Miért sárgulnak a levelek ősszel? A sárga egész nyáron ott van, csak a zöld eltakarja

Miért sárgulnak a levelek ősszel? A rövid válasz meglepő: a sárga szín nem ősszel jelenik meg, hanem egész nyáron ott van a levélben, csak a zöld eltakarja. Amikor a nappalok rövidülnek, a fa leállítja a zöld színanyag termelését, és ekkor előbújnak a rejtett színek. A piros viszont más eset, az valóban ősszel készül. Az amerikai erdészeti szolgálat (USDA Forest Service) és az Ohiói Állami Egyetem (Ohio State University) szakanyagai alapján mutatjuk, mi történik ilyenkor a levélben.

Három festékanyag dolgozik a levélben

A levelek színét három fő színanyag-csoport adja. Az Ohiói Állami Egyetem ismertetője szerint ezek a következők:

• Klorofill: ez adja a levelek zöld színét, és nélkülözhetetlen a fotoszintézishez, vagyis ahhoz a folyamathoz, amellyel a fa napfényből, vízből és szén-dioxidból cukrot állít elő.
• Karotinoidok: ezek felelnek a sárga, a narancs és a barna színekért. A klorofillhoz hasonlóan egész évben jelen vannak a levélben.
• Antociánok: ezek adják a piros és a lila árnyalatokat. A másik kettővel ellentétben ezek nagy része ősszel termelődik.

Az USDA Forest Service ismertetője hétköznapi példákat is hoz. A karotinoidok adják a kukorica, a sárgarépa, a nárcisz és a banán színét, az antociánok pedig a vörös áfonyáét, a piros almáét, a cseresznyéét, az eperét és a szilváét.

Miért sárgulnak a levelek? A zöld eltűnik, a sárga előbújik

Nyáron a levélben annyi klorofill van, hogy elnyomja a többi színt, ezért látunk zöld lombot. Az Ohiói Állami Egyetem szerint ahogy ősszel csökken a nappalok hossza, a klorofilltermelés lelassul, majd leáll. Az USDA Forest Service megfogalmazása szerint a hosszabbodó éjszakák hatására a klorofill termelése lelassul, a meglévő klorofill pedig lebomlik.

Amikor a zöld eltűnik, előtűnnek az addig is ott lévő karotinoidok. A sárga és a narancs tehát nem új szín, hanem az eddig rejtett szín láthatóvá válása. Az egyetemi ismertető szerint ezek a színek rövid ideig uralják a levelet, mielőtt az elhal.

Ezt is olvasd el: Ónos eső: mi az, hogyan alakul ki, és miért fagy rá azonnal az útra?

A nappalok rövidülését mi is érezzük: a téli időszámításra való átállás után még korábban sötétedik. Arról, hogy mire figyelj az óraátállításnál, korábban részletesen írtunk.

Honnan jön a piros?

A piros és a lila szín más úton keletkezik. Az Ohiói Állami Egyetem szerint a rövidülő nappalok nyár végén és ősz elején elindítják a változásokat a levélben. A leveleket a fával összekötő szállítóedények eldugulnak, ezért a cukrok egy része a levélben reked. Ez teszi lehetővé, hogy egyes fajoknál antociánok termelődjenek.

Az egyetemi anyag szerint az antociánok többsége a meleg, napos nappalok, a hűvös éjszakák és a levélben maradt többletcukor hatására keletkezik. Ezért van az, hogy egyes fák élénkpirosra, mások csak sárgára színeződnek.

Milyen idő kell a legszebb őszi színekhez?

Mivel az antociánok ősszel termelődnek, az időjárás közvetlenül befolyásolja, mennyire lesz élénk a piros és a lila. A karotinoidokra az őszi időjárásnak nincs nagy hatása, mert azok egész szezonban jelen vannak.

Az Ohiói Állami Egyetem szerint a legélénkebb piros színeknek a meleg, napos nappalok és az utánuk következő hűvös éjszakák kedveznek. A fagyos éjszakák viszont tompítják a piros és a lila színeket, és a csúcsidőszak körüli esős vagy felhős napok is halványabbá teszik őket.

A nyári időjárás is számít: a kedvező időjárás a tenyészidőszakban segíti a levelek fejlődését, és ezzel növeli a karotinoidok mennyiségét. A talaj nedvessége is szerepet játszik. Az egyetem összegzése szerint a meleg, csapadékos tavasz, majd az ősszel váltakozó meleg, napos nappalok és hűvös éjszakák hozzák a legélénkebb színeket.

Ha kíváncsi vagy, milyen idő vár ránk a következő napokban, a mindenszentek hetére várható fagyos hajnalokról itt írtunk.

Melyik fa milyen színű lesz?

A színeződés időzítése és a jellemző színek részben genetikailag meghatározottak. Az Ohiói Állami Egyetem példái szerint egyes fajok már nyár végén élénkpirosra váltanak, míg sok tölgyfaj levele csak akkor színeződik, amikor más fák már elhullatták a lombjukat.

Az amerikai források fajonként is felsorolják a jellemző színeket, köztük néhány olyan fáét, amely parkokban nálunk is előfordul:

• Vörös juhar: élénk skarlátvörös vagy piros.
• Ezüstjuhar: sárga.
• Amerikai bükk: az Ohiói Állami Egyetem szerint aranybronz, az USDA szerint világos drapp.
• Fehér kőris: piros és lila.
• Somfélék: lilás vörös.
• Tulipánfa: sárga.
• Tövises lepényfa: sárga.

Miért hullanak le a levelek?

Az Ohiói Állami Egyetem szerint a színváltozás és az azt követő lombhullás a fa téli túlélési stratégiájának része. Amikor ősszel csökken a víz és a cukrok áramlása, a fa viaszos anyagokkal eltömíti a levél és az ág közötti összekötő szöveteket. Ezt a pontot hívják leválási rétegnek, és a kialakulása jelzi, hogy a levél készen áll a lehullásra.

Van, ahol ez nem megy végbe teljesen. A bükk és a tölgy egyes példányai egész télen megtartják elszáradt leveleik egy részét, mert a leválási réteg nem alakul ki teljesen. Ezeket a leveleket tavasszal a kibomló új rügyek tolják le az ágról.

Ezt is olvasd el: A Ság-hegy felkerült a világ 300 legjelentősebb földtani helyszíne közé – itt próbálták ki először terepen Eötvös ingáját

És a fenyők?

Az Ohiói Állami Egyetem szerint a legtöbb tűlevelű fa tűleveleiben csak klorofill van, karotinoidok és antociánok nincsenek. Ezért amikor egy tűlevél elhal, nem sárgul vagy pirosodik, hanem zöldből egyszerűen barnává válik. A tűlevelek ráadásul nem hullanak le minden évben: fajtól függően több évig is a fán maradnak. Kivétel például az amerikai vörösfenyő, amelynek tűlevelei ősszel aranysárgára váltanak, és évente lehullanak, akárcsak a lombos fák levelei.

Színek a természetben máshol is meglepőek lehetnek: nemrég arról is írtunk, mi az a leucizmus, és miért lehet részben fehér egy széncinege.

Mit kezdj a lehullott levelekkel?

Az USDA Forest Service szerint a lehullott lomb a kertben is hasznos lehet. Felaprítva takarásként szétteríthető a virágágyások, fák és cserjék körül, ahol segít megtartani a nedvességet és visszaszorítani a gyomokat. A komposztba is jó, mert ellensúlyozza a nitrogénben gazdag konyhai hulladékot. Ha egy csendes sarokban kupacba rakod, lassan sötét, morzsalékos talajjavítóvá bomlik.

Az erdészeti szolgálat azt is kiemeli, hogy a levélkupacok a hideg hónapokban menedéket adnak rovaroknak, kétéltűeknek és kisemlősöknek, a madarak és a mókusok pedig élelmet keresnek bennük.

Gyakori kérdések

Miért sárgulnak a levelek ősszel?

Mert a rövidülő nappalok hatására leáll a zöld klorofill termelése, a meglévő klorofill pedig lebomlik. Ekkor láthatóvá válnak a sárga és narancs karotinoidok, amelyek egész évben ott vannak a levélben.

Miért lesz egyes levelek színe piros?

A piros színt adó antociánok nagy része ősszel termelődik újonnan, a levélben rekedt cukrokból. Ehhez meleg, napos nappalok és hűvös éjszakák kellenek.

Rontja a fagy az őszi színeket?

Az Ohiói Állami Egyetem szerint igen: a fagyos éjszakák tompítják a piros és a lila színeket. A sárgára kevésbé hat az időjárás, mert az a pigment egész évben jelen van.

Miért nem színeződnek ősszel a fenyők?

A legtöbb fenyő tűlevelében nincs karotinoid és antocián, csak klorofill. Ezért az elhaló tűlevelek egyszerűen megbarnulnak, és nem egyszerre hullanak le.

Források

• USDA Forest Service: The Joy and Science of Fall Colors
• Ohio State University Extension: Fall color change in Ohio