Egy 1960-as Science-cikk mára, 2026. november 13-ra jósolta a „világvégét” – miért tévedett a népesség-képlet
Egy 1960-as Science-tanulmány címe a mai napra tette a népesség „doomsday” dátumát. A cikk szövegét nem olvastuk; a Crossref, az ABC News és az ENSZ alapján a növekedés később lelassult.
Egy 1960-as Science-tanulmány címében péntekre, 2026 november 13-ára tette a „doomsday” dátumát. A Crossref-adat szerint a cikk címe: Doomsday: Friday, 13 November, A.D. 2026, alcíme pedig azt rögzíti, hogy ezen a napon a világ népessége a végtelenhez tartana, ha úgy nőne, ahogy az előző két évezredben nőtt. A science.org oldalt ebben a körben nem tudtuk megnyitni, ezért a tanulmány szövegét, képletét és részletes számításait nem állítjuk. A mai képhez az ABC News beszámolóját és az ENSZ népesség-oldalát használjuk.
Mit tudni a 1960-as közlésről a metaadatokból?
A Crossref szerint a tanulmány a Science 132-es évfolyamában, a 3436-os számban, 1960 november 4-én jelent meg, az 1291-től 1295-ig terjedő oldalakon. A szerzők Heinz von Foerster, Patricia M. Mora és Lawrence W. Amiot, mindhárman az Illinois-i Egyetem villamosmérnöki tanszékéről. A DOI: 10.1126/science.132.3436.1291. Ezek katalogizált adatok, nem a cikkből kiolvasott bizonyítékok. A science.org-ot ebben a körben 403-as válasz miatt nem használtuk forrásként, ezért a tanulmány mondatait, táblázatait és képletét nem idézzük közvetlenül.
Az ABC News a jósolt napra időzített írásában úgy foglalja össze a közlést, hogy a szerzők a termékenységi és halálozási arányokra, valamint a megelőző kétezer év népességbecsléseire támaszkodva hiperbolikus görbét illesztettek. A lap szerint a görbe egyre gyorsuló növekedést mutatott, és egyetlen időpontra a végtelenhez tartó népességet jelzett. A képlet pontos alakját itt nem rekonstruáljuk, mert a Science-cikk szövegét nem olvastuk.
Az ABC Javier Birchenall közgazdászt idézi. Birchenall szerint a számok az 1980-as évekig összecsengtek a valósággal, azóta azonban a világ népessége jóval lassabban nőtt, mint a képlet alapján várható lett volna. A világ népességnövekedésének üteme a lapnak adott nyilatkozata szerint 1963-ban tetőzött, körülbelül 2,3 százalékon, vagyis nem sokkal a tanulmány megjelenése után. Birchenall saját, későbbi Science-közleményét ebben a körben nem nyitottuk meg; az értékelését az ABC tudósításán keresztül idézzük.
Ugyanez a beszámoló azt is idézi Birchenalltól, hogy szerinte a szerzők „nem voltak teljesen komolyak”, és inkább arra akartak rámutatni, hogy az extrapoláció kivételes eredményt ad. Az ABC azt írja, a kiszámított dátum a vezető szerző, von Foerster születésnapjára esett. Ezek a megállapítások a másodlagos forrásé, nem a 1960-as cikk általunk olvasott önvallomásai.
Miért nem ez lett a népességpálya?
A hiperbolikus extrapoláció akkor működne hosszú távon, ha a társadalmi folyamatok úgy viselkednének, mint egy változatlan természeti törvény. Az ABC Peter McDonald, a Melbourni Egyetem demográfusa szavaival is ezt a korlátot emeli ki: a termékenységet körülbelül tíz éven túl nem lehet pontossággal előre jelezni, mert a későbbi alakulást olyan társadalmi erők formálják, amelyek ma még nincsenek itt. A második világháború utáni baby boomot – teszi hozzá a lapnak – a vezető demográfusok sem látták előre.
A növekedési ütem tetőzése után a világ népessége tovább nőtt, de nem a végtelen felé tartó tempóban. Az ENSZ népesség-oldala szerint a világ népessége a következő ötven-hatvan évben még emelkedik, a 2080-as évek közepén körülbelül 10,3 milliárd főnél tetőzik, majd a század végére körülbelül 10,2 milliárdra csökken. Ma a Föld lakosságának negyede már olyan országban él, ahol a népesség elérte a csúcsát. A termékenység világszinten csökkent: 2024-ben 2,3 élveszületés jutott egy nőre, egy gyermekkel kevesebb, mint 1990-ben.
Ez nem riadó, hanem a hivatalos előrejelzés kerete. Az ENSZ azt is írja, a századon belüli tetőzés valószínűsége 80 százalék, a 2100-ra várt létszám pedig mintegy 6 százalékkal, nagyjából 700 millió fővel kisebb, mint amit egy évtizeddel ezelőtt vártak. A pálya tehát lassuló növekedés, majd enyhe csökkenés, nem a 1960-as címben jelzett végpont.
A népességtörténet más, hosszú távú kérdéseiről egy ősi DNS-kutatás kapcsán is írtunk; az a cikk a nyelvek eredetéről szól, nem előrejelzésről. A mai magyar időjárási szélsőségekről egy aszályos összegzésben számoltunk be. A doomsday-dátum ezektől független, ma esedékes tudománytörténeti kérdés.
A tanulság inkább módszertani, mint apokaliptikus. Egy, a múltbeli növekedésre illesztett görbe látványos dátumot adhat, de a termékenység, a várható élettartam és a vándorlás közben megváltozik. Az ENSZ mostani előrejelzése éppen ezt a változást írja le: a növekedés lassul, a népesség véges csúcs felé tart, majd enyhén csökken. A mai nap ezért nem egy bekövetkezett katasztrófa dátuma, hanem annak a napnak az évfordulója, amelyet egy 1960-as cím kijelölt, és amelyet a későbbi adatok nem igazoltak.
Az ABC azt is megjegyzi, hogy sok országban ma már a csökkenő népesség okoz nagyobb aggodalmat, mint a növekedés. Ez a fordulat nem újabb világvége-forgatókönyv, csak annak a jele, hogy a társadalmi minták nem viselkednek változatlan törvényként. A címben szereplő dátum eljött, a végtelenbe tartó létszám viszont nem. A megbízhatóbb támpont most az ENSZ tetőzése és enyhe csökkenése, nem egy, a szövegéből itt nem olvasott, 1960-as képlet újraközlése.
Ezt is olvasd el: Ónos eső: mi az, hogyan alakul ki, és miért fagy rá azonnal az útra?
A cikk szándékát – hogy komoly előrejelzés volt-e, vagy figyelmeztető extrém példa – a Science-szöveg nélkül nem döntjük el. Birchenall értékelését csak az ABC idézeteként közöljük, és nem terjesztjük ki a tanulmány minden mondatára.
Gyakori kérdések
Tényleg mára, november 13-ára jósolták a „világvégét”?
A Crossref szerint a Science-cikk címe és alcíme ezt a dátumot köti ahhoz a feltételhez, hogy a népesség úgy nő, ahogy az előző két évezredben nőtt. A cikk szövegét ebben a körben nem olvastuk.
Miért nem jött be a jóslat?
Az ABC szerint a növekedés az 1980-as évek után jóval lassabb lett, és az ütem már 1963 körül, körülbelül 2,3 százalékon tetőzött. Az ENSZ ma tetőzést, majd enyhe csökkenést vár, nem végtelenbe tartó létszámot.
Mennyi a világ népessége a mostani ENSZ-előrejelzés szerint?
A szervezet szerint a 2080-as évek közepén körülbelül 10,3 milliárd főnél tetőzik, a század végére körülbelül 10,2 milliárdra csökken.
Komoly figyelmeztetés volt a 1960-as cikk?
Ezt a Science-cikk szövegéből nem ellenőriztük. Az ABC Birchenallt idézi, aki szerint a szerzők „nem voltak teljesen komolyak”; ezt csak az ő, a lapban közölt értékeléseként közöljük.
Honnan tudható a tanulmány címe, ha a szöveget nem olvasták?
A cím, az alcím, a szerzők, a kötet és a dátum a Crossref katalógusából származik. A képletet és a cikk érvelését nem rekonstruáljuk.
Források
Kapcsolódó cikkek
Az év első tíz hónapja 1901 óta a legszárazabb volt Magyarországon a HungaroMet szerint: 293,3 milliméter esett, 44 százalékkal kevesebb az átlagnál. Mezőgazdasági kárt a megnyitott források nem számszerűsítenek.
A celldömölki Ság-hegy felkerült a Nemzetközi Földtudományi Unió földtani örökségi listájára. Az MTA szerint a lista most háromszáz helyszínt tartalmaz. Itt próbálták ki először terepen Eötvös ingáját, 1891-ben.
Az ónos eső túlhűlt vízcsepp, amely a fagypont alatti úton szétterül és azonnal jégmázat képez. Elmagyarázzuk a két hideg réteg és a meleg köztes szerepét, és mit jelent a gyenge riasztás.
Következő cikkek
Olvass tovább
A celldömölki Ság-hegy felkerült a Nemzetközi Földtudományi Unió földtani örökségi listájára. Az MTA szerint a lista most háromszáz helyszínt tartalmaz. Itt próbálták ki először terepen Eötvös ingáját, 1891-ben.
Az ónos eső túlhűlt vízcsepp, amely a fagypont alatti úton szétterül és azonnal jégmázat képez. Elmagyarázzuk a két hideg réteg és a meleg köztes szerepét, és mit jelent a gyenge riasztás.
Zabaron mínusz 10,3 fokot mértek november 8-án hajnalban: ez az őszi szezon új hidegrekordja, nem az országos napi rekord. Elmagyarázzuk a fagyzugot, és miért Zabar kerül gyakran az élre.
Több mint 4700 ősi genom alapján a kutatók újraírták, hogyan terjedhettek a germán és kelta nyelvek. A gének nem nyelvek: a migrációt a nyelvészeti adatokkal vetik össze.
A NASA információkérést tett közzé: kereskedelmi cégektől vár ötleteket a Hubble űrteleszkóp pályaemelésére, szervizelésére vagy irányított visszatérésére. Jóváhagyott mentőküldetés egyelőre nincs.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat