⌕ P
Érdekes tények

Péntek 13: honnan ered a babona, és miért nem a templomosok miatt félünk tőle

Megjelent: 2026. 11. 13.8 perc olvasás Írta: NapiInfo szerkesztőség Frissítve: 2026. 11. 13.
Bejelentkezés után elmentheted.
Régi, olajlámpával megvilágított tanulószoba, falon számok nélküli naptárrács egyetlen piros pecséttel, könyvekkel a polcon.
A lényeg röviden

Ma péntek tizenharmadika van, ezért sokan a babona eredetét keresik. A Kongresszusi Könyvtár 1834-es francia nyomokat mutat, az NPR az első angol említést 1913-ra teszi. A templomos verzió modern feltételezés.

Ma, 2026 november 13-án péntek tizenharmadika van, ezért sokan azt keresik, honnan ered a péntek 13 babona, és miért tartják szerencsétlen napnak. A rövid válasz az, hogy a kombinált hiedelem nem középkori bizonyossággal dokumentált, és a kutatók sem egyetlen, lezárt eredetet jelölnek ki. A Kongresszusi Könyvtár folklórkutatója, Stephen Winick szerint a péntek tizenharmadika balszerencséjére az első egyértelmű utalások 1834-ből, francia szövegekből származnak. Az NPR Moira Marsh folklórkönyvtárost idézi, aki az első angol nyelvű, nyomtatott említést 1913-ra teszi, és azt mondja, az Egyesült Államokba Angliából érkezett a hiedelem. A két hangsúly eltér, ezért mindkettőt forrásmegjelöléssel írjuk, és nem választunk közülük egyetlen „igazi” kezdetet.

A különálló elemek régebbiek, mint a kombináció. Winick és Marsh is arra figyelmeztet, hogy a pénteket és a 13-as számot már akkor is szerencsétlennek tarthatták, amikor a „péntek tizenharmadika” még nem volt önálló, jól megfogalmazott hiedelem. A péntek balszerencséjét gyakran a keresztény hagyományhoz kötik, amely szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, és a péntek böjti nap lett. Winick megjegyzi, hogy a péntek jellemzően nem szerencsétlen a zsidó, az iszlám, a hindu és a legtöbb nem keresztény többségű hagyományban. A 13-as számnál sokan az utolsó vacsorára hivatkoznak, ahol tizenhárman ültek asztalhoz, és Júdást a tizenharmadik vendégnek tartják. A Kongresszusi Könyvtár cikke szerint a Biblia nem mondja meg a vendégek érkezési rendjét vagy ülésrendjét, ezért nincs egyértelmű értelemben „tizenharmadik” Júdás. Marsh az NPR-ben azt is hozzáteszi, hogy egyes katolikus olvasatokban a 13 éppen szerencsés is lehetett, mert Jézusra és a tizenkét tanítványra emlékeztet.

A két elem összekapcsolásának első, Winick által egyértelműnek tartott nyomai 1834-ből valók. A Revue de Parisban a Marquis de Salvo egy szicíliai történet kapcsán azt írta: mindig a péntekek és a 13-as számok hoznak balszerencsét. Ugyanebben az évben a Les Finesses des Gribouilles című darab egyik alakja azt mondja, pénteken, 1813 december 13-án született, és innen ered minden baja. Winick óvatosan olvassa ezeket a mondatokat: az első utalhat a péntek és a 13 külön-külön vett balszerencséjére, a második pedig egy konkrét születésnapra. Későbbi példái szerint azonban a tizenkilencedik század közepére Franciaországban már általánossá vált, hogy bármely péntek tizenharmadikát tartják szerencsétlennek. Az 1858-as, Bloqué című vaudeville-ben egy szereplő azzal magyarázza a szerencsétlenségét, hogy péntek tizenharmadikán született.

A hiedelem átjutását az angol nyelvű világba a Kongresszusi Könyvtár cikk a francia színházon és az amerikai sajtón keresztül mutatja be. Octave Gastineau Lélia című darabjában a grófnő péntek tizenharmadika miatt akar távozni egy bálról, majd megnyugszik, amikor kiderül, hogy már szombat 14-e van. A darab 1878-as és 1879-es angol fordításaiban a jelenetet Londonba helyezik, és az egyik változatban megjelenik a „how unlucky” kifejezés is, ami Winick szerint arra utal, hogy az amerikai közönségnek még magyarázni kellett a dátum jelentését. Az 1880-as években amerikai lapok „francia viccként” közöltek egy történetet a Szajnába készülő öngyilkosról, aki épp a péntek tizenharmadika miatt áll el a szándékától. Winick ebből azt olvassa ki, hogy a hiedelmet akkoriban még sokan franciaosnak és idegennek látták. Az 1880-as évek végétől és az 1890-es évek elejétől viszont már rendszeresen felbukkan az amerikai újságokban, egyre kevésbé „európai különlegességként”.

Az NPR más hangsúlyt ad. Marsh azt mondja, az Egyesült Államok Angliából kapta a hiedelmet, és Angliában a huszadik századig nem tartották szerencsétlen napnak; az első, nyomtatásban fennmaradt angol említés, amit ismernek, 1913-ból való. Winick éppen ezt a vonalat árnyalja: szerinte a hiedelem inkább Franciaországból került Amerikába a tizenkilencedik század második felében, és egy 1907-es amerikai regény, Lawson Friday, the Thirteenthje már élő hagyományként beszéli el, tehát 1913 előtt is volt nyoma Amerikában. A két kutató nem ugyanazt a kiindulópontot emeli ki. A cikk ezért nem állítja, hogy 1913 előtt ne lett volna hiedelem, és azt sem, hogy az 1834-es francia szövegek lennének a világon az egyetlen lehetséges kezdet. Annyi mondható biztosan, amit a források dokumentálnak: Franciaországban a tizenkilencedik század első feléből vannak egyértelmű nyomok, az angol nyomtatott említés az NPR szerint 1913, az amerikai terjedésről pedig a Kongresszusi Könyvtár korábbi, tizenkilencedik századi példákat is hoz.

Ezt is olvasd el: Guy Fawkes-éj: 5 tény arról, miért gyújtanak máglyát november 5-én a britek

A templomos magyarázatot külön kell kezelni, mert ma ez a legismertebb „eredettörténet”, pedig a kutatók modern feltételezésnek tartják. 1307 október 13-án, pénteken valóban letartóztatási hullám indult a templomos lovagok ellen; a dátum történelmileg helyes. Winick szerint azonban középkori bizonyíték nincs arra, hogy ebből született volna a péntek tizenharmadika hiedelme. A kapcsolatot szerinte csak a huszadik században kezdték emlegetni, és nagy lökést adott neki Dan Brown regénye. A középkorban kevesen ismerték volna a rendelet pontos dátumát, ezért a magyarázat inkább modern, mint középkori. Amíg nem kerül elő középkori összekötő emlék, a Kongresszusi Könyvtár szerint ez inkább mai tipp, mint dokumentált eredet. Az NPR is úgy idézi Winicket, hogy a Júdásra vagy a templomosokra hivatkozó történetekről a szakértők nem tudják, igazak-e.

Magyar néphagyományról ez a cikk nem állít semmit, mert arra ebben a körben nincs forrásunk. Azt sem mondjuk, hogy Magyarországon „mindig is” így tartották, és azt sem, hogy a babona idegen lenne. Ami ma aktuálissá teszi a kérdést, az a naptár: 2026-ban háromszor esett péntekre a hónap tizenharmadik napja: februárban, márciusban és ma, novemberben. A következő ilyen nap 2027 augusztus 13-án lesz. A naptári ismétlődés önmagában nem magyarázza a hiedelmet, csak azt, hogy miért éppen ma keresik sokan a választ.

A naptári ünnepek eredete gyakran hasonlóan réteges. A szinglik napjáról szóló cikkünkben is azt láttuk, hogy egy széles körben ismételt történet még nem ugyanaz, mint a hivatalosan igazolt kezdet. A Halloween eredetéről szintén több szálon lehet beszélni, anélkül, hogy egyetlen színes anekdotát tennénk meg egyedüli forrásnak. A naptár maga is történeti vita tárgya lehet, erről a 364 napos év és a qumráni naptár kapcsán írtunk. A péntek tizenharmadika tehát nem azért izgalmas, mert van egyetlen, leleplező eredete, hanem azért, mert a különálló félelmekből a tizenkilencedik században lett önálló, mai napig ismételt történet – a templomos verzió nélkül is.

Ezt is olvasd el: Mogging jelentése: mit jelent az év szava a Collins szerint – és még 5 új kifejezés a listáról

Gyakori kérdések

Honnan ered a péntek 13 babona?

A Kongresszusi Könyvtár szerint az első egyértelmű utalások 1834-ből, francia szövegekből valók, és a tizenkilencedik század közepére ott már általános volt a hiedelem. Az NPR az első angol nyomtatott említést 1913-ra teszi; a két hangsúlyt együtt közöljük, és nem választunk közülük egyetlen kezdetet.

Tényleg a templomosok miatt félünk tőle?

A templomos lovagok 1307 október 13-i, pénteki letartóztatása történelmi tény, de a Kongresszusi Könyvtár szerint nincs középkori bizonyíték arra, hogy ebből született volna a babona. A kapcsolat huszadik századi, modern feltételezés, ezért nem írjuk le eredetként.

Akkor a péntek és a 13-as szám is csak újkeletű félelem?

Nem. A kutatók szerint a péntek és a 13-as szám külön-külön régebbi, mint a kettő összekapcsolása. A kombinált, „péntek tizenharmadika” hiedelemre azonban a most idézett források a tizenkilencedik századtól mutatnak egyértelmű nyomokat.

Létezett-e a babona 1913 előtt?

Az NPR az első ismert angol nyomtatott említést 1913-ra teszi, de ebből nem következik, hogy korábban sehol ne lett volna hiedelem. A Kongresszusi Könyvtár francia, 1834-es példákat és tizenkilencedik századi amerikai megjelenéseket is hoz, ezért a 1913-as dátumot nem általános kezdetnek állítjuk.

Idén hányszor van péntek tizenharmadika?

Idén, 2026-ban három ilyen nap volt: február 13-a, március 13-a és ma, november 13-a. A következő 2027 augusztus 13-án lesz. A naptári ismétlődés nem magyarázza a babona eredetét.

Források

Kapcsolódó cikkek

Következő cikkek

Olvass tovább

Megosztás Facebookon Megosztás X-en Megosztás LinkedInen Megosztás emailben

NapiInfo szerkesztőség

A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.

Rólunk Szerkesztési elvek AI-használat

Kérdésed vagy észrevételed van?

Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.

A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.

Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat