Megérkezett a Hera a NASA által eltalált kisbolygóhoz: november 25-én mutatja meg az ESA, mi lett a Dimorphosszal
Az ESA szerint a Hera bolygóvédelmi szonda megérkezett a Didymos–Dimorphos kettőshöz, és 25–30 kilométerről megkezdte a vizsgálatát. A Dimorphos első részletes, becsapódás utáni képeit november 25-én, 18:30-tól, közép-európai idő szerint teheti közzé az ügynökség; a tartalmukat a cikk nem találgatja.
Az Európai Űrügynökség 2026 november 11-én közölte, hogy a Hera bolygóvédelmi szondája megérkezett a Didymos–Dimorphos kettős kisbolygóhoz. Az ESA szerint a kisautó méretű űreszköz 25–30 kilométerre jár az égitestpártól, és megkezdte az előzetes jellemzési szakaszt. Michael Kueppers küldetéstudós azt mondta, most a nagy kép, a bolygóvédelmi célokhoz szükséges átfogó adatok a lényeg: a felvételek először mutathatják meg globálisan, hogyan néz ki egy kis égitest azután, hogy hipergyors becsapódás érte. A NASA DART szondája 2022-ben szándékosan ütközött a Dimorphosnak, hogy megváltoztassa a pályáját; az ESA sajtótájékoztatói anyaga szerint a keringési idő nagyjából 33 perccel rövidült, a fizikai következmények – kráter, átalakult alak, vagy mindkettő – azonban még nyitottak. A Hera éppen ezekre a kérdésekre keres választ, eredményt a cikk nem jósol.
A Földtől merőben más itt a keringés. Az ESA a Didymost 780 méter, a körülötte keringő Dimorphost 151 méter átmérőjűnek írja; a nagyobb test gravitációja nagyjából 40 000-szer, a holdacskáé 200 000-szer gyengébb, mint a Földé. Ilyen környezetben a hagyományos körpálya gyakorlatilag nem működik. A Hera a két test közös tömegközéppontja körül, jellemzően mindössze 12 centiméter per szekundumos sebességgel, majdnem egyenes szakaszokon halad, és három, majd négy napos ciklusban, a távolodáskor 90 fokkal módosítja az irányát. Így rajzolódik ki a téglalap alakú pálya, amely a 25–30 kilométeres távolságot tartja. Az ESA szerint ez a Rosetta üstökösküldetés tapasztalatára épül, és biztonságos: ha egy hajtóműindítás elmarad, a szonda inkább elkanyarodik, mintsem ütközne. A következő hónapban, a részletes jellemzési szakaszban, a tervek szerint nagyjából 20 kilométerre közelít, bonyolultabb, csokornyakkendő alakú hiperbolikus íveken.
A szondát az ESA darmstadti, ESOC irányítóközpontjából vezetik. A közlés szerint a csapat naponta mintegy nyolc órában tart kapcsolatot a Herával, 196,5 millió kilométeren át, az Argentínában, Spanyolországban és Ausztráliában lévő, 35 méteres mélyűr-antennákon. A röppályát az ESA Flight Dynamics csapata a telemetria alapján számolja. A küldetés két, cipősdoboz méretű CubeSatot is visz, a Milanit és a Juventast; ezek később, közelebbről mérik majd a kisbolygók tömegét, felszínét és belső szerkezetét. Az ESA azt is írja, a program a még közelebbi vizsgálatok után leszállásig is eljuthat; a qubit.hu ugyanezt a kisebb égitest felszínére tervezett leszállási kísérletként említi. A cikk ezt tervként, nem befejezett műveletként közli.
A DART 2022 szeptemberi becsapódása volt az első szándékos kisbolygó-eltérítési kísérlet. Az ESA mostani anyagai a fizikai utóhatást még nyitott kérdésként kezelik: Kueppers szerint a korábbi modellek sokféle választ jeleztek előre, és a Hera azt mutatja majd meg, melyik előrejelzés volt helyes, ha egyáltalán bármelyik. A november 25-i képek tartalmát ezért nem találgatjuk, és nem írjuk le előre, mit „fog” a felvételeken látni a néző. A qubit.hu a DART tömegét 580 kilogrammnak, a törmelékfelhőt 10 000 kilométeres körzetűnek írja; ezeket a számokat a megnyitott ESA-oldalakon nem ellenőriztük tételesen, ezért itt a qubit forrásával jelezzük. Magyar részvételről a mostani források nem szólnak, ezért ilyet a cikk nem állít.
A nyilvános bemutató időpontja rögzített. Az ESA 2026 november 5-i sajtótájékoztatói anyaga szerint november 25-én, szerdán, a berlini Museum für Naturkundéban tartanak európai médiakonferenciát, személyesen és online, 11:00 és 14:00 között, közép-európai idő szerint. A bejáratott újságírók a képeket és az első tudományos értelmezést embargó alatt kapják meg; az anyagok 18:30-tól, közép-európai idő szerint tehetők közzé, a hivatalos, nyilvános bemutató ugyanaznap este, körülbelül 20:00-kor lesz, a „Double Impact!” program részeként. Az ESA azt írja, a novemberi felvételek csak a kezdet: a későbbi, közeli vizsgálatok részletesebb adatokat adnak majd. Az ESA a november 25-i estét az emberiség első szándékos kisbolygó-eltérítési kísérletéhez köti, és a berlini Museum für Naturkundéban tartja a nyilvános bemutatót. A délelőtti, 11:00-től 14:00-ig tartó sajtóeseményen a bejáratott tudósítók a képeket embargó alatt kapják meg, és kérdezhetnek is; az ügynökség az angolt jelölte meg fő nyelvként, német és francia kérdésre is módot ad. A menetrend és a helyszín tehát ismert, a felvételeken látható kráter vagy alakváltozás viszont november 25-ig nem az. Aki a közelmúlt más űreseményeit követi, az ULA Vulcan kudarcáról szóló cikkünkben egy másik, még vizsgálat alatt álló küldetést talál; a Hera története szerencsésebb fordulat, de a tanulság hasonló: a képek előtt nem szabad kész eredményt tálalni. A Euclid űrtávcső üstökösfelfedezéséről és a magyar amatőr csillagász földsúroló kisbolygójáról szóló írásunk azt mutatja, a kis égitestek megfigyelése a Föld védelme és a tudomány szempontjából is számít; a Dimorphos most azért különleges, mert először lehet részletesen megnézni, mit tett vele egy szándékos becsapódás.
Ezt is olvasd el: Ma este próbálhatják elkapni a Starshipet: mit tudni eddig a Flight 15 repülésről
Gyakori kérdések
Megérkezett már a Hera a DART által eltalált kisbolygóhoz?
Igen. Az ESA 2026 november 11-i közlése szerint a szonda a Didymos–Dimorphos kettősnél van, 25–30 kilométerre, és megkezdte az előzetes jellemzést, téglalap alakú pályán. A NASA DART szondája 2022-ben ütközött a Dimorphosnak.
Ezt is olvasd el: Leonidák 2026: november 17-én tetőzik a meteorraj – mikor és hogyan nézd?
Mikor mutatja meg az ESA, mi lett a Dimorphosszal?
November 25-én, szerdán. Az ESA szerint a képek 18:30-tól, közép-európai idő szerint tehetők közzé, a nyilvános bemutató körülbelül 20:00-kor lesz Berlinben, a Museum für Naturkundéban. A felvételek tartalmát a cikk nem találgatja.
Mekkora a két kisbolygó, és mi történt 2022-ben?
Az ESA a Didymost 780 méter, a Dimorphost 151 méter átmérőjűnek írja. A DART szándékos becsapódása a keringési időt az ESA szerint nagyjából 33 perccel rövidítette; azt, hogy kráter, alakváltozás vagy mindkettő lett-e az eredmény, a Hera vizsgálja.
Leszáll a szonda a Dimorphosra?
Az ESA szerint a program a közelebbi vizsgálat után leszállásig is eljuthat; a qubit.hu ezt a kisebb égitest felszínére tervezett kísérletként említi. Ez terv, nem már megtörtént esemény, és a cikk nem állítja, hogy a leszállás biztosan sikerül.
Milyen eszközök vesznek részt a vizsgálatban?
A Hera mellett két CubeSat, a Milani és a Juventas dolgozik majd közelebbről. A szondát Darmstadtból irányítják, a kapcsolat az ESA szerint naponta mintegy nyolc óra, 196,5 millió kilométeren át. Magyar részvételt a mostani források nem említenek.
Források
- Hera spacecraft in ‘rectangular orbit’ around target asteroids – ESA
- Four years after NASA’s asteroid impact, ESA’s Hera reveals what happened to Dimorphos – ESA sajtótájékoztatói anyag
- Az Európai Űrügynökség elkezdte vizsgálni azt az aszteroidát, aminek a NASA űrszondája korábban nekiütközött – qubit.hu
Kapcsolódó cikkek
A United Launch Alliance Vulcan rakétája vasárnap, magyar idő szerint 18:40-kor indult Cape Canaveralről 40 Amazon Leo műholddal, de a ULA szerint a repülés tizedik percében rendellenesség lépett fel, és a rakomány nem jutott pályára. Az ok egyelőre ismeretlen, vizsgálat indul.
A Starship Flight 15 péntek este indult, a Ship 42 pályára állt, és 26 Starlink-műholdat bocsátott ki. A Super Heavy elkapását lefújták; a hajó elkapását szombat este tervezik, a kimenetele még ismeretlen.
A Leonidák csúcsa az IMO szerint magyar idő szerint november 18-án hajnali 0:45 körül várható, a legjobb a 17-ről 18-ra virradó éjszaka éjfél után. Mutatjuk, mikor és hogyan figyeld meg a meteorrajt.
Következő cikkek
Olvass tovább
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat