DNS-vizsgálat erősítette meg, ki volt Marilyn Monroe biológiai apja
Marilyn Monroe évtizedeken át Charles Stanley Giffordot sejtette apjának, de ezt csak 2022-ben támasztotta alá DNS-vizsgálat. A történetben a hivatalos születési bejegyzés, a családi emlékek és egy későbbi genetikai összevetés más-más szerepet kap.
2022-ben egy DNS-vizsgálat eredménye Charles Stanley Giffordot azonosította Marilyn Monroe biológiai apjaként. A megállapítás egy régi családi gyanút támasztott alá, ám nem írja át azt, hogy Monroe életében nem alakult ki apai kapcsolat. A színésznő korábban többször is próbált kapcsolatba lépni Gifforddal, a róla szóló beszámolók szerint azonban elutasításba ütközött.
Az eset azért érdekes, mert jól megmutatja, hogy a családi történetekben a hivatalos iratok és a biológiai rokonság nem mindig fedik egymást. Monroe születési anyakönyvi bejegyzésében Martin Edward Mortensen szerepelt apaként, miközben anyja, Gladys Pearl Baker később azt mondta a lányának, hogy szerinte Charles Stanley Gifford lehetett az apa.
Más név került a születési anyakönyvi kivonatba
Marilyn Monroe 1926. június 1-jén Norma Jeane Mortensen néven született. Anyja ekkor jogilag még Martin Edward Mortensen felesége volt, ezért az ő neve került a születési dokumentumokra. Ez azonban önmagában nem volt biológiai bizonyíték az apaságra.
A forrás szerint Gladys Pearl Baker és Gifford az RKO Stúdiónál ismerték meg egymást: Gifford felügyelői munkát végzett, Baker pedig filmvágóként dolgozott. Mire Baker várandós lett, Gifford elhagyta őt. A későbbi beszámolók szerint ugyan abban a társasházban is lakott, ahol Baker és csecsemő lánya, de nem vett részt az életükben.
Gifford 1898-ban született a Rhode Island állambeli Newportban, később Kaliforniában épített karriert a filmiparban. Újraházasodott, majd elhagyta a szakmát, és tejgazdaságot működtetett. 1965-ben halt meg, vagyis jóval azelőtt, hogy a genetikai vizsgálat nyilvánosságra került volna.
Monroe tudni akarta, ki az apja
Monroe gyermekkora a forrás szerint sok bizonytalansággal járt. Kéthetes korában nevelőcsaládhoz került, később több nevelőotthon és más lakóhely között költözött. Anyja mentális egészségi állapota miatt nem tudott folyamatosan gondoskodni róla; a történeti beszámoló szerint később paranoid skizofréniával diagnosztizálták.
Monroe állítólag már fiatalon kapott anyjától egy fényképet és egy nevet: Charles Stanley Giffordét. Anyja tévesen azt is mondta neki, hogy az apja színész volt. A név azonban megmaradt benne, és felnőttként megpróbálta felkutatni a férfit.
James Dougherty, Monroe első férje az 1996-os Marilyn Monroe: The Mortal Goddess című dokumentumfilmben azt állította, hogy Monroe még a világhír előtt telefonon felhívta Giffordot. Dougherty elmondása szerint a férfi nem volt hajlandó elismerni őt, és ügyvédhez irányította. Ez közvetett, visszaemlékezésen alapuló állítás: azt támasztja alá, hogy Dougherty így idézte fel a történteket, nem pedig azt, hogy a hívás minden részlete független dokumentumokkal igazolt.
A Daily Mailre hivatkozó beszámoló szerint Monroe 1950-ben legalább kétszer újra próbálkozott. Gifford ekkor már házas volt, gyermekei voltak, és attól tartott, hogy a kapcsolat felkavarhatja a családi életét. A forrás szerint elutasította Monroe közeledését. Egy ismerős visszaemlékezése szerint ezek a beszélgetések mélyen megviselték a színésznőt.
Egy képeslap nem bizonyít közeli kapcsolatot
Gifford és Monroe kapcsolatáról fennmaradt egy keltezés nélküli gyógyulást kívánó képeslap is, amelyet Monroe személyes holmijai között találtak meg halála után. Gifford aláírta a lapot, Monroe keresztnevét azonban „Marylyn” formában írta le, és a kaliforniai Hemetben működő Red Rock Dairy Farm címét tüntette fel.
A képeslap arra utalhat, hogy volt köztük valamilyen levélváltás vagy legalább egy üzenet. Ebből viszont nem lehet messzemenő következtetést levonni a viszonyuk mélységéről. A forrásban szereplő elutasító telefonhívásokkal együtt inkább egy töredékes, rendezetlen kapcsolatra utal, mint kialakult apai jelenlétre.
Mit mutatott a 2022-es genetikai összevetés?
A döntő bizonyítékként bemutatott vizsgálat eredményét 2022 júniusában ismertették a francia Marilyn, Her Final Secret című dokumentumfilmben. A kutatók Monroe egy hajtincséből próbáltak DNS-t kinyerni. Ez nehéz feladat volt, mert a színésznő eredetileg barna haját erősen szőkítették, ami a beszámoló szerint a DNS nagy részét eltávolította vagy károsította.
A szakembereknek mégis sikerült elegendő genetikai anyagot kinyerniük ahhoz, hogy azt Gifford egyik dédunokájának DNS-ével összevessék. Az egyezés alapján a dokumentumfilm Charles Stanley Giffordot Monroe biológiai apjaként azonosította.
A DNS-összehasonlítás itt azt jelenti, hogy két ember genetikai mintázatának öröklött részeit vetik össze, és a rokonsági kapcsolat valószínűségét vizsgálják. A forrás nem közöl részletes laboratóriumi jegyzőkönyvet, pontos statisztikai eredményt vagy független szakmai publikációt, ezért a vizsgálat módszerének teljes értékelése ebből a beszámolóból nem végezhető el. A közölt eredmény ugyanakkor lezárt egy olyan kérdést, amely Monroe életében még családi feltételezés és személyes keresés maradt.
Monroe 1962. augusztus 5-én, 36 évesen halt meg Los Angeles-i otthonában; a forrás szerint barbiturát-túladagolás következtében. Gifford három évvel később hunyt el. Így a biológiai kapcsolat igazolása nem hozhatott létre köztük utólagos találkozást vagy rendezett viszonyt, de pontosabbá tette Monroe családtörténetének egy fontos részletét.
Felhasznált források
Ajánló
Tetszett a cikk? Ezt is olvasd el
A CVE-2026-65660 jelű SharePoint-sebezhetőséget eredetileg közepes kockázatú megtévesztési hibaként sorolták be, de a részletes elemzés szerint bejelentkezett támadó kódfuttatásra is használhatja. A Microsoft augusztus 11-i frissítése már javítja a problémát.
A trieszti kikötőberuházás pénzügyi, műszaki és piaci alapjait vizsgálja a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. A munka egy része közben olasz finanszírozással halad, de arról még nem született döntés, hogy a magyar projekt a tervezett formában folytatódik-e.
A BragJack nevű bemutatott támadási módszer nem magát az AI-t „fertőzi meg”: egy már telepített, rosszindulatú böngészőbővítmény használhatja ki az asszisztens jogosultságait. A tanulság egyszerű, de fontos: az AI-funkciók mellett a bővítmények listája is érzékeny biztonsági kérdés lett.