Magyar amatőr csillagász fedezte fel a földsúroló 2026 TM77 kisbolygót – mit jelent, hogy metszi a Föld pályáját?
Maróti Tamás amatőrcsillagász október 13-án fedezte fel a 2026 TM77 jelű kisbolygót, amelynek pályája keresztezi a Földét. Ez a nyolcadik felfedezése. Ütközési veszélyt egyik forrás sem említ; elmagyarázzuk, mit jelent a pályakeresztezés.
Maróti Tamás magyar amatőrcsillagász új, a Föld pályáját keresztező kisbolygót fedezett fel október 13-án éjszaka. A 2026 TM77 ideiglenes jelölést kapott égitestet a nemzetközi Kisbolygó Központ (Minor Planet Center, MPC) már másnap hivatalosan elismerte, és ez Maróti nyolcadik független kisbolygó-felfedezése. A „földsúroló” kifejezés a pálya jellegére utal, nem veszélyre: a felfedezésről beszámoló források, a csillagaszat.hu, a Portfolio és az Origo egyike sem említ ütközési kockázatot. Összeszedtük, mit tudunk a kisbolygóról, és mit jelent, hogy egy égitest pályája metszi a Földét.
Hogyan történt a felfedezés?
A csillagaszat.hu beszámolója szerint az aszteroidát Maróti Tamás a saját üzemeltetésű, G03-as MPC-kódú Capricornus Obszervatóriumban észlelte. A Kisbolygó Központ az október 14-i, MPEC 2026-T244 jelű elektronikus körlevelében ismerte el a felfedezést, és látta el a 2026 TM77 ideiglenes jelöléssel.
A felfedezés validálásába a nemzetközi csillagászati közösség 12 obszervatóriuma azonnal bekapcsolódott, és megerősítő méréseket küldött az MPC-be. A Portfolio és az Origo szerint Elek Tamás csillagász is készített megerősítő felvételt. A csillagaszat.hu szerint a mérések igazolták, hogy valós, kiszámítható pályájú égitestről van szó.
Hogy miért kell ennyi megerősítő mérés? Egyetlen éjszaka alatt egy mozgó fénypontnak csak egy rövid ívét lehet lefényképezni, ebből a pálya még nem határozható meg megbízhatóan. Ha viszont több, egymástól távoli obszervatórium is leméri a helyzetét különböző időpontokban, a pálya kiszámítható, és az is kiderül, hogy új égitestről van-e szó. Az Origo „szenzációs magyar felfedezésként” mutatta be az eredményt.
Mit tudunk a 2026 TM77-ről?
A csillagaszat.hu által közölt pályaadatok:
Ezt is olvasd el: Ónos eső: mi az, hogyan alakul ki, és miért fagy rá azonnal az útra?
- Napközelpont (perihélium): 0,995 csillagászati egység (CSE), amelyen szeptember 24-én haladt át.
- Naptávolpont (aphélium): 3,034 CSE.
- Keringési idő: az eddigi adatok szerint 2,86 év.
- Pályahajlás: 7,77 fok a Föld keringési síkjához, az ekliptikához képest.
- Fényesség a felfedezéskor: mintegy 19 magnitúdó.
- Látszólagos mozgás: 20 ívmásodperc percenként.
A csillagászati egység a Föld és a Nap átlagos távolsága. A Portfolio megfogalmazásával: a napközelpontban a kisbolygó nagyjából olyan messze volt a Naptól, mint a Föld, pályája legtávolabbi pontján pedig több mint háromszor messzebbre jut.
A 19 magnitúdós fényesség azt jelenti, hogy az égitest szabad szemmel és kis amatőrtávcsővel sem látható; ekkora halvány pontot csak nagyobb műszerrel, hosszú expozíciós felvételeken lehet észrevenni. Az, hogy egy ilyen objektum percenként 20 ívmásodpercet mozdul el az égen, a sorozatfelvételeken árulkodik arról, hogy viszonylag közeli égitestről van szó.
A csillagászati fényességskálán a nagyobb szám halványabb égitestet jelent, ezért a 19 magnitúdó nagyon gyenge fényt takar.
A kisbolygó méretéről a források nem közölnek adatot.
Mit jelent a „földsúroló” szó?
A magyar ismeretterjesztésben földsúrolónak nevezik azokat a kisbolygókat, amelyek pályája a Föld pályájának közelébe ér vagy azt keresztezi. A szó tehát a pálya geometriájára utal, nem arra, hogy az égitest „súrolná” a bolygónkat. A 2026 TM77 esetében a napközelpont, 0,995 CSE, alig valamivel kisebb, mint a Föld átlagos távolsága a Naptól, vagyis a kisbolygó szeptember végén nagyjából a Föld pályájának magasságában járt. A felfedezés ehhez képest körülbelül három héttel később történt, amikor már távolodott a Naptól.
Mit jelent, hogy Apollo típusú?
A források szerint a 2026 TM77 Apollo típusú kisbolygó. Ez a földközeli objektumok egyik legnépesebb és legfontosabb csoportja, amelynek fő jellemzője, hogy pályájuk keresztezi a Föld pályáját.
Ez a megfogalmazás könnyen ijesztőnek hangzik, de a pálya keresztezése nem jelenti azt, hogy a két égitest találkozik. A pályák térben, nem egy síkban helyezkednek el, a 2026 TM77 pályája például 7,77 fokos szöget zár be a Földével, és a két test egészen eltérő ütemben kering: a Föld egy év alatt, a kisbolygó az eddigi adatok szerint 2,86 év alatt kerüli meg a Napot. Ahhoz, hogy valódi közelség jöjjön létre, a két égitestnek egyszerre kellene ugyanott lennie. A felfedezésről szóló beszámolók egyike sem jelez ütközési veszélyt. Ha a Naprendszer további rejtélyei is érdekelnek, olvasd el a Nap koronájáról és a laborban létrehozott apró napkitörésekről szóló cikkünket is.
A frissen felfedezett kisbolygók pályáját a további mérések pontosítják. Ezért fontos, hogy a felfedezést követően több obszervatórium is megfigyelte az égitestet: minél több mérés áll rendelkezésre, annál pontosabban számolható a pályája évekre előre.
Miért nagy dolog ez egy amatőrtől?
A csillagaszat.hu szerint egy ilyen felfedezés Maróti Tamás „már-már legendás kitartását” dicséri. A szisztematikus keresőmunka során hónapokon át minden tiszta éjszakát észleléssel kell tölteni, és el kell viselni, hogy képek ezrein egyetlen új objektum sem tűnik fel.
A nehézség oka, hogy a professzionális, automatizált égboltfelmérő programok a portál szavaival szinte teljesen „lelegelik” a látható égboltot. A Portfolio is kiemeli, hogy a felfedezés emiatt számít komoly szakmai bravúrnak: a nagy programok ma már a látható égbolt szinte egészét lefedik, így alig marad terep az egyéni megfigyelőknek.
Maróti Tamás ezzel nyolcadik független felfedezését jegyzi. A csillagaszat.hu cikkét kísérő, 2025 nyarán készült fotón Maróti Kiss Bence és Molnár Péter társaságában látható a Capricornus Obszervatóriumban.
Hogyan kap nevet egy kisbolygó?
A 2026 TM77 ideiglenes jelölés: az év mellett a betűk és számok a felfedezés időszakát és sorrendjét kódolják. Állandó számot és nevet egy kisbolygó általában akkor kaphat, amikor pályáját több megfigyelés alapján már kellően pontosan ismerik; a névjavaslat joga ilyenkor a felfedezőt illeti. Hogy a 2026 TM77 mikor jut el idáig, és Maróti milyen nevet javasol majd, arról a források nem írnak.
Ha a felfedezések és az űrkutatás friss eredményei érdekelnek, olvasd el azt is, hogyan talált üstököst a sötét anyagot kutató Euclid űrtávcső.
Gyakori kérdések
Veszélyes a Földre a 2026 TM77?
A felfedezésről beszámoló források egyike sem említ ütközési veszélyt. Az, hogy a pályája keresztezi a Földét, a kisbolygótípus jellemzője, nem jelenti azt, hogy a két égitest találkozni fog.
Láthatom a kisbolygót a saját távcsövemmel?
Nagy valószínűséggel nem. A felfedezéskor mintegy 19 magnitúdós volt, ami szabad szemmel és kis amatőrtávcsővel nem érzékelhető, csak nagyobb műszerrel, felvételeken.
Mi az a Kisbolygó Központ?
A Minor Planet Center a kisbolygók és üstökösök megfigyeléseit gyűjtő nemzetközi központ. Ez ismeri el hivatalosan az új felfedezéseket, és adja ki az ideiglenes jelöléseket, ahogy most a 2026 TM77 esetében is.
Hányadik felfedezése ez Maróti Tamásnak?
A csillagaszat.hu, a Portfolio és az Origo szerint a nyolcadik.
Források
Kapcsolódó cikkek
A celldömölki Ság-hegy felkerült a Nemzetközi Földtudományi Unió földtani örökségi listájára. Az MTA szerint a lista most háromszáz helyszínt tartalmaz. Itt próbálták ki először terepen Eötvös ingáját, 1891-ben.
Az ónos eső túlhűlt vízcsepp, amely a fagypont alatti úton szétterül és azonnal jégmázat képez. Elmagyarázzuk a két hideg réteg és a meleg köztes szerepét, és mit jelent a gyenge riasztás.
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Következő cikkek
Olvass tovább
A celldömölki Ság-hegy felkerült a Nemzetközi Földtudományi Unió földtani örökségi listájára. Az MTA szerint a lista most háromszáz helyszínt tartalmaz. Itt próbálták ki először terepen Eötvös ingáját, 1891-ben.
Az ónos eső túlhűlt vízcsepp, amely a fagypont alatti úton szétterül és azonnal jégmázat képez. Elmagyarázzuk a két hideg réteg és a meleg köztes szerepét, és mit jelent a gyenge riasztás.
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
A Wigner és az ELTE kutatói a nyilvános Meshtastic rádióhálózaton váltottak kvantumkulccsal védett üzeneteket, tudomásuk szerint a világon elsőként. Mutatjuk, hogyan zajlott, és miért különleges a módszer.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat