A Ság-hegy felkerült a világ 300 legjelentősebb földtani helyszíne közé – itt próbálták ki először terepen Eötvös ingáját
A celldömölki Ság-hegy felkerült a Nemzetközi Földtudományi Unió földtani örökségi listájára. Az MTA szerint a lista most háromszáz helyszínt tartalmaz. Itt próbálták ki először terepen Eötvös ingáját, 1891-ben.
A celldömölki Ság-hegy felkerült a Nemzetközi Földtudományi Unió földtani örökségi listájára. Az MTA szerint a lista ezzel háromszáz helyszínt tartalmaz. A bazalt tanúhegyet a HUN-REN szerint az is különlegessé teszi, hogy itt próbálták ki először terepen Eötvös Loránd torziós ingáját, 1891-ben.
Mit jelent az IUGS listája?
A Nemzetközi Földtudományi Unió – a forrásokban International Union of Geological Sciences, röviden IUGS – olyan helyszíneket vesz fel a földtani örökségi listájára, amelyek kiemelkedő tudományos értéket képviselnek, különleges példái a Földet alakító folyamatoknak, vagy fontos szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Az MTA közlése szerint az unióban hetvennégy aktív tagország vesz részt, a lista pedig a mostani bővítéssel háromszáz helyszínből áll.
Az első száz helyszínt 2022-ben hirdették ki a spanyolországi Zumaiában, a második százat 2024-ben, a Koreai Köztársaságban, Puszanban – ezt az MTA írja. A Ság-hegy a HUN-REN szerint a most közzétett „Harmadik 100” között kapott helyet. A harmadik százas csomag pontos kihirdetési helyét és napját ebben a körben nem rögzítettük, ezért azt nem állítjuk. A HUN-REN és az MTA azt közli: a helyszínt Szarka László Csaba, az MTA rendes tagja mutatta be a portugáliai Louléban rendezett Geoheritage 2026 konferencián. A felterjesztés kezdeményezése a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetből indult, és fontos szerepe volt benne Németh Károly vulkanológusnak, az MTA doktorának.
A HUN-REN olyan közismert képződmények társaságában említi a magyar hegyet, mint a Fuji-hegy, a norvég fjordok, a Szent András-törésvonal vagy az Aconcagua. Az MTA ugyanebből a körből a Fülöp-szigeteki Csokoládé-hegyeket is példaként hozza. Más, esetleg most felkerült magyar helyszíneket ebben a körben nem ellenőriztünk, ezért ilyet nem sorolunk.
Mi köze a hegynek Eötvös ingájához?
A HUN-REN és az MTA szerint Eötvös Loránd és munkatársai 1891-ben itt végezték el az első terepi méréseket az Eötvös-féle torziós mérleggel, más néven Eötvös-ingával. A műszer a felszín alatti geológiai felépítésből és a helyi tömegeloszlásból adódó, nagyon kis gravitációs eltéréseket érzékelt. Később a műszeres geofizikai kőolajkutatás egyik úttörő eszközévé vált – írják a magyar források.
Ezt is olvasd el: Ónos eső: mi az, hogyan alakul ki, és miért fagy rá azonnal az útra?
Az IUGS angol nyelvű adatlapja a Ság-hegyet a modern geofizikai kutatás születési helyeként jellemzi. A leírás szerint Eötvös 1886-ban kezdte a gravitációs vizsgálatokat, 1890-ben Coulomb-típusú torziós ingát készített, majd 1891-ben a Ság-hegyen végezte az első terepi ingamérést vízszintes variométerrel. A kúpos hegy tömegének gravitációs hatását kiszámították, hogy az eredményeket ellenőrizhessék. Az adatlap szerint a sikeres kísérlet után Eötvös 1901 és 1903 között a közeli Balatonnál is mért; ezek a vizsgálatok a felszín alatti tömegeloszlás közvetlen mérését tették lehetővé, topográfiai korrekciók nélkül.
A HUN-REN egy korabeli fényképet is ismertet: a műszert sátor védte, Eötvös a távcsőbe nézett, előtte Bodola Lajos, mögötte Kövesligethy Radó ült, mellettük Tangl Károly állt. A felvétel készítője Krenner József; a pontos nap az MTA szerint augusztus 2. vagy 3. lehet, a források ebben nem egységesek, ezért a napot nem rögzítjük egyetlen dátumként. Az IUGS szerint a mérés még azelőtt történt, hogy a későbbi bányászat megváltoztatta volna a hegy alakját.
Milyen hegy a Ság, és mit mutat belőle a bányászat?
A HUN-REN a Ság-hegyet mintegy 5,5 millió éves bazaltvulkáni tanúhegyként írja le, amely több működési szakaszban alakult ki. Az IUGS adatlapja pliocén, monogenetikus bazaltvulkánként jellemzi, és körülbelül 5,2 millió évesnek becsüli. A két szám forrásonként eltér, ezért mindkettőt a saját forrásához kötjük, és nem vonjuk össze egyetlen „hivatalos” korral.
A HUN-REN szerint a történet heves robbanásokkal indult: a felfelé emelkedő magma a talajvízzel találkozva robbanásokat okozott, a törmelékből tufagyűrű épült. Később a tufagyűrű belsejében több kürtő nyílt, salakkúpok alakultak ki, majd lávafolyások jöttek létre. Az utolsó szakaszban a láva feltöltötte a gyűrű belsejét, lávató alakult ki, ennek lassú kihűlésekor jöttek létre a hasábosan elváló bazaltképződmények, a „bazaltorgonák”. Az évmilliók során a környező, puhább kőzeteket a víz, a szél és a fagy lepusztította, a keményebb bazalt ellenállt: így alakult ki a tanúhegy.
A kísérlet idején a hegy még nagyjából csonkakúp alakú, érintetlen vulkáni forma volt – írja a HUN-REN és az MTA. A huszadik századi bazaltbányászat jelentősen átformálta: a HUN-REN szerint a csaknem öt évtizedes kitermelés mintegy tizenkét méterrel csökkentette a magasságot, ugyanakkor feltárta a belsejében megőrződött vulkáni szerkezeteket. Ma a feltárt kőzetekben egymás mellett tanulmányozhatók a működés különböző szakaszainak nyomai.
Az IUGS szerint a helyszín vulkanológiai példája a kürtőt és krátert kitöltő bazaltláva, valamint a deformálódó tufagyűrű-fal találkozásának; a peperites szövetek a láva és a vizes kráterkörnyezet kölcsönhatását mutatják. A hegy sűrű bazalttömege és a környező Kisalföld üledékeinek kisebb sűrűsége tette alkalmassá arra, hogy Eötvös itt próbálja ki az új ingát.
Mit ad az elismerés, és mit nem állítunk?
A HUN-REN szerint az IUGS-elismerés nemzetközi rangot jelent, és hozzájárulhat a helyszín megismertetéséhez, oktatási hasznosításához és hosszú távú megőrzéséhez. Az IUGS adatlapja helyi vulkáni geoparkként is említi a hegyet, a Kemenes Vulkánpark látogatóközpontjával. Magyar nézettségi vagy turisztikai rekordot ebben a körben nem mértünk, ezért ilyet nem közlünk.
A földtörténeti és a mérési adatok értelmezése máshol is óvatosságot igényel: az ősi DNS és a nyelvtörténet kapcsolatáról is azt írtuk, hogy a modell nem egyenlő a bizonyított ténytörténettel. A magyar kutatók méréseiről egy kvantumkulcsos rádióüzenet kapcsán is beszámoltunk.
Gyakori kérdések
Miért került a Ság-hegy a listára?
A HUN-REN és az MTA szerint a földtudományok történetében betöltött szerepe miatt is: itt próbálták ki először terepen Eötvös torziós ingáját, 1891-ben. A helyszín vulkanológiai példaként is szerepel az IUGS adatlapján.
Hány helyszín van a listán?
Az MTA szerint a lista a mostani bővítéssel háromszáz helyszínt tartalmaz; az unióban hetvennégy aktív tagország vesz részt.
Hol és mikor hirdették ki a Harmadik 100-at?
A pontos kihirdetési helyet és napot ebben a körben nem rögzítettük, ezért azt nem állítjuk. Az első százat az MTA szerint 2022-ben, Zumaiában jelentették be.
Milyen idős a hegy?
A HUN-REN mintegy 5,5 millió évesnek írja, az IUGS adatlapja körülbelül 5,2 millió évesnek. A két becslést nem vonjuk össze egyetlen számmá.
Látogatható a hegy?
Az IUGS helyi vulkáni geoparkként említi, a Kemenes Vulkánparkkal. Nyitvatartást és jegyárat ebben a körben nem ellenőriztünk, ezért ilyet nem közlünk.
Források
Kapcsolódó cikkek
Az év első tíz hónapja 1901 óta a legszárazabb volt Magyarországon a HungaroMet szerint: 293,3 milliméter esett, 44 százalékkal kevesebb az átlagnál. Mezőgazdasági kárt a megnyitott források nem számszerűsítenek.
Az ónos eső túlhűlt vízcsepp, amely a fagypont alatti úton szétterül és azonnal jégmázat képez. Elmagyarázzuk a két hideg réteg és a meleg köztes szerepét, és mit jelent a gyenge riasztás.
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Következő cikkek
Olvass tovább
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat