Mi az a képernyőmegosztós csalás? Így próbálnak AnyDesket telepíttetni a hamis „banki” hívók
A hamis banki ügyintéző sürget, majd arra kér, hogy telepíts egy távoli elérést biztosító programot. Ha megteszed, átveheti az irányítást a netbankod felett. Elmagyarázzuk a módszert, az MNB szabályait, és hogy mit tegyél, ha már megtörtént.
Csörög a telefon, a vonal túlsó végén valaki a bankod nevében beszél, gyanús tranzakcióról vagy csalásgyanúról tájékoztat, és sürget, hogy azonnal lépj. A beszélgetés végén arra kér, hogy telepíts egy programot, például AnyDesket, RustDesket vagy TeamViewert, mert így tud „segíteni”. Ez a képernyőmegosztós csalás egyik jellemző forgatókönyve. Elmagyarázzuk, hogyan működik, mit mond erről a Magyar Nemzeti Bank, és mit tehetsz, ha már megtörtént.
Hogyan zajlik a csalás?
A Magyar Nemzeti Bank a hamis banki hívásokat vishingnek nevezi. Az elnevezés az MNB magyarázata szerint az angol „voice” és „phishing”, vagyis hang és adathalászat szavak kombinációja. A jegybank leírása szerint a csaló ilyenkor megpróbálja elhitetni a hívottal, hogy ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, aki egy tranzakció során fellépett hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál.
A képernyőmegosztós változatban a hívó arra veszi rá az áldozatot, hogy távoli elérést lehetővé tevő szoftvert telepítsen a telefonjára vagy a számítógépére. Az Esti Hírlap és az Erste Bank figyelmeztetései szerint ilyen célra az AnyDesk, a RustDesk vagy a TeamViewer programot használják a csalók. A források szerint ha a csaló a program révén hozzáfér a készülékhez, átveheti az irányítást a netbank felett.
Az MNB arra is figyelmeztet, hogy a csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak álcázva próbálják rávenni az áldozatot egy visszaéléshez használható program telepítésére.
Mekkora a baj?
Az Erste Bank október 17-i sajtóközleménye szerint a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel támadnak. A bank közlése szerint 2026 első félévében az Erste-ügyfeleket érintő csalási kísérletek nagyjából 80 százalékát sikerült megállítani, ezzel a bank szerint közel 6 milliárd forintot mentettek meg az ügyfeleiknek.
Ezt is olvasd el: A Google elemzője belülről figyelte a TeamPCP hackercsoportot
Ez az adat egyetlen bankra és egy félévre vonatkozik. Az, hogy az összes hazai banknál hány ilyen kísérlet történt, a forrásokból nem derül ki.
Amit a bank soha nem kér
Az MNB ügyféltájékoztatója egyértelmű: a bankok soha nem kérik el a betéti vagy hitelkártya PIN-kódját, a CVV-kódot, az online banki jelszót, sem az egyszer használható, második hitelesítési kódot. A jegybank azt is kiemeli, hogy mások kérésére soha ne telepíts programot a számítógépedre vagy a telefonodra, és telefonon érkező kérésre soha ne utalj pénzt, mert egy bank sosem kér ilyet.
Ha a hívó bármelyiket kéri, az önmagában elég ok arra, hogy gyanakodj.
A figyelmeztető jelek
- A hívó sürget, azonnali cselekvést vár. Az MNB szerint minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb.
- A hívó programtelepítést kér, például távoli segítségnyújtás vagy vírusvédelem címén.
- A hívó kódot, jelszót vagy kártyaadatot kér.
- A hívó ismeri néhány adatodat. Az MNB szerint a csalók ezeket az interneten, például közösségimédia-profilokból könnyen megszerezhetik, így ez önmagában nem bizonyítja, hogy valóban a bank keres.
- A kijelzőn a bank valódi száma látszik. Az MNB szerint ez sem garancia, mert a hívószám hamisítható.
Mit tegyél, ha ilyen hívást kapsz?
A legfontosabb lépés egyszerű: tedd le a telefont. Az MNB tanácsa szerint gyanús hívás esetén ne adj meg személyes adatot, és szakítsd meg a beszélgetést.
Ezután hívd vissza a bankodat a hivatalos számán, amelyet az MNB javaslata szerint a bank weboldalán vagy online kereséssel keress meg. Az MNB kifejezetten figyelmeztet, hogy az ellenőrzéshez ne a hívó által megadott telefonszámot használd, mert az hamis lehet, vagy kifejezetten a csaláshoz hozhatták létre.
Ha a hívást hitelesnek gondolod, a jegybank azt javasolja, hogy kérj keresztazonosítást. Ennek során a feltett kérdésekre, például az anyja születési nevére, a válasz egyik felét a banki ügyintéző, a másik felét te adod meg.
Az MNB azt is kéri, hogy a csalási szándékú hívásokat azonnal jelentsd a bankodnak, akkor is, ha nem dőltél be nekik.
Mit tegyél, ha már megtörtént?
Ha már telepítettél egy távoli elérést biztosító programot, vagy megadtál kódot, jelszót, ne várj. A legfontosabb az MNB tanácsa szerint, hogy azonnal jelezd a bankodnak, a hivatalos ügyfélszolgálati számon.
- Szakítsd meg a kapcsolatot a hívóval, és ne engedd vissza a géped vagy a telefonod közelébe.
- Hívd fel a bankodat a hivatalos számán, és mondd el pontosan, mi történt.
- Kérd a banktól a kártyád és a netbank-hozzáférésed letiltását vagy felfüggesztését, amíg a helyzet tisztázódik.
- Távolítsd el a telepített távoli elérést biztosító programot, és változtasd meg a netbankos jelszavadat.
- Jegyezd fel a hívás idejét, a kijelzett számot és mindazt, amit a hívó mondott, mert ezek a bank vizsgálatához fontosak lehetnek.
Miért működik ez a módszer?
Az Erste közleményének címe szerint a védekezéshez folyamatosan tanulni kell, mert a csalók módszerei egyre kifinomultabbak. A képernyőmegosztós változatban az áldozat maga telepíti a programot, a hívó csak rábeszéli erre. Az MNB tanácsai ezért arra épülnek, hogy a sürgetésre lassítással, a hívásra visszahívással, a telepítési kérésre pedig elutasítással reagálj.
Rokon trükkök az MNB listáján
A jegybank fogyasztóvédelmi oldala a hamis banki hívások mellett több olyan csalástípust is külön ismertet, amely a képernyőmegosztós módszerrel együtt vagy annak részeként is előfordulhat. Ezekről érdemes legalább a nevük szintjén tudni:
- Hívószám-hamisítás, angolul spoofing: a kijelzőn egy valódinak tűnő, akár a bank saját száma jelenik meg.
- Hamis banki SMS-ek, angolul smishing: a bank nevében érkező, valójában csalóktól származó üzenetek.
- Rosszindulatú kód telepítése a készülékre: amikor az áldozatot programok letöltésére veszik rá.
- Hamis tranzakciók jóváhagyása: amikor az áldozat maga hagy jóvá egy olyan műveletet, amelyet a csaló indított.
- Wangiri, vagyis visszahívásos telefonos csalás.
Az MNB mindegyik típushoz külön ismertetőt készített a honlapján, ezek a cikk végén linkelt vishing-oldalról is elérhetők.
Gyakori kérdések
Telepíttethet velem programot a bankom telefonon? Az MNB szerint mások kérésére soha ne telepíts programot a telefonodra vagy a számítógépedre.
Ha a bank száma látszik a kijelzőn, megbízhatok a hívásban? Nem, az MNB szerint ez sem garancia, mert a hívószám hamisítható.
Kérhet tőlem a bank SMS-ben kapott kódot? Az MNB szerint a bankok sosem kérik el az egyszer használható hitelesítési kódot.
Kinek jelentsem a gyanús hívást? Az MNB szerint azonnal a bankodnak.
Mit jelent, ha a hívó ismeri a nevemet és a címemet? Az MNB szerint semmit: a csalók az ilyen alapadatokat az interneten, például közösségimédia-profilokból is megszerezhetik, ezért ettől még nem bízhatsz meg a hívóban.
Mi az a keresztazonosítás? Az MNB leírása szerint olyan ellenőrzés, amelyben egy kérdésre adott válasz egyik felét a banki ügyintéző, a másikat az ügyfél mondja ki.
Források
Következő cikkek
Olvass tovább
A Google Mandiant egységének egyik beépült elemzője márciustól belülről figyelte a TeamPCP hackercsoportot. Az így szerzett információkkal ellopott hozzáféréseket vonattak vissza, és egy biztonsági rés javítását is elérték.
A TASK#STOMP nevű, PowerShellre épülő kártevő a kutatók szerint üzleti dokumentumokat, vágólapadatokat és Wi‑Fi-jelszavakat is gyűjthet. A fertőzési út nem ismert pontosan, de néhány alapvető ellenőrzés és óvatos lépés sokat számíthat.
Hamis orvosi ajánlások, deepfake videók és csodafogyást ígérő termékek terjednek online. Mutatjuk, milyen jelekre figyelj, mielőtt adatot vagy pénzt adnál meg.
Egyre több csaló hirdetés használ ismert emberek arcát vagy hangját AI-val manipulált videókban. A cél legtöbbször ugyanaz: kattintás, adat, pénz vagy kamu befektetés.
Az AI-hangutánzás miatt egyre nehezebb lehet eldönteni, valóban rokonunk vagy ismerősünk hív-e bajban. A családi jelszó és a visszahívás ma már egyszerű, de fontos védelem lehet.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat