Az EY szerint december 2-án lejár az AI-türelmi idő: így kell jelölni a mesterségesen készült képeket és videókat
A rendelet 50-es cikke 2026 augusztus 2-a óta előírja, hogy a szintetikus hangot, képet, videót vagy szöveget előállító rendszerek kimenetét gépileg olvashatóan jelölni kell. Az EY Magyarország szerint a korábban már piacon lévő eszközök türelmi ideje december 2-án jár le; ezt a dátumot a hivatalos cikkszövegben nem találtuk, ezért az EY állításaként közöljük.
Az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendeletének átláthatósági szabályai 2026 augusztus 2-a óta alkalmazandók: ezt a rendelet 50-es cikke mondja ki, a hatálybalépés időpontját pedig a 113-as cikkhez kötve közli a rendelet szövegét bemutató artificialintelligenceact.eu oldal. A szolgáltatóknak a szintetikus hangot, képet, videót vagy szöveget előállító rendszereknél gépileg olvasható módon, észlelhetően meg kell jelölniük, hogy a kimenet mesterségesen készült vagy módosított. Az EY Magyarország novemberi közleménye, amelyet a hvg.hu november 15-i cikke is ismertet, azt írja, hogy a már 2026 augusztus 2-a előtt az uniós piacon elérhető rendszerek négy hónapos türelmi időt kaptak, és ez a türelmi idő december 2-án jár le. Ezt a határidőt a hivatalos 50-es cikk szövegében nem találtuk, ezért itt az EY, és az erre épülő hvg, állításaként, feltételesen közöljük, nem a rendelet saját, szó szerinti szabályaként.
Mit jelent a jelölés a gyakorlatban? A rendelet 50-es cikkének második bekezdése szerint a technikai megoldásnak hatékonynak, együttműködőnek, robusztusnak és megbízhatónak kell lennie, amennyire ez műszakilag lehetséges, figyelembe véve a tartalomtípusok sajátosságait, a bevezetés költségét és a szakma által elismert állást. Az uniós szöveg nem ír elő egyetlen kötelező technológiát. Az EY és a hvg szerint a jelölés történhet a fájlba épített eredetinformációval, metaadattal, digitális vízjellel vagy más, géppel felismerhető jellel; a lényeg, hogy a megoldás a gyakorlatban támogassa az AI-eredetű tartalom felismerését. A rendelet alól van kivétel, ha a rendszer csak kisegítő szerkesztőfunkciót lát el, vagy nem változtatja meg lényegesen a felhasználó által adott bemenetet, illetve ha a használatot bűncselekmény felderítésére, megelőzésére, nyomozására vagy üldözésére a jog felhatalmazza.
Az EY arra is figyelmeztet, hogy a megfelelés nem ér véget a jelölés elhelyezésével. A vállalatoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy az eredetre vonatkozó információ megmarad-e letöltés, tömörítés, átalakítás vagy más rendszerbe töltés után, mert egy kép átméretezése, egy videó újraformázása vagy egy fájl feltöltése eltávolíthatja az adatokat. A tanácsadó cég azt is leszögezi, hogy a decemberi határidő elsősorban a gépi felismerhetőségről szól, és nem jelenti azt, hogy minden mesterséges intelligenciával készült tartalmon nagy, látható figyelmeztetést kellene elhelyezni. Ez összhangban van a rendeletszöveg kettős logikájával: az előállítóknál a gépileg olvasható jelölés a fő szabály, a közzétevőknél viszont bizonyos esetekben külön, emberi szemnek is érthető tájékoztatás is kell.
A rendelet 50-es cikkének negyedik bekezdése a közzétevőkre, a rendelet nyelvén a felhasználókra, vonatkozik, ha a rendszer olyan képet, hangot vagy videót állít elő vagy módosít, amely deep fake-nek minősül. A rendelet meghatározása szerint ez olyan, mesterségesen készült vagy módosított kép-, hang- vagy videotartalom, amely létező személyre, tárgyra, helyre, szervezetre vagy eseményre hasonlít, és hamisan kelti a hitelesség vagy az igazságosság látszatát. Ilyen tartalomnál közölni kell, hogy az anyag mesterségesen készült vagy módosított. Művészi, alkotó, szatirikus, kitalált vagy hasonló műnél a tájékoztatásnak úgy kell megjelennie, hogy ne rontsa a mű élvezetét. A deepfake banki videóhívásokról szóló cikkünk éppen azt mutatja, miért számít, hogy egy eredetinek látszó felvételről tudni lehessen, nem a valódi intézmény készítette.
A szöveges tartalomra a rendelet szűkebb, de éles szabályt ad. Ha a mesterségesen készült vagy módosított szöveget azért teszik közzé, hogy a közvéleményt közérdekű ügyben tájékoztassák, a közzétevőnek fel kell tüntetnie a mesterséges eredetet. Ez a kötelezettség nem áll fenn, ha a tartalom emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői ellenőrzésen esett át, és egy természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget vállal a közlésért. Az EY és a hvg is azt írja, hogy az AI-val készült szövegeknél nem automatikus a látható címkézés: számít a közzététel célja, az AI szerepe, az emberi átnézés és az, hogy valaki vállal-e szerkesztői felelősséget. A tájékoztatást a rendelet ötödik bekezdése szerint világosan, megkülönböztethetően, legkésőbb az első találkozáskor kell megadni, és az akadálymentességi követelményeknek is meg kell felelnie.
Kit érint mindez Magyarországon? Az EY, Zala Mihály, az IT- és technológiai tanácsadás partnere szerint nemcsak a nagy nemzetközi platformoknak kell foglalkozniuk a szabállyal. Bármely hazai vállalkozás az érintett körbe tartozhat, ha saját neve alatt használ vagy értékesít olyan szoftvert, amely mesterséges intelligenciával állít elő tartalmat, ideértve azt is, amikor más fejlesztő megoldását építi be a saját márkaneve alatt kínált termékbe. A hvg az EY-t idézve azt írja, ugyanaz a cég az egyik tevékenységében felhasználó, a másikban szolgáltató is lehet. A december 2-i dátumot ezek a mondatok is az EY-ra vezetik vissza: a tanácsadó cég szerint a határidő előtt érdemes átnézni, milyen technológiát kínál a cég, mit használ csak saját célra, és mi történik az így készült tartalmakkal. Ez a cikk nem ad jogi tanácsot, és bírságösszeget sem közöl; a rendelet szövege, a felügyelet és a saját jogi álláspont a mérvadó.
A jelölési szabály azokra a rendszerekre is kiterjed, amelyekkel a felhasználó már találkozhat a mindennapi keresésben vagy a csevegőfelületeken. A Gemini 4 Hydrogenről szóló cikkünk és a Google AI-módról szóló írásunk azt mutatja, milyen gyorsan épül be a mesterségesen előállított szöveg és kép a megszokott felületekbe. A rendelet nem egyetlen márkát céloz, hanem a kimenet jellegét: ha a rendszer szintetikus hangot, képet, videót vagy szöveget állít elő, a szolgáltatói jelölési kötelezettség a 50-es cikk szerint már 2026 augusztus 2-a óta él a rendelet szövege alapján. Az, hogy a korábban piacon lévő eszközöknek december 2-áig tartott-e a türelmi idejük, az EY Magyarország állítása; a cikk ezt ennek megfelelően, forrással közli.
Gyakori kérdések
Tényleg december 2-án jár le a türelmi idő?
Az EY Magyarország, és az ezt ismertető hvg szerint igen: a 2026 augusztus 2-a előtt már az uniós piacon elérhető, tartalmat előállító rendszerek négy hónapos türelmi időt kaptak, és ez december 2-án jár le. A rendelet 50-es cikkének hivatalos szövegében ezt a dátumot nem találtuk, ezért a határidőt az EY állításaként, feltételesen közöljük.
Ezt is olvasd el: Nem működik az Outlook és a Teams: mit tudni a Microsoft leállásáról péntek reggel
Minden AI-tartalmon látható figyelmeztetésnek kell lennie?
Nem feltétlenül. Az EY szerint a decemberi határidő elsősorban a gépi felismerhetőségről szól, nem arról, hogy minden anyagon nagy, látható címke legyen. Látható, egyértelmű tájékoztatás a rendelet szerint például a deep fake-nek minősülő kép, hang vagy videó közzétételekor kell, a közérdekű, mesterségesen készült szövegeknél pedig akkor, ha nincs emberi szerkesztői felelősség.
Milyen technológiát kell használni a jelöléshez?
A rendelet nem ír elő egyetlen kötelező eszközt. Az EY és a hvg metaadatot, digitális vízjelet, a fájlba épített eredetinformációt vagy más, géppel felismerhető jelet említ. A lényeg a rendelet szerint az, hogy a megoldás a gyakorlatban, a műszaki lehetőségekhez képest megbízhatóan jelezze a mesterséges eredetet, és lehetőleg átalakítás után is megmaradjon.
A magyar cégeket is érinti a szabály?
Az EY szerint igen, akkor is, ha a cég más fejlesztő megoldását építi be a saját neve alatt kínált termékbe. A tanácsadó cég szerint nemcsak a nagy nemzetközi platformok tartozhatnak ide. Ez nem jogi minősítés ettől a cikttől; a saját szerepet a rendelet fogalmai és a felügyelet alapján kell megítélni.
Mióta él egyáltalán a jelölési kötelezettség?
A rendelet 50-es cikke, a 113-as cikkre hivatkozva, 2026 augusztus 2-a óta alkalmazandó a szintetikus hangot, képet, videót vagy szöveget előállító rendszerek szolgáltatóira. A december 2-i türelmi határidő ettől külön kérdés, és a cikkben az EY-ra van visszavezetve.
Források
- Article 50: Transparency Obligations for Providers and Deployers of Certain AI Systems – a rendelet 50-es cikkének szövege
- Lejár a türelmi idő: decembertől új kötelezettségek várnak egyes AI-megoldásokat szolgáltató cégekre – EY Magyarország
- Sokakat érintő uniós türelmi időszak jár le december 2-án – hvg.hu, az EY-ra hivatkozva
Kapcsolódó cikkek
A Nintendo-fiókba 2027 január 26-ától – a cég szerint ez az időpont csúszhat – már nem lehet Google- vagy Apple-fiókkal belépni. Új fiók nem kell: a meglévőhöz jelszót kell beállítani.
Az OpenAI elindította a ChatGPT Walletet, de a The Verge és a TechCrunch szerint egyelőre csak az Egyesült Államokban, Pro-előfizetőknek, amerikai kártyával érhető el. Európai vagy magyar indulásra nincs bejelentett időpont.
A Microsoft hivatalos fogyasztói állapota 2026 november 13-án 07:22-kor, magyar idő szerint még szolgáltatásromlást jelzett. Az Outlook és a Teams csütörtök óta akadozik, a cég az okot nem közölte véglegesen.
Következő cikkek
Olvass tovább
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat