Elállási jog online vásárlásnál: 14 napod van meggondolni magad – ezekre a termékekre nem vonatkozik
Az elállási jog online vásárlásnál 14 napot ad az átvételtől, indokolás nélkül. A kivételeket a hatályos kormányrendelet 29. §-a sorolja. Az EU-n kívüli webshopokra a szabályt nem általánosítjuk.
Az elállási jog online vásárlásnál, vagyis internetes vásárlás esetén azt jelenti, hogy a fogyasztó a termék átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül meggondolhatja magát. Az elállási jog gyakorlása nem korlátlan: a hatályos, 45/2014-es kormányrendelet 29. §-a sorolja fel, mely termékekre és szolgáltatásokra nem vonatkozik a 14 napos jog. A kormany.hu 2020-as Black Friday-tájékoztatója hasznos keret, de a kivételek listáját ebben a cikkben a rendeletből vesszük, és az EU-n kívüli webshopokra nem általánosítjuk a szabályt.
Mennyi idő van elállni, és mit kell visszatéríteni?
A 45/2014-es kormányrendelet 20. §-a szerint az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött szerződésnél – ide tartozik a webshopos vásárlás is – a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Áru adásvételénél a 14 napos határidő attól a naptól számít, amikor a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy átvette a terméket. Ha több árut eltérő időpontban szállítanak, az utoljára átvett darab a kiindulópont; ha az árut rendszeresen kell szolgáltatni, az első átvétel. Szolgáltatásnál a 14 nap a szerződés megkötésétől indul. A rendelet azt is rögzíti, hogy az elállási jog a szerződéskötés és az átvétel között is gyakorolható.
A jog gyakorlásához elég egyértelmű nyilatkozat, a rendelet második melléklete szerinti minta, vagy – a távollévők között kötött szerződéseknél – a vállalkozás által biztosított online elállási funkció. A határidőt akkor is betartottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó a nyilatkozatot a 14 nap lejárta előtt elküldi. Ha a vállalkozás az elállási jogról nem tájékoztatott, a 21. § szerint a határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik; ha ezen belül pótolja a tájékoztatást, a 14 nap a tájékoztatás közlésétől számít.
Elállás után a vállalkozás a 23. § szerint haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által kifizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. A visszatérítés a fogyasztó által használt fizetési móddal történik, hacsak a fogyasztó más módba bele nem egyezik, és ebből többletdíj nem származhat. Ha a fogyasztó a legolcsóbb szokásos szállítási módnál drágábbat választott, a többletet a vállalkozásnak nem kell visszafizetnie. Áru esetén a vállalkozás addig visszatarthatja a pénzt, amíg a terméket vissza nem kapta, vagy a fogyasztó kétséget kizáróan nem igazolta a visszaküldést – kivéve, ha a cég vállalta, hogy maga fuvarozza vissza.
A fogyasztót is terhelik határidők. A 24. § szerint az árut haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell küldeni vagy átadni, hacsak a vállalkozás nem vállalta a visszaszállítást. A visszaküldés közvetlen költsége a fogyasztóé, kivéve, ha a vállalkozás ezt átvállalta, vagy a rendelet más kivétele érvényesül. A 25. § szerint a fogyasztó csak azért az értékcsökkenésért felel, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladja. A kicsomagolás önmagában tehát nem zárja ki az elállást, de a „kipróbáláson” túlmenő használat már értékcsökkenést okozhat.
A 2020-as kormányzati tájékoztató is 14 napról, a visszaküldés fogyasztót terhelő költségéről, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságról és a békéltető testületről beszél. A tájékoztató dátuma 2020 november 26., ezért a jogszabályi részleteket nem belőle, hanem a hatályos rendeletből vesszük. A november 27-i Black Friday előtt ezek a szabályok akkor is érvényesek, ha a kedvezményes ár miatt gyorsan döntünk. A kamu akcióról és a csaló webshopról szóló cikkünk más szöget jár körül; a megbízhatóságot a hatósági feketelistán is érdemes ellenőrizni, mielőtt fizetnél.
Mely termékekre nem vonatkozik a 14 napos elállási jog?
A kivételeket a rendelet 29. §-ának (1) bekezdése sorolja. A fogyasztó nem gyakorolhatja a 20. § szerinti jogát, ha a szolgáltatás már maradéktalanul teljesült, és – ha a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet – a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével indult, azzal a tudomásulvétellel, hogy a teljesítés után az elállási jog elveszik. Nem illeti meg az elállás azt az árut vagy szolgáltatást sem, amelynek ára a pénzpiac vállalkozástól független ingadozásától függ a 14 napos határidő alatt.
Nincs elállási jog a nem előre gyártott, a fogyasztó utasítása vagy kifejezett kérése alapján előállított, illetve a személyére szabott árunál. Ugyanígy kiesik a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző áru, a zárt csomagolású, egészségvédelmi vagy higiéniai okból a felbontás után vissza nem küldhető termék, és az az áru, amely az átadás után elválaszthatatlanul vegyül más áruval. Külön pont vonatkozik bizonyos alkoholtartalmú italokra, ha az árat a szerződéskötéskor rögzítették, de a teljesítés csak a megkötéstől számított harmincadik nap után történik, és az érték piaci ingadozástól függ.
A lezárt csomagolású hang- és képfelvétel, valamint a számítógépes szoftver példánya akkor esik ki, ha a fogyasztó a csomagolást az átadás után felbontotta. A hírlap, a folyóirat és az időszaki lap – az előfizetéses szerződések kivételével – szintén kimarad, ahogy a nyilvános árverésen kötött szerződés is. Szállásnyújtás (lakáscélú szolgáltatás kivételével), fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős szolgáltatásnál akkor nincs elállás, ha a szerződésben teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki. A nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalomnál a jog akkor vész el, ha a teljesítés a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével indult, a fogyasztó tudomásul vette a jog elvesztését, és a vállalkozás erről visszaigazolást küldött.
Sürgős javítás vagy karbantartás miatt, a fogyasztó kifejezett kérésére a lakásán végzett munka alól a 29. § (1) bekezdésének h) pontja kiveszi az elállást, a (2) bekezdés szerint azonban a kifejezetten kért szolgáltatáson és a felhasznált cserealkatrészeken felül kínált extra tételekre a jog mégis kiterjed. A (3) bekezdés szerint az a)–c) és e) pontokban felsorolt esetekben az elállás akkor is gyakorolható, ha a szerződést üzleten kívüli kereskedés vagy árubemutatóval egybekötött értékesítés keretében kötötték.
Ezek a pontok a magyar rendelet hatálya alá tartozó, jellemzően uniós szabályrendszerben kötött távollévők közötti szerződésekre vonatkoznak. Az EU-n kívüli webshopokra a cikk nem általánosít, mert ott más előírások érvényesülhetnek. A 29. § listája hosszabb, mint amit egyetlen kedvezményes hétvége marketingje mutat; vásárlás előtt a konkrét termék és a szerződés szövege a mérvadó, nem ez az összefoglaló jogi tanácsként.
Gyakori kérdések
Online vásárlásnál mennyi időm van elállni?
A hatályos rendelet szerint áru esetén a 14 nap az átvételtől, szolgáltatásnál a szerződéskötéstől számít, és indokolás nem kell; a nyilatkozatot a határidő lejárta előtt kell elküldeni.
A kicsomagolás után is visszaküldhetem a terméket?
Igen, a jelleg megállapításához szükséges használatig; a 25. § szerint az ezen túlmenő használatból eredő értékcsökkenésért a fogyasztó felel, és a 29. § egyes zárt csomagolású termékeket a felbontás után ki is vesz a jog alól.
Mely termékekre nem vonatkozik a 14 napos jog?
Többek között a személyre szabott, a romlandó, a higiéniai okból felbontás után vissza nem küldhető áru, a felbontott szoftver vagy hangfelvétel, és a már teljesített, előzetesen elfogadott szolgáltatás; a teljes listát a rendelet 29. §-a tartalmazza.
Ki fizeti a visszaküldést, és mikor kapom vissza a pénzem?
A visszaküldés közvetlen költsége főszabályként a fogyasztóé, a vállalkozás pedig az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül téríti vissza a kifizetett összeget, a szokásos szállítási költséggel, a rendelet 23–24. §-a szerint.
Az EU-n kívüli webshopra is ez a 14 nap vonatkozik?
Ezt a cikk nem általánosítja. A rendelet a hatálya alá tartozó, jellemzően távollévők között kötött szerződéseket szabályozza; más országbeli áruházaknál más szabályok lehetnek.
Források
Kapcsolódó cikkek
December 13-tól a 2026–27-es vasúti menetrend lép életbe. Több járat a Keleti helyett Kelenföldről indul, a Mecsek és a Napfény InterCityn nő a menetidő. A G10-es kivételeket a MÁVPluszban kell megnézni.
A BKK szerint ma, 2026 november 14-én 15 órától vasárnap 6 óráig, majd vasárnap 15 órától hétfő 4 óráig lezárják a Szabadság hidat filmforgatás miatt. A 47-es terelve jár, a 48-as és a 49-es 15 óra után nem közlekedik.
A felmondási idő a munka törvénykönyve szerint 30 nap, és csak munkáltatói felmondásnál hosszabbodhat meg, legfeljebb 90 napig. A ki nem adott, arányos szabadságot a megszűnéskor – két kivétellel – meg kell váltani.
Következő cikkek
Olvass tovább
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat