AI-hangklón csalás: a Fideuram bankvezetője 95 millió eurót utalt el a csalóknak – így védekezhetsz

Egy hamis WhatsApp-üzenet, egy mesterséges intelligenciával klónozott hang és néhány e-mail kellett ahhoz, hogy a Fideuram nevű olasz privátbank akkori elnöke mintegy 95 millió euró átutalását indítsa el külföldi számlákra. Az eset idén februárban történt, a nyilvánosság pedig csak szeptember végén, a Corriere della Sera és a Reuters cikkeiből ismerte meg; magyarul a 24.hu írt róla október 27-én. Nem friss hír tehát, de jó lecke, mert a csalók ugyanezt a forgatókönyvet használják egy nagymama vagy egy kisvállalkozás könyvelője ellen is: sürgetnek, titoktartást kérnek, és egy ismerősnek hitt hangon szólalnak meg. Megnézzük, hogyan épült fel az átverés, és mit tehetsz, hogy veled ne történhessen meg.

Mi történt a Fideuramnál?

A Fideuram az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport magánbanki ága. A Reuters két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy a bank akkori elnöke, Paolo Molesini februárban WhatsApp-üzenetet kapott, amely látszólag Carlo Messinától, az Intesa Sanpaolo vezérigazgatójától érkezett. Az üzenet sürgős segítséget kért egy külföldi ügylethez.

Az Il Post összefoglalója szerint a hamis Messina arra is hivatkozott, hogy technikai gondok miatt az anyabank nem tud közvetlenül eljárni. A kérés így hihetőnek tűnt: a Fideuram a csoport tagja, és a lap szerint a nagyjából 100 millió eurós összeg sok ugyan, de az ilyen ügyleteknél nem szokatlan, egy 452,3 milliárd eurónyi vagyont kezelő banknak pedig belefér.

Ezután jött egy telefonhívás. A hívó egy ismert nemzetközi ügyvédi iroda, az A&O Shearman olasz vezetőjének, Paolo Nastasinak adta ki magát, akit Molesini személyesen is ismert. Az Il Post a Corriere rekonstrukciójára hivatkozva azt írja, hogy a csalók mesterséges intelligenciával utánozták Nastasi hangját. A hívás után az ügyvédi irodától érkezőnek látszó e-mailekben megjöttek a cégadatok és a számlaszámok is. Molesini ezután kérte a pénzügyi vezetőt, hogy indítsa el az átutalásokat, a Reuters szerint főként kínai és hongkongi számlákra.

Fontos különbség: ebben az ügyben a források szerint nem volt hamis videóhívás. A csalók üzenettel, klónozott hanggal és e-maillel dolgoztak.

Ezt is olvasd el: Visszaszereznék az elcsalt pénzed, ha előre fizetsz? Így működik a hatóság nevében hívó helyreállítási csalás

Mennyi pénz tűnt el, és mennyit sikerült visszaszerezni?

A Reuters szerint a csalók 95 millió eurót csaltak ki, ami a hírügynökség átváltásával 108 millió dollár. A Fideuram hamar észlelte a szabálytalanságokat. A kínai, a portugál és az olasz hatóságok együttműködésével mintegy 53 millió eurót szereztek vissza. A Reuters forrásai szerint körülbelül 36 millió euró továbbra is hiányzik; az Il Post szerint ezt a pénzt valószínűleg már bitcoinra váltották. A lap azt is írja, hogy egy kínai bank azonnal visszautalt 40 millió eurót. A 24.hu átszámítása szerint a teljes összeg közel 35 milliárd forint volt.

A Reuters szerint sem Molesini, sem a bank más vezetője ellen nem folyik eljárás. A milánói ügyészség egy Európán kívül élő külföldi állampolgárt gyanúsít számítógépes csalással. Molesini márciusban, személyes okokra hivatkozva mondott le az elnöki posztról.

Miért működött az átverés?

Az Il Post szerint ez egy tipikus „vezérigazgató-csalás” (CEO fraud), amelyben a bűnözők egy felsővezetőnek adják ki magukat, hogy rávegyenek valakit egy pénzmozgás jóváhagyására. A trükk nem a technikán múlt, hanem azon, hogy több elem erősítette egymást:

• Tekintély: az üzenet a csoport vezérigazgatójától látszott jönni.
• Hihető történet: a kérés illett a bank szokásos ügyleteihez.
• Sürgetés és titoktartás: gyorsan kellett dönteni egy „bizalmas” ügyletről.
• Látszólagos megerősítés: a telefon és az e-mail mintha egy második, független szereplőtől érkezett volna, pedig mindhárom csatornát a csalók kezelték.

A hangklónozáshoz nem kell különleges hozzáférés. Az Il Post szerint akinek a hangja sok interjúban, konferencián vagy céges videóban hallható, attól könnyű elég hanganyagot gyűjteni. A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet magyar nyelvű OUCH-hírlevele ugyanezt írja: a támadók podcastokból vagy YouTube-videókból is lemásolhatják valakinek a hangját, majd vezetőként vagy bajba jutott családtagként telefonálhatnak.

Otthon is működik ugyanez

A mi szintünkön a vezérigazgató helyén egy családtag áll. Ismerős hang telefonál, baj történt, azonnal pénz kell, és „ne szólj senkinek”. Az MNB oldalán magyarul is elérhető, az európai pénzügyi felügyeletek által kiadott tájékoztató a figyelmeztető jelek között említi a pénzre vonatkozó sürgős kérést, akkor is, ha valaki családtagnak vagy barátnak adja ki magát. Arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciával készült beszéd nagyon természetesnek tűnhet. Arról, hogyan jöhetnek az ilyen hívások a családon belül, korábban itt írtunk részletesen.

A legegyszerűbb védekezés egy előre megbeszélt jelszó. Az MNB-n közzétett tájékoztató és az NKI hírlevele is azt javasolja, hogy a család állapodjon meg egy titkos szóban vagy mondatban. Ha valaki ismerős hangon sürgősen pénzt kér, ezzel lehet ellenőrizni.

A munkahelyen erre figyelj

Az MNB a munkahelyi csalások között külön típusként tartja számon a hamis vezetői utasítást e-mailben vagy telefonon. Gyanús, ha egy kérés szokatlan összegről vagy új, külföldi számlaszámról szól, ha „bizalmas ügyletnek” nevezik, és ha a megszokott jóváhagyási rendet meg kellene kerülni. Ha cégnél dolgozol, érdemes előre rögzíteni, hogy egyetlen hívás vagy üzenet alapján senki nem indít utalást, és új számlaszámot csak külön, ismert elérhetőségen ellenőrizve lehet elfogadni.

Ezt is olvasd el: Virtuális kártyával vásárolnál online? A fogyasztóvédelmi hatóság tanácsai: alszámla, alacsony limit, azonnali értesítés

Mit tegyél, ha gyanús a hívás?

Az MNB, az NKI és az MNB-n közzétett uniós tájékoztató tanácsai alapján:

• Bontsd a vonalat. Az NKI szerint a csalók megfélemlítéssel és sürgetéssel dolgoznak; ilyenkor tedd le a telefont.
• Hívd vissza ismert számon. Az MNB szerint a szervezet számát magad keresd meg, ne a hívó által megadottat használd, és a kijelzett szám sem garancia.
• Soha ne utalj egy telefonos kérés miatt. Az MNB ezt szó szerint így fogalmazza meg.
• Ellenőrizz más csatornán. Az NKI hírlevele szerint ha egy hívás vagy üzenet hamis lehet, a másik felet egy másik csatornán keresd.
• Ne adj ki kódot, és ne telepíts semmit. A hamis banki hívók gyakran távelérési programot telepíttetnek; ennek a trükknek itt jártunk utána.

Ha már megtörtént a baj, gyorsan kell lépni. Az MNB oldalán elérhető tájékoztató szerint azonnal értesítsd a bankodat a hivatalos csatornáin, hogy megpróbálhassák befagyasztani vagy visszafordítani a tranzakciót, és tegyél feljelentést a rendőrségen. A Fideuram esete azt mutatja, hogy a gyors riasztás számít: a Reuters szerint a pénz több mint fele így került vissza.

Gyakori kérdések

Mi az a hangklónozás?

Olyan mesterségesintelligencia-eljárás, amely valakinek a felvételeiből megtanulja a hangját, majd ezen a hangon tetszőleges szöveget mond ki. Az NKI hírlevele szerint a csalók ehhez nyilvános hangfelvételeket, például podcastokat vagy YouTube-videókat is használhatnak.

Fel lehet ismerni fülre a klónozott hangot?

Nem érdemes erre építeni. Az MNB-n közzétett tájékoztató szerint a természetellenes, egysíkú hanghordozás árulkodó lehet, de a gépi beszéd nagyon természetesnek is hangozhat. Az NKI azt javasolja, hogy a technikai hibák keresése helyett a helyzetre figyelj: sürgős, váratlan, titkos-e a kérés.

Mennyi pénzt vesztett végül a Fideuram?

A Reuters forrásai szerint a 95 millió euróból mintegy 53 millió eurót visszaszereztek, így körülbelül 36 millió euró hiányzik.

Mit tegyek, ha már elutaltam a pénzt?

Azonnal hívd a bankodat a hivatalos számán, kérd a tranzakció leállítását, és tegyél feljelentést. Az MNB-n közzétett tájékoztató arra is figyelmeztet, hogy utána jelentkezhetnek „pénzvisszaszerző” csalók, akik díj fejében ígérik vissza a pénzt; ez gyakran újabb átverés.

Források

• 24.hu: Bankvezetőt vertek át a csalók
• Reuters (Euronext): AI messaging scam costs Italy's top bank Intesa millions
• Il Post: La truffa da 36 milioni alla banca Fideuram
• MNB: Online pénzügyi csalások és átverések a mesterséges intelligencia világában
• MNB: Vishing – hamis banki hívások
• NKI: OUCH-hírlevél a deepfake-ről
• NKI: ECSM 2026 – Elvitte a cica a nyelved?