Hatodik törpebolygó lehet? 600–1500 km-es jeges égitestet talált a Rubin-obszervatórium a Plútón túl
A Vera C. Rubin Obszervatórium a Plútónál távolabb talált egy nagy, fényes égitestet, a 2026 ED138-at. Törpebolygó-jelölt, de a Nemzetközi Csillagászati Unió nem ismerte el törpebolygónak: elmondjuk, mit tudunk róla, és mi kell a megerősítéshez.
A Plútón is túl, a Naprendszer jeges peremvidékén talált egy nagy, fényes égitestet a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium. A 2026 ED138 ideiglenes jelű objektum a kutatók szerint törpebolygó-jelölt, és ha a további mérések igazolják, a hatodik hivatalosan elismert törpebolygó lehet. Ez azonban egyelőre csak lehetőség: a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) nem nyilvánította törpebolygóvá. Összefoglaljuk, mit tudunk róla, és mi kell ahhoz, hogy valóban az legyen.
Mit talált a Rubin-obszervatórium?
A Rubin Obszervatórium október 27-i közleménye szerint az égitestet a Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó Központja (Minor Planet Center, MPC) jelentette be egy elektronikus körlevélben. A felfedezést Mario Jurić, a Washingtoni Egyetem kutatója, a Rubin Naprendszer-kutatásának vezetője és Matthew Holman, a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) asztrofizikusa mutatta be a bolygókutatók éves konferenciáján.
Az égitest úgynevezett transzneptunuszi objektum, vagyis a Neptunusznál távolabb kering a Nap körül. A Rubin szerint ez az obszervatórium első törpebolygó-jelöltje, és az előzetes elemzés alapján a térségben valaha felfedezett legnagyobb és legfényesebb égitestek közé tartozhat.
Így bukkantak rá
A Rubin beszámolója szerint Holman október 13-án este futtatta végig a Rubin idei adatait egy keresőprogramon, amelyet kollégájával, Kevin Napierrel fejlesztett. A program mozgó égitestek többmilliárdnyi észlelését veti össze, és megkeresi, melyek tartoznak ugyanahhoz az objektumhoz. Holmannak azonnal feltűnt, hogy az új égitest fényessége és távolsága szokatlanul nagy méretre utal.
„Az első reakcióm izgatott hitetlenkedés volt” – idézi Holmant a Rubin közleménye. Mivel az ilyen objektumok nagyon ritkák, először azt ellenőrizte, nem hibázott-e ő vagy a program.
A kétségek eloszlatására átnézték a korábbi adatokat. Jurić további 20 észlelést talált a Rubin katalógusaiban. A Rubin Simonyi Survey távcsöve összesen 30 alkalommal, 20 különböző éjszakán rögzítette az égitestet március 4-e és július 11-e között. A pályát a Dark Energy Camera (DECam) régebbi archív felvételei is pontosították, amelyek egészen 2016-ig nyúlnak vissza. Így a kutatók több mint tíz év pályaadataival dolgozhattak.
Hol kering és mekkora lehet?
A Rubin adatai szerint a 2026 ED138 jelenleg körülbelül 46 csillagászati egységre van a Naptól. Egy csillagászati egység a Föld és a Nap átlagos távolsága. Összehasonlításként: a Plútó átlagos távolsága körülbelül 40 csillagászati egység.
A pályája majdnem 25 fokkal hajlik el a Naprendszer síkjától. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a Neptunusz gravitációja egykor kimozdíthatta eredeti pályájáról.
A méretét közvetlenül még nem mérték meg. A távolság, a fényesség és a felszín becsült fényvisszaverő képessége alapján a csapat 600 és 1500 kilométer közé teszi az átmérőjét. A hvg által idézett Mario Jurić szerint egy nagyjából 1000 kilométeres objektum felfedezése talán csak egyszer történik meg egy generációban.
Miért érdekes egy ilyen távoli égitest?
A Rubin közleménye szerint a kutatók a transzneptunuszi objektumok méretéből, összetételéből és pályájából próbálják megérteni, hogyan alakult ki a Naprendszer, hogyan vándoroltak idővel az óriásbolygók, és hogyan szóródtak szét a kisebb égitestek. A 2026 ED138 erősen megdöntött pályája miatt az úgynevezett forró klasszikus transzneptunuszi objektumok közé sorolható, vagyis olyan égitest, amelynek pályáját valószínűleg a Neptunusz zavarta meg.
A felfedezés a Rubin nagy égboltfelmérésének, a Legacy Survey of Space and Time (LSST) előkészítő időszakában készült felvételekből született. Maga a felmérés a Rubin szerint júniusban indult, és tíz évig tart.
Miért csak jelölt, és nem törpebolygó?
Ez a legfontosabb pont. Törpebolygónak az az égitest számít, amely elég nagy tömegű ahhoz, hogy a saját gravitációja gömb alakúra formálja. A Rubin szerint az ilyen méretű jeges égitestek várhatóan gömb alakúak, de ez még csak várakozás, nem mérés.
A pontos méret és a törpebolygó-jelleg igazolásához a közlemény szerint infravörös megfigyelésekre van szükség. Amíg ezek nem készülnek el, a 2026 ED138 jelölt marad. Ha igazolják, csatlakozhat az IAU által elismert öt törpebolygóhoz: a Plútóhoz, a Cereshez, az Erishez, a Haumeához és a Makemakéhoz.
Miért nem vették észre eddig?
A Rubin és az NSF közleménye szerint az égitest a Tejútrendszer síkjához közeli, csillagokkal zsúfolt égterületen bújt meg, ahol a legtöbb távcső számára elveszett a háttércsillagok milliói között. A Rubin a déli égbolt rendszeres, folyamatos figyelésével és a mozgó pontokat kiszűrő algoritmusokkal tudta kiszúrni.
Ez nem az első eredménye. Az NSF szerint a Rubin csapata áprilisban több mint 11 ezer új kisbolygó megfigyelési adatait küldte be, a Rubin szerint köztük nagyjából 380 új transzneptunuszi objektummal. Hasonló, friss égi felfedezésekről mi is írtunk: egy magyar amatőr csillagász földsúroló kisbolygót talált, az Euclid űrtávcső pedig első üstökösét fedezte fel.
Mi jön most?
A Rubin szerint a felfedezés után a világ kutatói más obszervatóriumokkal is megfigyelhetik az égitestet. Az érdeklődők az Orbitviewer nevű interaktív webes alkalmazásban háromdimenziós nézetben követhetik a pályáját.
Holman a közleményben úgy fogalmazott, hogy a Rubin tíz éven át újra és újra lefényképezi a teljes déli égboltot, így a korábbi égboltfelmérések által kihagyott területeken rejtőző hasonló égitestek is elérhetővé válnak.
Gyakori kérdések
Mi az a 2026 ED138?
A Vera C. Rubin Obszervatórium által felfedezett, a Plútónál távolabb keringő, nagy és fényes égitest. Ez az ideiglenes jele, amelyet a Kisbolygó Központ adott neki.
Új törpebolygó a 2026 ED138?
Egyelőre nem, csak törpebolygó-jelölt: a Nemzetközi Csillagászati Unió nem ismerte el törpebolygónak, ehhez további, infravörös mérésekre van szükség.
Mekkora a 2026 ED138?
A becslések szerint 600 és 1500 kilométer közötti az átmérője. A pontos méretet még nem mérték meg.
Milyen messze van a Naptól?
Jelenleg körülbelül 46 csillagászati egységre, vagyis nagyjából 46-szor olyan messze, mint a Föld. A Plútó átlagos távolsága körülbelül 40 csillagászati egység.
Hány elismert törpebolygó van most?
Öt: a Plútó, a Ceres, az Eris, a Haumea és a Makemake. Ha a 2026 ED138-at igazolják, hatodikként csatlakozhat hozzájuk.
Források
További források
- noirlab.edu (noirlab.edu)
- noirlab.edu (noirlab.edu)
Kapcsolódó cikkek
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
Következő cikkek
Olvass tovább
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
A Wigner és az ELTE kutatói a nyilvános Meshtastic rádióhálózaton váltottak kvantumkulccsal védett üzeneteket, tudomásuk szerint a világon elsőként. Mutatjuk, hogyan zajlott, és miért különleges a módszer.
Bonni kutatók laboratóriumban egy 80 éves donor vérsejtjeiből olyan idegi őssejteket hoztak létre, amelyek molekuláris kora 20 év alá esett. Ez kémcsőben vizsgált sejtmodell, nem fiatalító kezelés – elmagyarázzuk, mit jelent valójában.
Egy brazil dinoszaurusz 115 millió éves csontjában vörösvértestre emlékeztető struktúrákat és hem-nyomokat találtak a Curtin Egyetem kutatói. Szerintük ez a vér nyoma, független szakértők szerint viszont nem bizonyított, hogy vérsejtek. DNS-t ebből nem lehet kinyerni.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat