Végkielégítés 2026: mikor jár, hány havi összeg illeti meg a munkavállalót, és mennyi marad belőle nettóban

A végkielégítés mértéke 2026-ban is a munka törvénykönyve 77. §-ához igazodik: a törvény havi távolléti díjban határozza meg, mennyi jár, és a NAV szerint a kifizetés után az általános szabályok szerint kell adózni. A végkielégítés nettó összegének kiszámítása ezért két lépés: először a jogosultság és a havi szám, azután a közterhek. Az összeg alapja nem egy tetszőleges átlagbér, hanem a távolléti díj, amelynek részletes szabályait a törvény 148–152. §-a tartalmazza; ebben a cikkben a távolléti díjra számpéldát nem adunk.

Mikor jár a végkielégítés?

A munka törvénykönyve 77. §-a szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató felmondásával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, vagy a törvény 63. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben szűnik meg. Az utóbbi, ritkább eset arról szól, amikor a gazdasági egységet olyan munkáltató veszi át, amelyre a munka törvénykönyve nem terjed ki.

A jogosultsághoz a munkaviszonynak a felmondás közlésekor, illetve a jogutód nélküli megszűnés időpontjában a törvényben meghatározott ideje kell, hogy legyen. A 77. § (2) bekezdése szerint a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Kivétel ebből például a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.

Nem jár végkielégítés, ha a felmondás közlésekor vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Akkor sem jár, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Közös megegyezésnél a törvény önmagában nem írja elő a végkielégítést; ott csak az számít, amiben a felek megállapodnak.

Hány havi távolléti díj a végkielégítés mértéke 2026-ban?

A 77. § (3) bekezdése lépcsőket állít fel a munkáltatónál töltött idő szerint. Legalább három év után egyhavi, legalább öt év után kéthavi, legalább tíz év után háromhavi, legalább tizenöt év után négyhavi, legalább húsz év után öthavi, legalább huszonöt év után hathavi távolléti díj jár. A mérték tehát a távolléti díjhoz kötött, nem egy, a cikkből kiolvasható forintösszeghez.

Ezt is olvasd el: Októberben 2,0 százalékos volt az infláció: a taxi és az üzemanyag drágult, a vaj olcsóbb lett

Ha a munkaviszony a 77. § (1) bekezdése szerinti módon, és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a mérték emelkedik. A törvény szerint az egy- és kéthavi mérték egyhavi, a három- és négyhavi mérték kéthavi, az öt- és hathavi mérték háromhavi távolléti díjjal nő. Így ebben az öt évben összesen kettő, négy, illetve akár kilenc havi távolléti díj is kijöhet a lépcsőtől függően. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak, mint fent, nem jár az ellátás.

A távolléti díj kiszámítását a 148–152. § szabályozza: figyelembe kell venni az esedékességkor érvényes alapbért és a pótlékátalányt, valamint az irányadó időszak teljesítménybérét és bérpótlékát. A végkielégítésnél az esedékesség a munkáltatói felmondás közlésének napja, a jogutód nélküli megszűnésnél és a 77. § (1) bekezdés c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének napja. A képlet részleteit itt nem bontjuk számpéldára; a pontos összeget a bérszámfejtés a törvény szerint állapítja meg.

Kollektív szerződés a munka törvénykönyvének általános keretei között eltérő szabályt is adhat. A munkaszerződés és a helyi megállapodás ezért ugyanúgy a kiindulópont, mint a törvényi lépcső.

Mennyi marad nettóban, kedvezmény nélkül?

A NAV 2023/10-es adózási kérdése szerint a végkielégítés nem a végzett tevékenység ellenértéke, hanem a jogviszony megszűnésére tekintettel járó juttatás, ezért arra nem alkalmazható az ekho. A közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 8. §-a szerint az adó mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka. A társadalombiztosítási járulék a NAV 2026-tól, január 1-jétől hatályos tájékoztatása szerint 18,5 százalék.

Kedvezmény nélkül ez együtt 33,5 százalék levonás, vagyis a bruttó végkielégítés 66,5 százaléka maradhat nettóban. Az adójóváírás és a családi kedvezmény hatását ebben a cikkben nem számoljuk; a 66,5 százalék ezért a kedvezmény nélküli eset. Aki jogosult valamilyen kedvezményre, annak a tényleges nettó ettől eltérhet, azt a NAV szabályai és a bérjegyzék mutatják.

A bérből való levonások más számítási helyzetéről a bruttó 500 ezer forintos példa kapcsán korábban is írtunk. A 2027-re tervezett bruttó–nettó változásokról külön cikkben számoltunk be; az a javaslat, nem a 2026-os végkielégítés szabálya. A végkielégítés nettójának kiindulópontja idén is a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos járulék, kedvezmény nélkül.

Ezt is olvasd el: Bruttó-nettó 2027: ennyivel nőhet a nettó 400 és 500 ezer forintos bérnél az adójóváírással – a javaslat szerint

A lényeg tehát röviden ennyi: először el kell dönteni, jár-e az ellátás, majd a törvényi lépcső szerinti havi számot a távolléti díjra kell vetíteni, végül a közterheket az általános szabályok szerint levonni. Számpéldát a távolléti díjra itt szándékosan nem közlünk, mert annak kiszámítása a 148–152. § szerint a bér elemeitől függ.

Gyakori kérdések

Jár-e végkielégítés, ha én mondok fel, vagy ha közös megegyezéssel távozom?

A 77. § a munkáltató felmondásához, a jogutód nélküli megszűnéshez és egy további, törvényben nevesített esethez köti a jogosultságot. Közös megegyezésnél csak az a megállapodás számít, amelyet a felek rögzítenek.

Hány havi összeget kell nézni a végkielégítés kiszámításakor?

Legalább három év után egy, öt év után kettő, tíz év után három, tizenöt év után négy, húsz év után öt, huszonöt év után hat havi távolléti díj jár. A nyugdíjkorhatár előtti öt évben a törvény 1, 2 vagy 3 hónappal emeli a mértéket.

A nettó mindig a bruttó 66,5 százaléka?

Kedvezmény nélkül a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos járulék miatt ennyi maradhat. Az adójóváírást és a családi kedvezményt itt nem számoltuk, ezért a tényleges nettó ettől eltérhet.

Lehet a végkielégítésre ekhót választani?

A NAV szerint nem. A juttatás nem a tevékenység ellenértéke, a közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

Miért nem adunk forintos példát a távolléti díjra?

A távolléti díjat a 148–152. § szerint kell megállapítani, és az alapbértől, pótlékoktól függ. Ebben a cikkben ezért csak a törvényi hivatkozást közöljük, számpéldát nem.

Források

• Munka törvénykönyve, net.jogtar.hu
• NAV: 2023/10-es adózási kérdés az ekhóról végkielégítés esetén
• NAV: fizetendő járulékok 2026-tól, január 1-jétől
• Személyi jövedelemadóról szóló törvény, net.jogtar.hu