⌕ P
Érdekes tények

Honnan ered a karácsonyfa, és mikor állították az elsőt Magyarországon? Brunszvik Teréznél 1824 vagy 1828 a vitatott év

Megjelent: 2026. 11. 18.8 perc olvasás Írta: NapiInfo szerkesztőség Frissítve: 2026. 11. 18.
Bejelentkezés után elmentheted.
19. századi szoba meleg olajlámpafénnyel: szerény fenyő gyertyákkal egyszerű faállványon, márkalogó és évszám nélkül.
A lényeg röviden

A karácsonyfa német szokásként, az 1820-as években jutott el hozzánk. Brunszvik Teréz első fájának évszáma vitatott: az OFI 1824-et, az újabb kutatások 1828-at említenek.

Honnan ered a karácsonyfa, és mikor állították az elsőt Magyarországon? A Magyarságkutató Intézet és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szerint a karácsonyfa-állítás szokása Németországban alakult ki, hozzánk pedig német–osztrák közvetítéssel jutott el az 1820-as években. Az, hogy Brunszvik Teréz mikor állította az első fát, vitatott: az OFI valószínűleg 1824-et ír, az újabb kutatások 1828-at; a PestBuda szerint az sem bizonyos, ki volt az első.

A karácsonyfa eredete története tehát nem egyetlen dátumra fűzhető fel. Raffai Judit 2021-es, a Magyarságkutató Intézet oldalán megjelent összefoglalója Lukács Lászlót idézi: a szokás Németországban alakult ki, az akkori Habsburg Birodalom területén is német közvetítéssel honosodott meg, először a mai Ausztriában. Bécsben Károly főherceg Németországból származó felesége már 1816-ban állított fát, Grazban evangélikus hivatalnokok, a napóleoni háborúk menekültjei 1813-ban. A magyar nyelvterületen Lukács szerint az első karácsonyfákat az erős német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családokban állították az 1820-as években.

A karácsonyfa állítás története Magyarországon ettől a ponttól válik vitatottá. Az OFI „A karácsonyfa története” című összeállítása azt írja, hogy Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, és az elterjesztésben a Podmaniczky és a Bezéredy családnak is jelentős szerepe volt. A Magyarságkutató Intézet ezzel szemben az újabb kutatásokra hivatkozva azt közli, hogy Brunszvik Teréz először 1828-ban állított karácsonyfát a krisztinavárosi első kisdedóvó intézetben. A két évszám tehát egymás mellett áll: ezt a cikk nem dönti el, mindkettőt a saját forrásával adja tovább.

A PestBuda 2021-es cikke még óvatosabban fogalmaz. Annyi bizonyosnak tartja, hogy a tizenkilencedik század első évtizedeiben már megjelent a karácsonyfa Pest-Budán, de hogy pontosan ki állította az első fát, azt eddig nem sikerült teljes bizonyossággal kideríteni. Ugyanez a cikk azt írja, hogy Brunszvik Teréz az általa alapított első magyar kisdedóvóban, a budai, ma első kerületi Mikó utca 8 alatt 1828 december 24-én fenyőfával ünnepelt a növendékeivel. A portál Lukács Lászlót is idézi: az Élet és Literatura 1842-es írása szerint a karácsonyfa-állítás divatját a grófnő Bécsből hozta Budára, a kisdedóvót pedig 1828 június 1-jén nyitotta meg édesanyja, Brunszvikné Seeberg Anna otthonában. A PestBuda szerint Podmaniczky Frigyes 1884-es visszaemlékezésében és 1887-es naplójában azt állította, hogy édesanyja, a drezdai születésű Noszticz-Jäckendorf Elza honosította meg Pesten a karácsonyfát 1828-ban. Az első faállítás tehát nemcsak az 1824-es és az 1828-as év között vitatott, hanem abban is, kinek a házában jelent meg először.

A szokás terjedésében a források egyetértenek abban, hogy az oktatási intézmények, az arisztokrata és polgári családok, a náluk szolgáló cselédek, a papok és a pedagógusok, valamint a karácsonyi nyomtatványok is szerepet játszottak. A Magyarságkutató Intézet szerint a krisztinavárosi kisdedóvót más intézmények követték: az 1832-ben alapított nagyszombati óvoda már az alapítás évében fával ünnepelt, Szabadkán Völgyi Lajos 1859-ben szervezett karácsonyfa-ünnepélyt. Az OFI azt írja, hogy az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott, a hatvanas évek adventjén Pesten már fenyővásárok voltak, a magyar szépirodalomban pedig 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című elbeszélésében jelent meg először a karácsonyfa. A PestBuda Splény Béla pátyi földbirtokos 1877-ben lejegyzett emlékiratát is idézi, aki az 1824-es esztendőről azt írta, hogy „a most divatozó karácsonyfák akkor még nem váltak szokássá”; ez a vidéki emlékezet, nem az első pesti fa dátuma.

Ezt is olvasd el: Honnan ered az adventi koszorú? Eredetileg 24 gyertya égett rajta egy szekérkeréken

A népi kultúrában a fenyőnek előzménye is volt. A Magyarságkutató Intézet szerint a karácsonyfa-állítás szokása – ág, majd fa formájában – tájegységektől függően a huszadik század első felében vált általánossá a parasztság körében. Először könnyebben beszerezhető ágakat díszítettek: kökényt, rozmaringot, tuját, meggyet, cseresznyét, nyírfát, Bácskában és a Bánságban pedig a glédics koronafáját is, amelyet a szegény emberek karácsonyfájának is neveztek. A díszítés koronként változott; a dió, az alma, az angyal, a csillag és a szaloncukor folyamatosan megjelent, utóbbi az intézet szerint mára hungarikum. Az OFI a távolabbi előzményeket is felidézi: a fenyőt először Németország területén díszítették a tizenhatodik században, és közli azt a hagyományt is, amely szerint valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákat helyezett a fára. Ez a Luther-történet a forrásban hagyományként, „valószínűleg” formulával szerepel, nem bizonyított tényként.

Az OFI a nemzetközi terjedést is fölvázolja. A szokás a portál szerint Berlinből került át Bécsbe, ahol a tizenkilencedik század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt, a század közepén pedig már a polgárcsaládoknál is megjelent. Az összeállítás felidézi, hogy 1860 karácsonyán, amikor Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József oda is küldött neki feldíszített fenyőfát. Ugyanez a forrás Viktória brit királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg 1846-os, az Illustrated London Newsban megjelent ábrázolását is említi, amely a szokás brit és tengerentúli népszerűségének adott lökést; Amerikában a pennsylvaniai német telepesekhez köti a korai emlékeket, és azt írja, hogy 1747-ben közösségi fát is állítottak, de sokáig pogány szokásnak tartották.

A PestBuda szerint a huszadik század második évtizedeire a karácsonyfa-állítás már országszerte általánossá vált, és megjelent a köztéri fa is. A portál azt írja, hogy Slachta Margit 1927-es kanadai és amerikai útja után honosította meg a „mindenki karácsonyfája” gyakorlatát: az elsőt a Ferenciek tere temploma előtt helyezték el, 1934-től pedig a Magyar Nemzeti Múzeum lett a fő helyszín. A szaloncukor, a fenyővásár és a köztéri fa tehát mind későbbi rétegek a német eredetű szokáson; az első magyar fa évszámát ezek a források továbbra sem egyformán adják meg.

A karácsonyfa tehát német szokásként érkezett, Magyarországon az 1820-as években bukkant fel az arisztokrácia és a kisdedóvók körében, az első fa évszáma pedig 1824 vagy 1828, forrástól függően. Ugyanebben a „honnan ered” sorozatban a Mikulás eredetéről és az adventi koszorú eredetéről is írtunk; a Halloween magyar szokássá válásáról külön cikkben olvashatsz.

Ezt is olvasd el: Péntek 13: honnan ered a babona, és miért nem a templomosok miatt félünk tőle

Gyakori kérdések

Honnan ered a karácsonyfa?

A Magyarságkutató Intézet és az OFI szerint a karácsonyfa-állítás Németországban alakult ki; az OFI a tizenhatodik századra teszi az első fenyődíszítést, hozzánk pedig német–osztrák közvetítéssel, az 1820-as években jutott el.

Mikor állították az első karácsonyfát Magyarországon?

Ez vitatott: az OFI szerint Pesten valószínűleg Brunszvik Teréz állította 1824-ben, a Magyarságkutató Intézet és a PestBuda az újabb kutatások alapján 1828 december 24-ét és a krisztinavárosi kisdedóvót említi, a PestBuda szerint az is bizonytalan, ki volt az első.

Ki volt Brunszvik Teréz, és hol állított fát?

Brunszvik Teréz martonvásári grófnő a hazai kisdedóvodák úttörője; a PestBuda szerint 1828 június 1-jén nyitotta meg az első magyar kisdedóvót a mai Mikó utca 8 alatt, és ott 1828 december 24-én a növendékeinek is állított fát, míg az OFI 1824-et tart valószínűnek.

Csak a fenyő volt a karácsonyfa előzménye Magyarországon?

Nem: a Magyarságkutató Intézet szerint a népi kultúrában először feldíszített ágak terjedtek el, és a fenyő a huszadik század első felében vált általánossá a parasztságnál; a szaloncukor az intézet szerint hungarikum.

A Luther Márton-történet tény?

Az OFI úgy írja, hogy „valószínűleg” Luther volt az első, aki gyertyával díszített fát; ezt a cikk hagyományként közli, külön, megerősítő forrás nélkül nem tekinti bizonyított ténynek.

Források

Kapcsolódó cikkek

Következő cikkek

Olvass tovább

Megosztás Facebookon Megosztás X-en Megosztás LinkedInen Megosztás emailben

NapiInfo szerkesztőség

A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.

Rólunk Szerkesztési elvek AI-használat

Kérdésed vagy észrevételed van?

Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.

A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.

Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat