⌕ P
Hétköznapi

Felmondási idő 2026: 30-tól 90 napig – mennyi jár, mikor kell dolgozni, és mi lesz a ki nem vett szabadsággal

Megjelent: 2026. 11. 13.7 perc olvasás Írta: NapiInfo szerkesztőség Frissítve: 2026. 11. 13.
Bejelentkezés után elmentheted.
Őszi fényű iroda: számok nélküli falióra, kabát a fogason és még berendezett asztal üres füzettel, felirat nélkül.
A lényeg röviden

A felmondási idő a munka törvénykönyve szerint 30 nap, és csak munkáltatói felmondásnál hosszabbodhat meg, legfeljebb 90 napig. A ki nem adott, arányos szabadságot a megszűnéskor – két kivétellel – meg kell váltani.

A felmondási idő mértéke a munka törvénykönyve 69. §-a szerint harminc nap, és munkáltatói felmondásnál a munkáltatónál töltött idővel 90 napig nőhet. A felmondási idő számítása tehát attól is függ, ki mond fel. A ki nem vett, arányos szabadságot a munkaviszony megszűnésekor – a törvényben meghatározott kivételekkel – meg kell váltani, ha a munkáltató nem adta ki.

Mennyi a felmondási idő, és mikor hosszabbodik meg?

A 69. § (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. A (2) bekezdés ezt csak a munkáltató felmondása esetén hosszabbítja meg a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint: három év után öt, öt év után tizenöt, nyolc év után húsz, tíz év után huszonöt, tizenöt év után harminc, tizennyolc év után negyven, húsz év után hatvan nappal. Így a törvényi maximum kilencven nap. A meghosszabbítás tehát nem jár automatikusan minden felmondásnál, csak munkáltatói felmondásnál.

Ha a munkavállaló mond fel, a törvényi kiindulópont a harminc nap, a 69. § (2) bekezdés szerinti plusznapok nélkül. A felek a 69. § (3) bekezdése szerint az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. Határozott idejű munkaviszony felmondásánál a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. Kollektív szerződés a 69. § (1) bekezdésében foglaltnál hosszabb felmondási időt is megállapíthat; ettől a törvényi kerettől a helyi szabály eltérhet.

A felmondási idő a 68. § szerint legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Munkáltatói felmondásnál bizonyos keresőképtelenségi és gondozási tartamok alatt a kezdet későbbre tolódhat. A részletes eseteket a 68. § sorolja; ennek a cikknek a fő kérdése a mérték és a szabadság megváltása.

Az RSM összefoglalója ugyanerre a törvényi lépcsőre hivatkozik, és külön is kiemeli: a felmondási idő tartama csak munkáltatói felmondás esetén nő a munkáltatónál töltött idő arányában. Ez megegyezik a 69. § (2) bekezdésének szövegével.

Ezt is olvasd el: Hány nap szabadság jár 2027-ben? Életkor és gyerekek szerint így számold ki – 20 nap az alap, életkor szerint legfeljebb tíz plusz nap

Mikor kell dolgozni a felmondási idő alatt?

Munkáltatói felmondáskor a munkáltató köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni, és a felmentést a munkavállaló kívánságának megfelelően, legfeljebb két részletben kell kiadni. A felmentés tartamára távolléti díj jár, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A távolléti díj számítására itt sem adunk forintos példát; a szabály a 70. § és a 148–152. §.

Ha a munkavállaló mond fel, a törvény nem írja elő ugyanezt a legalább feles felmentést. Az RSM szerint ebben az esetben – ha a munkáltató másként nem rendelkezik – a teljes felmondási időt le kell dolgozni. A lényeg a különbség: a felmentési kötelezettség a munkáltatói felmondáshoz kötött, ahogy a 69. § (2) bekezdése szerinti hosszabbítás is.

A felmondási idő alatt tehát lehet munkavégzés és felmentés is, a felmondás irányától függően. A ki nem vett szabadság ettől még nem vész el automatikusan: a főszabály az, hogy a szabadságot ki kell adni, pénzben csak a törvény által megengedett esetben váltható meg.

Mi lesz a ki nem vett szabadsággal?

A 122. § (5) bekezdése szerint a szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet. A 125. § azt mondja: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani. A felmondási idő alatt szabadság tehát kiadható, a fennmaradó, arányos és ki nem adott napokat pedig elszámoláskor ki kell fizetni, a két nevesített kivétel nélkül.

Az éves szabadság mértékéről, az életkor és a gyermekek szerinti pótnapokról a 2027-es szabadságszámítás kapcsán már írtunk. Az a cikk azt mutatja, hány nap jár egy évben; ez a mostani a felmondáskori megváltásról szól. A munkarend és a munkaszüneti napok más, gyakorlati oldaláról a december 24-i munkanap kapcsán is beszámoltunk.

A megváltás tehát nem azt jelenti, hogy a szabadságot év közben pénzre lehet váltani. Csak a munkaviszony megszűnésekor, a ki nem adott arányos napokra vonatkozik, és az apasági, valamint a szülői szabadságra nem. A felmondási idő alatt kiadott napok már nem tartoznak a megváltandó körbe.

A számítás menete ezért három kérdésre bomlik. Először: ki mondott fel, mert ettől függ, 30 nap a kiindulópont, vagy a munkáltatói hosszabbítás is jár-e. Másodszor: a felmentés legalább a felmondási idő fele-e, ha a munkáltató mondott fel. Harmadszor: mennyi az arányos, ki nem adott szabadság, amelyet – a két kivétellel – meg kell váltani.

Ezt is olvasd el: 2×2 sávos lesz a ferihegyi gyorsforgalmi út: a nagy építkezés legkorábban 2029-ben indul, több mint 300 ingatlant érint a kisajátítás

A 30 és a 90 nap tehát nem két, egyenértékű alapértelmezés. Harminc nap a törvényi kiindulópont minden felmondásnál; a plusz öt, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, negyven vagy hatvan nap csak akkor adódik hozzá, ha a munkáltató mond fel, és a munkáltatónál töltött idő eléri a megfelelő lépcsőt. A kilencven nap a húsz év utáni, törvényi tető. Ennél hosszabb idő csak megállapodással vagy kollektív szerződéssel jöhet szóba, és a felek megállapodása is legfeljebb hat hónap.

A szabadság megváltása ettől külön számítás. Nem a felmondási idő hossza határozza meg automatikusan a kifizetendő napokat, hanem az, hogy a megszűnéskor mennyi arányos szabadság maradt kiadatlan. A felmondási idő alatt kiadott napok csökkentik ezt a kört. Az apasági és a szülői szabadság a 125. § szerint akkor sem váltható meg, ha a jogviszony véget ér.

Gyakori kérdések

Munkavállalói felmondásnál is 90 nap lehet a felmondási idő?

A 69. § (2) bekezdése szerinti hosszabbítás csak a munkáltató felmondása esetén jár. Ha a munkavállaló mond fel, a törvényi kiindulópont 30 nap, hacsak a felek hosszabb, legfeljebb hathavi időben nem állapodtak meg.

Kötelező-e a felmondási idő felét ledolgozni?

Munkáltatói felmondáskor éppen fordítva: a munkáltató legalább a felmondási idő felére köteles felmenteni a munkavállalót. Ha a munkavállaló mond fel, ez a legalább feles felmentés a törvényből nem következik.

A ki nem vett szabadságot mindig ki kell fizetni?

A munkaviszony megszűnésekor a ki nem adott, arányos szabadságot – az apasági és a szülői szabadság kivételével – meg kell váltani. Év közben, fennálló jogviszonynál a szabadság főszabályként nem váltható pénzre.

Megállapodhatunk hat hónapnál hosszabb felmondási időben?

A 69. § (3) bekezdése szerint a felek legfeljebb hathavi felmondási időben állapodhatnak meg.

Határozott idejű szerződésnél is le kell tölteni a teljes felmondási időt?

A felmondási idő ilyenkor legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.

Források

További források

  1. drnagyildiko.hu (drnagyildiko.hu)

Kapcsolódó cikkek

Következő cikkek

Olvass tovább

Megosztás Facebookon Megosztás X-en Megosztás LinkedInen Megosztás emailben

NapiInfo szerkesztőség

A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.

Rólunk Szerkesztési elvek AI-használat

Kérdésed vagy észrevételed van?

Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.

A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.

Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat