PET-vizsgálat kapcsolta a hosszú COVID tüneteit a dopaminrendszer változásaihoz

A hosszú COVID-dal élő résztvevőknél az agy minden fő striatumterületén alacsonyabb volt egy, a dopaminsejtek egészségével összefüggő marker szintje egy új kanadai képalkotó vizsgálatban. A Centre for Addiction and Mental Health (CAMH) kutatói szerint ez fontos nyom lehet arra, mi állhat a tartós fáradtság, a csökkent motiváció, a mozgás lelassulása és a memória nehézségei mögött.

A kutatás nem egyéni diagnózist kínál, és nem bizonyítja, hogy minden hosszú COVID-os embernél azonos agyi folyamat zajlik. Abban viszont segíthet, hogy a gyakran nehezen mérhető, kívülről sokszor láthatatlan panaszok mögött vizsgálható idegrendszeri eltéréseket keressenek. A tanulmány az eBioMedicine folyóiratban jelent meg.

Miért fontos a dopamin?

A dopamin olyan jelátvivő anyag, amely többek között a késztetésben, a mozgások szabályozásában és a gondolkodási folyamatokban játszik szerepet. A kutatók nem egyszerűen a köznyelvben emlegetett „motivációs hormonról” beszélnek: a dopamint kibocsátó idegsejtek és azok idegvégződéseinek állapotát vizsgálták.

A hangsúly a striatumon volt. Ez az agyi régiócsoport részt vesz a motiváció, a mozgás és a gondolkodás szabályozásában. A vizsgálat szerint a marker alacsonyabb szintje arra utalhat, hogy kisebb a dopaminerg idegvégződések sűrűsége. Ez még nem azonos azzal az állítással, hogy a kutatók minden érintettnél pontosan meghatározták volna az idegsejtek pusztulásának mértékét, de a marker eltérése és a tünetek közötti kapcsolat figyelemre méltó.

Mit mértek a kutatók?

A csapat pozitronemissziós tomográfiát, vagyis PET-vizsgálatot alkalmazott. Ez a képalkotó eljárás bizonyos biológiai folyamatok agyon belüli aktivitását képes mérni. A hosszú COVID-dal élők eredményeit egészséges résztvevőkéivel vetették össze, egy jól ismert, a dopaminsejtek épségéhez kapcsolódó marker alapján.

Az eltérések nemcsak általánosak voltak, hanem egyes területeken különböző panaszokkal is együtt jártak. A ventrális striatumban mért alacsonyabb markerszint nagyobb motivációvesztéssel társult. A dorsalis putamenben tapasztalt csökkenés a lassabb mozgással függött össze, míg a caudate putamenben alacsonyabb értékek memóriazavarokkal mutattak kapcsolatot.

Ez kapcsolatot jelez, nem automatikus ok-okozati bizonyítékot. A PET-felvétel alapján nem lehet kimondani, hogy egy adott ember panaszát kizárólag ez az eltérés váltja ki. A hosszú COVID ráadásul sokféle tünettel járó állapot, ezért a kutatók eredménye egy lehetséges, fontos mechanizmust világít meg, nem minden kérdés végső válaszát.

Korábbi gyulladásos eredményekhez kapcsolódik

A mostani munka ugyanannak a kutatócsoportnak egy korábbi megfigyelésére épül. Akkor azt találták, hogy a hosszú COVID-dal élőknél szokatlanul magas lehet az agyi gyulladás szintje, különösen azokon a területeken, ahol sok dopamint kibocsátó idegsejt található.

Jeffrey Meyer, a CAMH vezető kutatója szerint ismert, hogy a gyulladás károsíthatja a dopaminsejteket. Az új vizsgálatban pedig ugyanazokon a régiókon csökkent a dopaminsejtekhez kötődő marker, és ennek mértéke összefüggött a résztvevők tüneteivel. A két eredmény együtt felveti a tartós agyi gyulladás és a dopaminrendszert érintő változások lehetséges kapcsolatát.

Ez a feltételezett láncolat azonban további vizsgálatot igényel. A forrásban ismertetett kutatás nem részletezi a résztvevők számát, életkorát, a fertőzések súlyosságát vagy azt, hogy más betegségek és gyógyszerek milyen hatással lehettek a mérésekre. Ezek a körülmények fontosak lesznek az eredmények értelmezésénél és megismétlésénél.

A kezelés lehetősége még kutatási kérdés

A hosszú COVID a becslések szerint a világ népességének körülbelül 5 százalékát érintheti. A meghatározás szerint olyan, legalább három hónapon át fennálló tünetekről lehet szó, amelyek a kezdeti COVID-19-fertőzést követik. Az agyi jellegű panaszok közé tartozhat a fáradtság, az úgynevezett agyi köd, a memóriazavar és az alacsony hangulat is.

A CAMH kutatói azt tervezik, hogy a következő néhány hónapban klinikai vizsgálatot indítanak, amely a dopaminműködést célozza hosszú COVID-dal élő embereknél. A cél annak felmérése lesz, javítható-e így a memória, a motiváció és a fáradtság. A vizsgálatot a University Health Networkkel együttműködésben tervezik.

A kutatók felvetették a dopaminrendszer működését fokozó, már ismert gyógyszerek új célú alkalmazását is, például dopamin-előanyagokét vagy a dopamin lebontását gátló szerekét. Ez egyelőre kutatási irány, nem kipróbált, bizonyított terápia hosszú COVID-ra. A tervezett klinikai vizsgálat éppen arra szolgál majd, hogy kiderüljön: van-e tényleges előnye, és milyen kockázatokkal járhat egy ilyen beavatkozás.

A tanulmány legközvetlenebb haszna jelenleg az, hogy pontosabb kérdést ad a következő kutatásoknak: a tartós tünetek egy részénél érdemes lehet a dopaminrendszer működését is vizsgálni. A kezelési döntéseket ugyanakkor továbbra is orvossal érdemes megbeszélni, mert ebből az egy eredményből még nem következik személyre szabott gyógyszeres megoldás.