Törpebolygók a Naprendszerben: hány van, melyik az 5 hivatalos, és miért nem bolygó a Plútó?
A Nemzetközi Csillagászati Unió öt törpebolygót ismer el: a Cerest, a Plútót, a Haumeát, a Makemakét és az Erist. Elmagyarázzuk, mitől törpebolygó egy égitest, miért sorolták át a Plútót 2006-ban, és hol tart a friss 2026 ED138-jelölt.
A törpebolygók a Naprendszerben külön csoportot alkotnak, és arra a kérdésre, hogy hány van belőlük, rövid a válasz: a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) jelenleg ötöt ismer el. Ezek a Ceres, a Plútó, a Haumea, a Makemake és az Eris. Hogy mi a különbség bolygó és törpebolygó között, és miért került át a Plútó az utóbbi csoportba, azt egy 2006-os csillagászati döntés magyarázza. Összeszedtük, mit érdemes tudni a törpebolygókról.
Mi számít bolygónak, és mi törpebolygónak?
Az IAU 2006-ban, augusztus 24-én, a prágai közgyűlésén fogadta el a bolygó máig érvényes meghatározását. A határozat szerint bolygó az az égitest, amely:
- Kering: a Nap körül kering.
- Gömb alakú: elég nagy tömegű ahhoz, hogy a saját gravitációja közel gömb alakúra formálja.
- Tiszta a pályája: „kitakarította” pályája környezetét, vagyis nincsenek a közelében hasonló méretű égitestek.
A törpebolygó az első két feltételnek megfelel, a harmadiknak viszont nem: a pályája környékén más égitestek is keringenek. Ráadásul nem lehet egy másik égitest holdja. Ami egyik csoportba sem tartozik, például a legtöbb kisbolygó, üstökös és transzneptunuszi objektum, az a „Naprendszer kis égitestei” kategóriába kerül.
Ezzel a döntéssel a Naprendszerben nyolc bolygó maradt: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.
Miért nem bolygó a Plútó?
A NASA összefoglalója szerint a Plútót Clyde Tombaugh fedezte fel 1930-ban, és sokáig a Naprendszer kilencedik bolygójának tartották. Később azonban a távoli Kuiper-övben sorra találtak hozzá hasonló égitesteket. A NASA szerint különösen az Eris felfedezése indította el azt a vitát, amely végül a Plútó átsorolásához vezetett.
A Plútó gömb alakú és a Nap körül kering, de a pályája környezetét nem takarította ki, ezért a 2006-os meghatározás szerint törpebolygó. Az IAU külön határozatban rögzítette, hogy a Plútó a transzneptunuszi objektumok egy új csoportjának mintapéldája. A döntés nem volt egyhangú: az IAU közleménye szerint a Plútóról szóló határozatot 237 igen, 157 nem szavazattal és 17 tartózkodással fogadták el.
A NASA összefoglalója azt is felidézi, hogy a döntés széles körű felháborodást keltett, a tankönyveket átírták, az interneten pedig mémek sora született a „lefokozott” Plútóról.
Az öt elismert törpebolygó
A NASA a Naptól mért távolság sorrendjében így sorolja fel őket:
- Ceres: az egyetlen törpebolygó a belső Naprendszerben, a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben kering. Egykor bolygónak, majd sokáig kisbolygónak tartották. Ez volt az első törpebolygó, amelyet űrszonda, a NASA Dawn nevű szondája meglátogatott.
- Plútó: a legismertebb törpebolygó. A NASA New Horizons szondája 2015-ben, július 14-én repült el mellette, és elkészítette róla az első közeli felvételeket.
- Haumea: a Kuiper-övben kering, átlagosan 6,5 milliárd kilométerre a Naptól. Egyenlítői átmérője körülbelül 1740 kilométer. A Naprendszer egyik leggyorsabban forgó nagy égiteste, a gyors forgás miatt megnyúlt, rögbilabdára emlékeztető alakú.
- Makemake: szintén a Kuiper-övben található, átlagosan 6,8 milliárd kilométerre a Naptól, átmérője körülbelül 1430 kilométer. A Földről nézve a Plútó után a második legfényesebb égitest a Kuiper-övben, egy ismert holdja van.
- Eris: jóval a Kuiper-övön túlra is elnyúló pályán kering, átlagosan 10 milliárd kilométerre a Naptól. Egyenlítői átmérője körülbelül 2400 kilométer, így majdnem akkora, mint a Plútó. Egy ismert holdja van, a Dysnomia.
Hogyan találták meg őket?
A Ceres és a Plútó régóta ismert, a többi három viszont a 2000-es évek felfedezése. A NASA összefoglalója szerint az Erist Mike Brown, Chad Trujillo és David Rabinowitz fedezte fel, a Palomar Obszervatóriumban 2003-ban gyűjtött adatokból. A felfedezést 2005-ben, január 5-én jelentették be. A Makemakét ugyanabban az évben, márciusban találta meg egy Mike Brown vezette csapat, szintén a Palomar Obszervatóriumban. A Haumea felfedezését két kutatócsoport is magának tulajdonítja, mindkettő 2003-as és 2004-es megfigyelésekre hivatkozik.
Az IAU 2006-os közleményében az első törpebolygók között még a Ceres, a Plútó és egy 2003 UB313 ideiglenes jelű égitest szerepelt, ez utóbbi kapta később az Eris nevet. A közlemény szerint akkoriban nagyjából egy tucat égitest szerepelt az IAU törpebolygó-jelöltjeinek figyelőlistáján.
Méretben is érdemes összevetni őket a Földdel. A NASA szerint a Haumea nagyjából a Föld szélességének hetede, a Makemake a kilencede, az Eris pedig az ötöde.
Lesz még több?
Nagyon valószínű. A NASA szerint az IAU úgy véli, hogy rengeteg, akár több mint száz törpebolygó várhat még felfedezésre. Már a 2006-os IAU-közlemény is arról írt, hogy a törpebolygó-jelöltek listája folyamatosan változik, ahogy új égitesteket találnak, és jobban megismerik a meglévőket.
Erre friss példa is van. A chilei Vera C. Rubin Obszervatórium október 27-én jelentette be első törpebolygó-jelöltjét, a 2026 ED138 jelű égitestet. A Rubin közleménye szerint a Plútónál távolabb, körülbelül 46 csillagászati egységre kering a Naptól, becsült átmérője 600 és 1500 kilométer közötti.
Fontos: ez egyelőre csak jelölt, nem elismert törpebolygó. A Rubin szerint infravörös megfigyelésekkel kell még igazolni a méretét és azt, hogy valóban törpebolygó. Ha ez sikerül, hatodikként csatlakozhat az IAU által elismert ötös listához.
Ha érdekelnek a hasonló égi felfedezések, olvasd el, hogyan talált egy magyar amatőr csillagász földsúroló kisbolygót, és hogyan bukkant első üstökösére az Euclid űrtávcső.
Gyakori kérdések
Hány törpebolygó van a Naprendszerben?
Az IAU jelenleg öt törpebolygót ismer el: a Cerest, a Plútót, a Haumeát, a Makemakét és az Erist. Ennél több jelölt is van, de azokat hivatalosan még nem sorolták ebbe a csoportba.
Miért nem bolygó már a Plútó?
Mert nem felel meg a bolygó 2006-os meghatározásának harmadik feltételének: nem takarította ki pályája környezetét. Ezért az IAU törpebolygóként sorolta be.
Melyik a legközelebbi törpebolygó?
A Ceres, amely a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben kering. Ez az egyetlen törpebolygó a belső Naprendszerben.
Új törpebolygó a 2026 ED138?
Nem, egyelőre csak törpebolygó-jelölt. A Rubin Obszervatórium találta meg, és további mérésekkel kell igazolni, hogy valóban törpebolygó.
Források
Kapcsolódó cikkek
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
Következő cikkek
Olvass tovább
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
A Wigner és az ELTE kutatói a nyilvános Meshtastic rádióhálózaton váltottak kvantumkulccsal védett üzeneteket, tudomásuk szerint a világon elsőként. Mutatjuk, hogyan zajlott, és miért különleges a módszer.
Bonni kutatók laboratóriumban egy 80 éves donor vérsejtjeiből olyan idegi őssejteket hoztak létre, amelyek molekuláris kora 20 év alá esett. Ez kémcsőben vizsgált sejtmodell, nem fiatalító kezelés – elmagyarázzuk, mit jelent valójában.
Egy brazil dinoszaurusz 115 millió éves csontjában vörösvértestre emlékeztető struktúrákat és hem-nyomokat találtak a Curtin Egyetem kutatói. Szerintük ez a vér nyoma, független szakértők szerint viszont nem bizonyított, hogy vérsejtek. DNS-t ebből nem lehet kinyerni.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat