Mentális nehézségek a fiataloknál: a „túlérzékenység” helyett támogatást sürgetnek

Valóban nőtt a gyermekek és fiatalok mentális megterheltsége – ezt mondta a BBC-nek Peter Fonagy professzor, a mentális egészséggel, ADHD-val és autizmussal foglalkozó független felülvizsgálat vezetője. Szerinte félrevezető az a minősítés, amely egyszerűen „túlérzékenynek” bélyegzi a mai fiatalokat.

A kérdés azért fontos, mert a vita nem csupán szavakról szól. Ha a szorongást, a lehangoltságot vagy más lelki nehézséget puszta generációs gyengeségként kezelnek, könnyen háttérbe szorulhat az, hogy az érintetteknek milyen segítségre lenne szükségük.

Milyen problémákat említett a felülvizsgálat vezetője?

Fonagy a BBC-nek adott nyilatkozatában a szorongást, a depressziót, az önsértést és az étkezési zavarokat nevezte a gyermekek és fiatalok körében leggyakrabban előforduló mentális egészségi nehézségeknek. A forrás nem közöl arányokat, esetszámokat vagy azt, hogy a növekedést milyen konkrét adatsorok alapján mérték.

Ezért ebből a beszámolóból nem lehet megmondani, hogy egy-egy probléma mennyire gyakori, mely korosztályokat érinti a legerősebben, illetve milyen okok állnak a változás mögött. Annyi állítható biztosan, hogy a felülvizsgálat vezetője valós emelkedésről beszélt, nem pedig kizárólag a diagnózisok gyakoribb használatáról.

Miért került elő az ADHD és az autizmus kérdése?

A független vizsgálatot kilenc hónappal korábban Wes Streeting rendelte el. Erre azt követően került sor, hogy az akkori egészségügyi miniszter egy interjúban azt állította: a fiatalokat túldiagnosztizálják, és ezzel mintha „leírnák” őket.

Az ADHD a figyelem, az aktivitás és az impulzusok szabályozásával kapcsolatos állapot megnevezése. Az autizmus pedig idegrendszeri fejlődési sajátosságok széles körét foglaló kifejezés. A BBC rövid beszámolója nem tartalmazza a felülvizsgálat módszertanát, teljes következtetéseit vagy az esetleges szakpolitikai javaslatokat, így ezekről nem lehet részletes következtetést levonni.

A diagnózisról szóló vita nem azonos a segítség szükségességével

A diagnózisok számáról folytatott vita és a fiatalok által átélt nehézségek kérdése összefügghet, de nem ugyanaz. Egy diagnózis egészségügyi szakemberek által végzett értékelés eredménye lehet; a lelki megterheltség pedig akkor is komoly figyelmet érdemelhet, ha valaki nem kap diagnózist.

Fonagy nyilatkozata alapján a felülvizsgálat egyik lényeges üzenete az, hogy nem célszerű egy teljes korosztály tapasztalatait gúnyos címkével elintézni. Ez nem jelenti azt, hogy minden nehézség mögött ugyanaz állna, vagy hogy minden esetben azonos támogatás volna megfelelő. A pontos helyzet feltárásához egyéni, szakmai értékelés szükséges.

A fiatalok több támogatást kérnek

Catherine Burns, a BBC újságírója mentális egészségi nagykövetként megszólaló fiatalokkal beszélgetett. Ők egyetértettek a jelentés megállapításaival, és a mentális egészséget segítő szolgáltatások bővítését sürgették.

A beszámoló nem részletezi, pontosan milyen ellátásokra, milyen formában vagy mekkora kapacitásban lenne szükség. Mégis világosan kirajzolódik belőle a feszültség: a fiatalok lelki nehézségeinek megítélésében a címkézés helyett a meghallgatás, a körültekintő vizsgálat és az elérhető támogatás kérdése került előtérbe.