Egy friss tech részlet, ami a mindennapi használatban is számíthat

A Csendes-óceán egyenlítői térségében az El Niño központi hőmérsékleti eltérése elérte a 3,05 Celsius-fokot a Guardian által idézett adatok szerint. Ez meghaladja a 2015 novemberének végén mért 3,02 fokot, amely addig a modern, mintegy 150 éves adatsor legmagasabb értéke volt. A szám nem a tenger tényleges hőmérsékletét jelöli, hanem azt, mennyivel volt melegebb az adott óceáni térség a 1991–2020-as átlagánál.

Ez azért fontos, mert az El Niño nem egyszerűen helyi óceáni melegedés. A légkör és az óceán kölcsönhatásán keresztül távoli térségek csapadékát, hőhullámait, aszályait és viharait is befolyásolhatja. A konkrét következményeket azonban nem egyetlen értékből lehet megmondani: régiónként eltérnek, és a már eleve melegebb globális klíma is módosíthatja a korábbi mintázatokat.

Mit mér a 3,05 fokos adat?

Az El Niño akkor alakul ki, amikor a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részének felszíni vize tartósan melegebb a megszokottnál. A meteorológusok többféle mutatóval követik ezt. A cikkben szereplő 3,05 fokos eltérést a 1991–2020-as átlaghoz viszonyították, ezért ez közvetlenül összevethető a korábbi, ugyanilyen módon számolt rekorddal.

A gyakran használt ONI, vagyis Niño3.4 index más megközelítést alkalmaz: 30 éves, gördülő átlagot vesz alapul. Ennek az az előnye, hogy a hosszabb távú, emberi eredetű globális felmelegedés hatását is beépíti a viszonyításba. A forrás szerint ez a mutató is éppen csak elmaradt a 2015-ös rekordtól: egy századfok választotta el tőle.

Már 0,5 fokos pozitív eltérés is El Niñónak számít. A 2 fok feletti értéket hivatalosan „nagyon erős” El Niñónak nevezik; a köznyelvben erre használják a szuper El Niño elnevezést is. Ez a besorolás a jelenség óceáni intenzitásáról szól, nem arról, hogy minden országban egyformán súlyos hatás várható.

A csúcs még később jöhet

Zeke Hausfather klímatudós 14 modell átlagát értékelve 4,0 fokos tetőzést valószínűsített novemberre és decemberre. Ez előrejelzés, nem mért adat, ezért a későbbi megfigyelések eltérhetnek tőle. A modellek átlagának jelentősége éppen az, hogy nem egyetlen számítás eredményére épül, de ettől még a bizonytalanság nem tűnik el.

Hausfather elemzése szerint a mostani esemény mérete legalább ezeréves léptékben is rendkívüli lehet. Ezt korallok, évgyűrűk és történeti dokumentumok elemzéséből származó, régebbi El Niño-eseményekre utaló adatok támaszthatják alá. Az ilyen hosszú távú összevetések értékesek, de a múltbeli klíma jelzései nem ugyanolyan közvetlen mérések, mint a mai műholdas és óceáni adatsorok.

Miért számít a már felmelegedett kiindulópont?

Friederike Otto, az Imperial College London kutatója szerint az El Niño a klímarendszer energiájának jelentős átrendeződése, amely most egy emberi tevékenység által már felmelegített rendszerben zajlik. Ez azt jelenti, hogy a jelenség természetes ingadozása magasabb hőmérsékleti alapról indul, mint korábbi évtizedekben.

Az El Niño nem azonos a klímaváltozással, és nem is helyettesíti annak magyarázatát. Időszakosan erősítheti a globális hőmérsékleteket, miközben a fosszilis tüzelőanyagok használatából eredő felmelegedés hosszabb távon emeli az átlagos hőmérsékleti szintet. A két hatás együtt növelheti annak esélyét, hogy egyes helyeken szokatlanul erős hőség, vízhiány vagy heves csapadék alakuljon ki.

A forrásban idézett kutatók ezért nem csupán a hőmérsékleti rekordot tartják figyelemre méltónak. A lényeg az, hogy egy erős természetes éghajlati jelenség olyan légkörben fejti ki hatását, amely már több hőt és nedvességet képes tárolni. Hogy ez pontosan hol és milyen mértékben jelent majd eltérést a megszokottól, azt az adott térség időjárási rendszerei döntik el.

Az első hatások már több térségben megjelentek

A Guardian beszámolója Indonéziában forró, száraz időhöz, rekordméretű erdőtüzekhez és veszélyes légszennyezettséghez kapcsolja a jelenséget. Indiában a létfontosságú monszunesők visszaeséséről ír. Közép-Amerikában és a Karib-térségben az aszály terméskiesésekkel járt, a Panama-csatorna alacsony vízállása pedig lassította a kereskedelmet.

A Világélelmezési Program augusztusi értékelése szerint az El Niño hatásai mintegy 50 millió embert sodorhatnak akut éhezésbe, és az árak emelkedését is előidézhetik. Ez kockázati előrejelzés, nem annak állítása, hogy minden érintett ember helyzete már bekövetkezett vagy azonos súlyosságú.

Másutt épp az ellenkező probléma kerülhet előtérbe. Peru és Chile egyes részein már heves esőzések és áradások jelentkeztek, Machu Picchu megközelítése is zavart szenvedett. Afrika szarván a nagyobb esőzések jelenthetnek veszélyt, az Egyesült Államok déli részén pedig a téli időszakban számítanak erős csapadékra. A Csendes-óceán térségében intenzívebb tájfunok várhatók, miközben az El Niño általában visszafogja az atlanti hurrikánok kialakulását.

Az előrejelzés szerepe most különösen fontos

A jelenség ismert, tipikus hatásai nem jelentenek biztos forgatókönyvet. A kutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés erősítő hatása eltolhatja a korábban tapasztalt mintázatokat, ami megnehezíti a felkészülést. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete ezért saját közlése szerint ötvenéves történetének legnagyobb mozgósítását indította, hogy támogassa a nemzeti meteorológiai szolgálatok életvédelmi célú előrejelzéseit.

A 3,05 fokos rekord tehát nem önmagában mondja meg, milyen idő lesz egy adott országban. Inkább arra figyelmeztet, hogy a következő hónapokban különösen fontosak lehetnek a helyi, hivatalos időjárási és katasztrófavédelmi riasztások: ezek fordítják le az óceáni folyamatokból fakadó kockázatot konkrét térségekre és időszakokra.