Rendőrségi nyomozás indult az M6-os üzemeltetési ügyében

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság az M6-os autópálya működtetésével kapcsolatban. A rendőrség ezt az MTI megkeresésére erősítette meg. A nyomozás ténye ugyanakkor nem azonos annak megállapításával, hogy bárki bűncselekményt követett el: a hatósági eljárás célja éppen az, hogy tisztázza, történt-e jogsértés, és ha igen, milyen körülmények között.

Az ügy azért fontos, mert közpénzből finanszírozott, hosszú távú autópálya-üzemeltetésről, valamint jelentős összegekről van szó. A nyilvánosságra került állítások egy része egymásnak is ellentmond, ezért érdemes különválasztani azt, amit a rendőrség megerősített, attól, amit politikai szereplők és érintettek állítanak a döntés hátteréről.

Mi miatt indult el az eljárás?

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter augusztus végén közölte, hogy feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentés különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúját vetette fel, miután az M6-os egy szakaszának üzemeltetési joga az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez kerülhetett volna.

A hűtlen kezelés gyanúja ilyen ügyben leegyszerűsítve azt jelenti, hogy vizsgálhatják: egy rábízott vagyon vagy közpénz kezelésénél született-e olyan döntés, amely indokolatlan vagyoni hátrányt okozhatott. A konkrét jogi minősítésről és az esetleges felelősségről azonban nem egy közéleti vita, hanem a nyomozás eredménye, szükség esetén pedig bírósági eljárás dönthet.

Vitézy szeptember közepén a parlamentben már arról beszélt, hogy elrendelték a nyomozást. Ezt erősítette meg később a rendőrség az MTI-nek. A rendelkezésre álló tájékoztatásból nem következik, hogy az eljárásnak lenne gyanúsítottja, és az sem ismert, milyen bizonyítékokat vizsgál a BRFK.

A 149 és a 44 milliárd forintos állítás

A vita egyik központi eleme két, nagyon eltérő összeg. Vitézy Dávid által bemutatott iratokra hivatkozva azt állította, hogy az MKIF 149 milliárd forintért látta volna el azt a feladatot, amelyet a korábbi üzemeltető, az M6 Duna koncessziós társaság 44 milliárd forintért vállalt volna 11 évre.

Ez a különbség az ügy politikai és pénzügyi súlyát is meghatározza. A számok önmagukban azonban még nem döntik el, hogy a két ajánlat minden részletében közvetlenül összevethető-e. A nyilvánosságra került információk nem részletezik teljes körűen például az egyes vállalások pontos tartalmát, a szerződéses feltételeket, az árazás alapját vagy azt, hogy az összegek milyen költségelemeket foglalnak magukban. Ezek a nyomozás szempontjából is lényeges körülmények lehetnek.

Vitézy egy februári feljegyzést is bemutatott, amely szerinte azt rögzíti, hogy Lázár János elutasította az M6 Duna további üzemeltetésére vonatkozó javaslatot. A miniszter értelmezése szerint az előző kormány végül a drágább ajánlatot tevő, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez tartozó koncessziós cég felé mozdult el.

Eltérő állítások a szerződésről és a döntési jogkörről

A volt kormánypárt korábban azt közölte, hogy az autópálya-koncesszió ügyében levelezések kezdődtek, de azok a választásokig nem zárultak le. Állításuk szerint ezért nem született kormánydöntés, nem történt pénzügyi kötelezettségvállalás, és szerződést sem írtak alá.

Vitézy Dávid ezzel szemben azt mondta, egy levél azt bizonyítja, hogy az előző kormány megrendelte az M6-os működtetését az MKIF-től. A jelenlegi kormány álláspontja szerint Lázár János nem dönthetett volna egyedül a megrendelésről; erre csak Nagy Márton akkori, koncessziókért felelős miniszter rendelkezett volna jogosultsággal. Erre hivatkozva a Tisza-kormány érvénytelennek tekinti a megrendelést.

Ez a jogköri vita túlmutat azon, hogy ki melyik ajánlatot tartotta kedvezőbbnek. Ha egy megrendelésnél valóban nem az arra jogosult személy járt el, az a döntés érvényességét is érintheti. Hogy a bemutatott dokumentumok jogilag mire elegendők, és történt-e tényleges kötelezettségvállalás, azt az eddig ismert információk alapján nem lehet véglegesen megítélni.

Miért számít az MKIF szerepe?

Az MKIF nem kizárólag az M6-os ügyében szereplő társaság: jelenleg 1237 kilométeres magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot üzemeltet. Emiatt az M6-osról szóló vita egy tágabb kérdéshez is kapcsolódik: milyen feltételekkel, milyen állami teherviselés mellett működnek a hosszú távú autópálya-koncessziók.

A forrás szerint a 2026-os költségvetésben az MKIF pályaüzemeltetésére eredetileg bruttó 210 milliárd forint szerepelt, ezt később bruttó 386 milliárd forintra emelték. Vitézy Dávid egy videóban arról is beszélt, hogy az állam 2023 végén az orosz–ukrán háborúval összefüggő építőipari drágulás és kamatemelkedés miatt jelentős többletterheket vállalt át a cégtől. A miniszter szerint ez a szerződés teljes időtartamára legalább ötezer milliárd forinttal növelhette a kifizetéseket. Ez utóbbi a miniszter állítása, amelynek részletes számítását a forrás nem közli.

A nyomozás tisztázhatja a szerződés körüli kérdéseket

Az M6-os üzemeltetésének ügye jelenleg nem lezárt jogi történet, hanem folyamatban lévő nyomozás. A hatósági vizsgálatnak kell választ adnia arra, hogy milyen döntések születtek, kik hozhatták meg azokat, létrejött-e érvényes megrendelés, és okozhatott-e az ügy vagyoni hátrányt.

A közölt adatok alapján a vita nem pusztán az autópálya napi működtetéséről szól. Arról is, hogy a koncessziós szerződésekben hogyan oszlanak meg a pénzügyi kockázatok az állam és az üzemeltető között, illetve milyen döntési rend védi a közpénzek felhasználását. Ezekre a kérdésekre a rendőrségi nyomozás későbbi megállapításai adhatnak érdemi választ.