Ha egy ismert ember ajánlja, attól még lehet átverés – terjednek a deepfake celeb-hirdetések

Ismerős arc, gyanús ajánlat

A közösségi médiában egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hirdetésekkel, amelyekben ismert emberek látszólag valamilyen befektetést, nyereményt, csodaterméket vagy pénzkereseti lehetőséget ajánlanak.

A gond az, hogy ezeknek egy része nem valódi ajánlás. Csalók mesterséges intelligenciával készített vagy manipulált videókat, hangokat és képeket használhatnak, hogy úgy tűnjön, mintha egy híresség, műsorvezető, politikus vagy közismert szakértő támogatná az adott ajánlatot.

Ez különösen veszélyes, mert az ismert arc bizalmat ad. Sokan azt gondolják: ha ő mondja, akkor biztosan igaz. Pedig ma már ez önmagában nem bizonyíték.

Miért működnek ennyire jól ezek a csalások?

Az emberek természetes módon jobban bíznak azokban, akiket sokszor láttak a tévében, hírekben vagy közösségi médiában. Egy ismert arc csökkenti a gyanakvást, főleg akkor, ha a videó vagy hirdetés professzionálisnak tűnik.

A csalók ezt használják ki. Nem feltétlenül kell tökéletes deepfake-et készíteniük. Elég, ha a hirdetés gyors görgetés közben elég hitelesnek tűnik ahhoz, hogy valaki rákattintson.

Ezt is olvasd el: Mozgó autóból, hamis bázisállomással küldtek rendőrségnek álcázott SMS-eket: így ismerd fel a bírságos csalást

A legtöbb ilyen átverés nem hosszú gondolkodásra épít, hanem az első benyomásra: ismerős arc, nagy ígéret, sürgetés, kattints most.

Milyen formában jelenhet meg?

• Kamu befektetés: ismert ember állítólag egy automatikus kereskedőplatformot ajánl.
• Hamis interjú: egy híroldalnak látszó oldalon azt állítják, hogy valaki “leleplezett” egy pénzkereseti módszert.
• Csodatermék: fogyókúrás, egészségügyi vagy szépségápolási terméket reklámoznak hírességgel.
• Nyeremény vagy ajándék: azt ígérik, hogy egy ismert márka vagy celeb miatt ingyen jár valami.
• Kamu videóüzenet: a híresség látszólag közvetlenül beszél a nézőhöz.

A deepfake már nem csak futurisztikus technológia

Pár éve még sokan úgy gondolták, hogy a deepfake inkább filmekben vagy politikai botrányokban jelenik meg. Ma már sokkal hétköznapibb formában is találkozhatunk vele: reklámokban, hamis videókban, TikTok- vagy Facebook-hirdetésekben.

Egyes csaló kampányok valós interjúkból, nyilvános videókból vagy közösségi médiás felvételekből indulnak ki. Ezeket manipulálják úgy, hogy a szereplő látszólag mást mondjon, mint amit valójában mondott.

Ez azért veszélyes, mert nem mindig látványosan hamis. Néha csak furcsa a szájmozgás, a hang, a fény vagy a mondatok ritmusa. Gyors görgetés közben sokan ezeket észre sem veszik.

Mire figyelj, ha híresség reklámoz valamit?

Nem kell minden hírességes hirdetést automatikusan átverésnek tekinteni, de érdemes óvatosnak lenni. Főleg akkor, ha az ajánlat pénzt, adatot vagy gyors döntést kér.

• Túl szép ígéret: gyors meggazdagodás, garantált hozam, kockázatmentes befektetés.
• Furcsa webcím: nem a valódi márka, bank vagy híroldal hivatalos oldala.
• Sürgetés: “csak ma”, “utolsó lehetőség”, “mielőtt törlik”.
• Hamis híroldal: úgy néz ki, mint egy ismert portál, de a cím vagy domain gyanús.
• Adatbekérés: telefonszám, bankkártyaadat, személyes adat, regisztráció.
• Privát üzenetbe terelés: Messenger, WhatsApp, Telegram vagy “tanácsadó” jelentkezik.

Miért veszélyesek a kamu befektetéses hirdetések?

A hamis befektetési hirdetések különösen nagy károkat okozhatnak. Ezek gyakran azt állítják, hogy egy ismert ember is használja a rendszert, vagy hogy egy bank, tévéműsor, híroldal vagy gazdasági szakértő is megerősítette a módszert.

A kattintás után sokszor egy meggyőzőnek tűnő oldalon kell megadni a nevet és telefonszámot. Ezután “tanácsadó” hívhatja az érdeklődőt, és kis összegű befizetéssel indítaná a folyamatot.

A csalás itt nem áll meg. A rendszer gyakran hamis profitot mutat, majd egyre több pénzt kér. Amikor az áldozat ki akarja venni a pénzt, újabb díjak, adók vagy ellenőrzések jelennek meg.

Ezt is olvasd el: Már támadják az Outlook egyik hibáját: telepítsd a Microsoft novemberi frissítését, amely több mint ezer sérülékenységet javít

Ha valódi lenne, megtalálnád hivatalos helyen is

Az egyik legegyszerűbb ellenőrzés: ne a hirdetésből indulj ki. Ha egy ismert ember tényleg ajánl valamit, annak általában nyoma van a saját hivatalos oldalán, ellenőrzött közösségi profilján vagy megbízható sajtóforrásban.

Ha csak egy furcsa hirdetésben, ismeretlen oldalon vagy másolt híroldalon látod az ajánlást, az már önmagában intő jel.

Mit jelent ez itthon?

Magyar ismert emberek arcával is készültek már ilyen hirdetések. A Szeretlek Magyarország 2025. szeptemberi cikke szerint a Facebookon egy mesterséges intelligenciával készült videó Bod Péter Ákos közgazdászt, a jegybank volt elnökét mutatta, amint egy állítólag „MNB által jóváhagyott” befektetési platformot ajánl. A videó 85 ezer forintos befizetést kért, cserébe heti 900 ezer forintos bevétellel kecsegtetett. Bod Péter Ákos a lapnak azt mondta, soha nem adott befektetési tanácsot, és aki a nevével ilyen hirdetéssel találkozik, biztos lehet benne, hogy csalási kísérlettel van dolga.

Az MNB mesterséges intelligenciával elkövetett csalásokról szóló tájékoztatója külön említi a hírességek fotójával és hamis ajánlásával hirdetett befektetéseket. A garantált, magas hozam és a jegybanki „jóváhagyásra” hivatkozás együtt már önmagában erős figyelmeztető jel. A közösségi oldalakon terjedő csaló hirdetések uniós hátteréről korábbi cikkünkben, a Csaló hirdetések miatt tettek panaszt a fogyasztóvédők címűben írtunk.

Mit tegyél, mielőtt kattintasz?

• Keresd meg külön az ismert ember hivatalos oldalát.
• Nézd meg a hirdetés alatti oldal webcímét.
• Keress rá a címre + “csalás” vagy “scam” szóra.
• Ne adj meg telefonszámot vagy banki adatot első kattintásra.
• Ne fizess be pénzt csak azért, mert ismert arcot láttál a reklámban.
• Gyanús hirdetést jelents a platformon.

Így jelentheted a hirdetést a Facebookon

A Meta súgója szerint a hírfolyamban látott hirdetés melletti három pontra (Beállítások) kattintva választható a hirdetés jelentése (angol felületen „Report ad”), utána a képernyőn megjelenő lépéseket kell követni. Ha a hirdetés már eltűnt a hírfolyamból, a Meta Hirdetéstárában rákereshetsz, és ott is jelentheted.

Az NMHH tájékoztatója szerint, ha a felkínált okok között nincs megfelelő, a „Valami más” lehetőség részletesebb listát ad. A Facebook a bejelentést megvizsgálja, és értesítést küld a döntésről, ez akár egy-két hétig is eltarthat. Az Instagramon hasonló a menet.

Az FTC hamis hírességajánlásokról szóló tájékoztatója és az MNB befektetési csalásokra vonatkozó útmutatója segít az ellenőrzésben.

Források

• FTC: Did a celebrity really endorse that? Maybe not
• MNB: Hamis befektetési lehetőségek
• MNB: Csalások és átverések mesterséges intelligenciával
• Szeretlek Magyarország: Bod Péter Ákosról készítettek hamis AI-videót pénzügyi csalók
• Meta: Report an ad on Facebook
• NMHH: Hogyan jelenthetek jogellenes tartalmakat a közösségi oldalakon?