Deepfake-videóhívás a „bankodtól”: 1 mondat, amiből biztosan tudod, hogy csaló hív

Ha a „bankod” videóhívásban vagy telefonon arra kér, hogy utald át a pénzed egy „biztonsági” vagy „technikai” számlára, biztosan csaló hív, akkor is, ha az arca és a hangja megszólalásig olyan, mint egy banki ügyintézőé. A KiberPajzs október 23-i figyelmeztetése szerint ilyen számla nem létezik, aki ilyet említ, az csaló. A csalók már mesterséges intelligenciával utánozzák a banki dolgozók arcát és hangját, ezért a látvány ma már nem bizonyíték. Az egyetlen biztos lépés: tedd le, és hívd vissza a bankodat a hivatalos számán.

Hogyan működik a deepfake-videóhívásos csalás?

A Magyar Nemzeti Bank és partnerei által működtetett KiberPajzs a FinTechRadar október 15-i cikkére hivatkozva arra figyelmeztet, hogy a csalók mesterséges intelligenciával utánozzák a banki ügyintézők arcát és hangját, videóhívásban vagy telefonon. A cél az, hogy az ügyfél maga indítsa el az utalást egy állítólagos biztonsági vagy technikai számlára.

A FinTechRadar leírása szerint a csaló gyakran a neveden szólít, és utal a legutóbbi tranzakcióidra is, hogy hitelesnek tűnjön. Ezután SMS-ben küldött linken felajánlja, hogy egy „kolléga” videóhívásban is megerősíti, amit mond. A hívás közben a kijelzőn a bank valódi száma is megjelenhet, mert a csalók meghamisítják a hívószámot. A cikk szerint ezért a régi tanács, hogy „ellenőrizd a hívó számát”, ma már nem elég, és a Magyar Nemzeti Bank vishingről szóló tájékoztatója is azt írja, hogy ha a kijelzett szám valóban a bank ügyfélszolgálati száma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresnek.

Miért nem téríti meg ilyenkor a bank?

A FinTechRadar szerint ezeknél a csalásoknál a bank rendszere szabályos tranzakciót lát, hiszen az utalást az ügyfél maga indítja és hagyja jóvá. Ezt nevezik az angol rövidítés alapján APP-csalásnak, vagyis jóváhagyott, csalással kicsalt utalásnak.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vishingről szóló tájékoztatója szerint a bank köteles kivizsgálni az esetet, de nem garantált, hogy sikerrel jár. A bizonyíthatóan az ügyfél által jóváhagyott, illetve súlyos gondatlanságból eredő tranzakcióknál a bank akár mentesülhet is a kártérítés alól. Ezért sokkal jobb megelőzni a bajt, mint utólag visszaszerezni a pénzt.

Ezt is olvasd el: Visszaszereznék az elcsalt pénzed, ha előre fizetsz? Így működik a hatóság nevében hívó helyreállítási csalás

Melyik mondatból ismered fel biztosan a csalót?

A KiberPajzs szerint ha valaki biztonsági vagy technikai számlát említ, és arra kér, hogy oda utald a pénzedet, biztosan csaló, mert ilyen számla nem létezik. A Magyar Nemzeti Bank és az NKI egyaránt azt írja, hogy a bank sosem kéri, hogy telefonon érkező kérésre utalj.

A rendőrség bűnmegelőzési tájékoztatója szerint a banki ügyintéző soha nem kéri el a kártyaszámot és a kódokat, mert a szükséges adatokat a rendszerében látja. Az NKI szerint ugyanígy soha nem kell megadni az internetbanki jelszót, az azonosítót vagy az SMS-ben kapott egyszer használatos kódot.

A FinTechRadar szerint a csalók jellemzően három nyomásgyakorló eszközre építenek: sürgetnek, tekintélyre hivatkoznak és titoktartást kérnek. Ha a hívás alatt azt érzed, hogy most azonnal kell döntened, nem beszélhetsz róla senkivel, és egy „hivatalos” személy utasít, az már önmagában vészjel. A Magyar Nemzeti Bank szerint minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb.

Gyakori elem az is, hogy a hívó távoli hozzáférést biztosító programot telepíttetne. Arról, hogyan próbálnak AnyDesket telepíttetni a hamis banki hívók, külön cikkben írtunk.

Mit tegyél, ha ilyen hívást kapsz?

A KiberPajzs, a FinTechRadar, az NKI és a Magyar Nemzeti Bank tanácsai alapján ezek a legfontosabb lépések:

• Tedd le: gyanús hívásnál szakítsd meg a beszélgetést, a FinTechRadar szerint a bejövő hívás soha semmit nem hitelesít.
• Hívd vissza a bankot magad: az NKI szerint a bank hivatalos weboldalán szereplő számot hívd, és érdemes ezt előre elmenteni a telefonod névjegyei közé. A hívó által megadott számot ne használd.
• Ne adj ki kódot: se kártyaadatot, se internetbanki jelszót, se SMS-ben kapott kódot.
• Ne telepíts semmit: az NKI szerint a csalók leggyakrabban AnyDesk vagy TeamViewer telepítésére próbálnak rávenni, a FinTechRadar pedig azt tanácsolja, hogy hívás közben ne oszd meg a képernyődet.
• Állíts be korlátot: a FinTechRadar szerint alacsony napi utalási limit és megbízható kedvezményezetti lista csökkentheti a kárt.
• Legyen családi jelszavad: a FinTechRadar egy előre megbeszélt családi jelszót is javasol, amelyet csak a családtagjaid ismernek.

Az NKI szerint gyanúra adhat okot az is, ha a telefonáló azt kérdezi, melyik bankban vezeted a számládat. A saját bankod ezt tudja, más pénzintézet pedig nem tud felvilágosítást adni a tranzakcióidról.

Ezt is olvasd el: Virtuális kártyával vásárolnál online? A fogyasztóvédelmi hatóság tanácsai: alszámla, alacsony limit, azonnali értesítés

A mesterséges intelligenciával klónozott hang nemcsak a magánszemélyeket veszélyezteti. Arról, hogyan utalt el egy bankvezető 95 millió eurót a hangklónozó csalóknak, és arról, hogy már a családtag hangja sem biztos bizonyíték, korábban írtunk.

Mit tegyél, ha már utaltál?

Az NKI szerint ha csalás áldozata lettél, minél hamarabb fordulj a számlavezető bankodhoz. A pénz visszaszerzésének esélyét jócskán növeli, ha a banki bejelentés után azonnal rendőrségi feljelentést is teszel. Ilyenkor minden perc számít, ezért ne várj a másnapig, és ne szégyelld a bejelentést: a csalók kifejezetten arra építenek, hogy az áldozat hallgat.

Gyakori kérdések

Létezik biztonsági számla, ahová a bank áttenné a pénzemet?

Nem. A KiberPajzs figyelmeztetése szerint ilyen számla nem létezik, aki biztonsági vagy technikai számlára utaltatna, biztosan csaló.

Ha a bank száma jelenik meg a kijelzőn, akkor biztosan a bank hív?

Nem. A FinTechRadar szerint a csalók meghamisítják a hívószámot, a Magyar Nemzeti Bank szerint pedig a bank valódi ügyfélszolgálati számának megjelenése sem garancia. Tedd le, és hívd vissza a bankot a hivatalos weboldalán szereplő számon.

Hogyan ismerhetem fel a deepfake-videót?

Erre nincs biztos módszer, ezért nem is erre kell építeni. A KiberPajzs szerint a csalók mesterséges intelligenciával az arcot és a hangot is utánozzák, ezért a látvány helyett a kérést érdemes figyelni: ha utalást, kódot vagy programtelepítést kérnek, az csalás.

Visszakapom a pénzemet, ha már utaltam?

Nem biztos. Az NKI szerint a bank köteles kivizsgálni az esetet, de az ügyfél által jóváhagyott tranzakcióknál akár mentesülhet a kártérítés alól. Azonnal szólj a bankodnak, és tegyél rendőrségi feljelentést is.

Források

• KiberPajzs: figyelmeztetés a deepfake-videóhívásos banki csalásokról
• FinTechRadar: deepfake-videóhívás a bankodtól, az AI-csalások új generációja
• Nemzeti Kibervédelmi Intézet: Tájékoztatás banki ügyintézőnek álcázott adathalász telefonhívások (vishing) kapcsán
• Magyar Nemzeti Bank: Vishing – hamis banki hívások
• Rendőrség (police.hu): bűnmegelőzési tájékoztató a telefonhívásokról és üzenetekről