Egy évig fagyasztott sertésvese működött újra: egyelőre csak előzetes, nem lektorált eredmény
A Minnesotai Egyetem kutatói −150 °C-on tárolt, emberméretű sertésveséket melegítettek vissza, és azok újra vizeletet termeltek, az egyik egy év mélyhűtés után. Az eredmény bioRxiv-preprint, még nem lektorálták, és hosszú távú működést sem mutattak ki.
Amerikai kutatók szerint sikerült −150 °C-on tárolt, emberméretű sertésveséket visszamelegíteni úgy, hogy azok újra vizeletet termeltek, az egyik vese ráadásul több mint egy évet töltött mélyhűtve. Fontos tudni: az eredmény egyelőre előzetes. A tanulmány a bioRxiv preprintszerveren jelent meg, más kutatók szakmai bírálatán (lektorálásán) még nem ment át. Hosszú távú működést sem mutattak ki, és emberi szervekkel ilyen eljárást még nem végeztek. Összefoglaljuk, mit tudunk, és mit nem.
Mi derült ki a kutatásból?
A munkát a Minnesotai Egyetem kutatói végezték, Erik Finger transzplantációs sebész és John Bischof biomérnök vezetésével. A bioRxiv-en október 14-én megjelent tanulmány összefoglalója szerint a sertésveséket −150 °C-on, legfeljebb egy évig tárolták, majd sikerrel visszamelegítették.
Az MIT Technology Review beszámolója szerint a vesék mérete hasonló az emberi veséhez. A visszamelegítés után a vesék egy részét gépi perfúzióra kötötték, vagyis olyan berendezésre, amely a testen kívül tápanyaggal látja el a szervet, és segít felmérni az állapotát. Másokat sertésekbe ültettek át, és két órán át figyelték őket.
A lap szerint mindkét esetben helyreállt a vesék vérellátása, visszanyerték a színüket, és vizeletet termeltek, ami a működés egyik legfontosabb jele. A vizelet mennyisége ugyanakkor a normálisan várható nagyjából kétharmada volt.
A legtöbb vese néhány napig vagy hétig volt mélyhűtve. Az MIT Technology Review szerint a több mint egy évig tárolt vesét visszamelegítés után perfúziós gépre kötötték, és az azonnal vizeletet termelt.
Miért nem elég ez még a betegeknek?
A kutatók maguk is jelezték a korlátokat. Az MIT Technology Review szerint a visszamelegített vesékben sérülések jelei is látszottak, amelyeket a kutatók szerint a fagyás elleni vegyszerek okoztak. Greg Fahy, a terület egyik ismert kriobiológusa a lapnak azt mondta, hogy ezekből a kísérletekből nem lehet megállapítani, képesek lettek volna-e a vesék hosszú távon életben tartani egy állatot.
A preprint szerzői a tanulmányban arról is beszámolnak, hogy az eljárás egyes elemeire a Minnesotai Egyetem szabadalmi kérelmet nyújtott be. Ezt a szerzők a lehetséges érdekütközések között tüntették fel.
Röviden tehát: ez egy ígéretes, de még nem lektorált állatkísérlet. Nem jelenti azt, hogy a közeljövőben bárki fagyasztott vesét kaphatna, és nem lehet tudni, mikor juthat el a módszer a klinikai gyakorlatba.
Hogyan lehet egy vesét „üveggé” fagyasztani?
A módszer neve vitrifikáció. Az MIT Technology Review magyarázata szerint ilyenkor a szövet üvegszerű állapotba kerül, és nem képződnek benne jégkristályok. Ezt az eljárást ma is használják petesejtek, spermiumok és embriók tárolására, egész szervekkel viszont sokkal nehezebb.
A jégkristályok kialakulását fagyásgátló vegyszerekkel, úgynevezett krioprotektív szerekkel lehet megakadályozni, ezek azonban mérgezőek lehetnek. Nagy szervet ráadásul nehéz gyorsan és egyenletesen lehűteni, és ugyanilyen nehéz egyenletesen visszamelegíteni.
A minnesotai csapat megoldása az, hogy a fagyásgátló keverék mellé vas-oxid nanorészecskéket juttatnak a szervbe. Amikor eljön a visszamelegítés ideje, ezeket elektromágneses térrel aktiválják, és a részecskék az egész szervben hőt termelnek. A hvg összefoglalója szerint így a szerveket egyenletesebben és óvatosabban lehet felolvasztani.
Az MIT Technology Review leírása szerint a folyamat így zajlik:
- Előkészítés: a donorállatból eltávolított vesét tartósító oldattal átmossák, majd egy speciális berendezésre kötik.
- Fagyásgátló: nagyjából két óra alatt töltik fel a krioprotektív keverékkel.
- Nanorészecskék: ezután körülbelül hét-nyolc percig pumpálják át rajta a vas-oxid részecskéket.
- Hűtés: hideg nitrogéngőzzel hűtik. Nagyjából −120 °C-on a szerv üvegszerűvé válik, ekkor a csapat szünetet tart, hogy a szerv mindenhol egyenletes legyen és ne repedjen meg, végül −150 °C-ra hűtik.
Miért lenne fontos a hosszú tárolás?
A hvg szerint egy donorvese megfelelő körülmények között ma nagyjából 36 órán át marad életképes, a szívet vagy a tüdőt pedig legfeljebb hat órán belül be kell ültetni. Az MIT Technology Review szerint az emberi szervek tárolásának jelenlegi határa 24–36 óra, ezért sokszor nehéz időben eljuttatni a szervet a megfelelő beteghez.
Ha egyszer valóban lehetne szerveket hosszú ideig tárolni, az orvosoknak több idejük lenne megtalálni a legjobban illeszkedő beteget. Az MIT Technology Review szerint így a beteg immunrendszerét is előre fel lehetne készíteni, ami csökkenthetné a kilökődés kockázatát. Erik Finger így fogalmazott a lapnak: valódi szervbankokkal nem a betegek várnának a szervre, hanem a szervek várnának a betegekre.
Ezek egyelőre lehetőségek, nem bizonyított eredmények. A mostani adatok egy még nem lektorált sertéskísérletből származnak.
Honnan indult a kutatás?
Az MIT Technology Review szerint a csapat 2023-ban már patkányveséket fagyasztott le ugyanezzel a módszerrel, és legfeljebb 100 napos tárolás után sikeresen ültette vissza őket patkányokba. A patkányvese nagyjából 1 gramm, a sertésvese nagyjából 100 gramm. A tanulmány összefoglalója szerint a mostani vesék százszor nagyobbak a korábban így visszamelegített veséknél. A hvg arról is beszámol, hogy a csapat korábban egy 10 napra lefagyasztott sertésvesét ültetett be egy másik állatba.
A nagyobb szervhez Bischof szerint új fagyásgátló keveréket kellett kidolgozniuk, ezért tartott a munka három évig.
Ha érdekel, mire érdemes figyelni az állatkísérletekről szóló hírekben, egy egereken végzett agykutatásról itt írtunk. Arról pedig, hogyan lehet szétválasztani a valódi eredményt a túlzó ígéretektől, az injekciós gélről szóló cikkünkben olvashatsz.
Mi jöhet ezután?
Az MIT Technology Review szerint a következő lépés az, hogy a visszamelegített veséket hosszabb ideig vizsgálják sertésekben. A kutatók kevésbé mérgező fagyásgátló szereket is keresnek, és emberi vesékkel végzett kísérleteket is terveznek. Finger szerint az emberi vesék akár jobban is bírhatják az eljárást, mint a sertésvesék, de ezt még igazolni kell.
Az orvostudomány más területein is akadnak ígéretes, de óvatosan kezelendő eredmények, például a személyre szabott mRNS-vakcina melanomára.
Gyakori kérdések
Lektorált tanulmányról van szó?
Nem. Az eredmény a bioRxiv preprintszerveren jelent meg, és más kutatók szakmai bírálatán még nem ment át. Ezért egyelőre előzetes eredménynek kell tekinteni.
Lefagyasztott emberi vesét is átültettek már?
Nem. A kísérletek sertésvesékkel készültek, a kutatók szerint emberi vesékkel végzett kísérleteket csak terveznek. Emberi alkalmazásról egyelőre nincs szó.
Mennyi ideig tárolható ma egy donorvese?
A hvg szerint egy donorvese megfelelő körülmények között nagyjából 36 órán át marad életképes, az MIT Technology Review szerint az emberi szervek tárolásának határa 24–36 óra.
Működtek a visszamelegített vesék hosszú távon?
Ezt még nem mutatták ki. Az átültetett veséket két órán át figyelték, vizeletet termeltek, de a vártnál kevesebbet, és sérülések jelei is látszottak rajtuk.
Források
Kapcsolódó cikkek
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
Következő cikkek
Olvass tovább
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
A Wigner és az ELTE kutatói a nyilvános Meshtastic rádióhálózaton váltottak kvantumkulccsal védett üzeneteket, tudomásuk szerint a világon elsőként. Mutatjuk, hogyan zajlott, és miért különleges a módszer.
Bonni kutatók laboratóriumban egy 80 éves donor vérsejtjeiből olyan idegi őssejteket hoztak létre, amelyek molekuláris kora 20 év alá esett. Ez kémcsőben vizsgált sejtmodell, nem fiatalító kezelés – elmagyarázzuk, mit jelent valójában.
Egy brazil dinoszaurusz 115 millió éves csontjában vörösvértestre emlékeztető struktúrákat és hem-nyomokat találtak a Curtin Egyetem kutatói. Szerintük ez a vér nyoma, független szakértők szerint viszont nem bizonyított, hogy vérsejtek. DNS-t ebből nem lehet kinyerni.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat