, és november 2-án, nagyjából 50 000 kilométer után hazaért Hullba. Két szabályt tartott végig, és tavaly ősszel Magyarországon is átgyalogolt.
A november a latin novem, azaz kilenc szóból kapta a nevét, mert a márciussal kezdődő, tízhónapos római naptárban a kilencedik hónap volt. Mutatjuk, hogyan csúszott a tizenegyedik helyre, és hogyan hívták régen a magyarok.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat